// 2024. november 27., szerda // Virgil
Kolozsvár

Koudelka és a hatvanas évek

// HIRDETÉS

Josef Koudelka fotókiállítása visszarángatja a nézőt a hatvanas évekbe. S ki mire lel, ám lássa.

Az év egyik legfontosabb kiállításaként harangozták be Josef Koudelka cseh fotográfus vándortárlatát. Bukarest, Temesvár, Szeben és Iași után a kolozsvári Tranzit Ház adott otthont a kiállításnak. A tárlat címe: Invázió 68, Prága. A téma, sejthető módon, a prágai tavaszt követő ellencsapás.

Tudjuk: 1968 januárjában Alexander Dubček kísérletet tett az „emberarcú szocializmus” megvalósítására. Némi baráti szockó homlokráncolást követően a szovjet csapatok behatoltak Csehszlovákiába, lengyel, magyar és bolgár csapatok kíséretében. Ezzel véget is ért a prágai tavasz, ugyanis a csehszlovák hadsereg nem vette fel a harcot. Ennyi a sztori száraz veleje.

 

 

A megnyitón, még a TIFF idején, sokan és sokat beszéltek, mindenféle nyelveken. Őszintén, nem érdekelt. A kiállított embermagasságú pannókon elolvashatta bárki, amit a fotókat ihlető eseményekről tudni kell. A fotókat nem volt nehéz nézegetni, hiszen bazi nagyok voltak.

Sőt néha akkorák, hogy a térberendezés miatt az ember nekiment a falnak, miközben a megfelelő távolságot kereste.

 

 

Koudelka fontos alkotója a huszadik századi fotóművészetnek. Kár, hogy a forradalmi képeken kívül semmit sem láthatott a kolozsvári közönség. Mert igaz ugyan, hogy megrázó, elgondolkodtató, egyéb jelzőkkel ellátható képeket készített a csehszlovák demokratizálódás elfojtásáról. De mintha – néhány képet kivéve – az anyag beleragadt volna a hatvanas évekbe.

Amikor, ugye, a kortársak tanúi lehettek a baloldaliság utolsó nagy felbuzdulásának. Amikor valamiféle pont került a felvilágosodás, no meg a francia forradalom végére. Amikor ronda, vaskos keretes szemüveget viselő, de annál okosabb tekintetű fiatalok nevetni kezdtek azon az arisztotelészi kijelentésen, hogy

„Szeretem Platónt, de az igazságot még jobban”.

 

 

Amikor derengeni kezdett bizonyos fejekben, hogy két vagy több elbeszélő ugyanazon eseménysorra vonatkozó történetváltozata, azaz két vagy több történet egyformán igaz lehet. Amikor valaki kifaragta a következő rigmust: Bajnok lett a Ferencváros, fasza gyerek Kádár János. De ez a nótaszöveg is akkor született: „A hatvanas években, fellazult tételben fogalmazódott meg a világ.”

Amikor egyáltalán nem őrült tudósok gigászi részecskegyorsítókkal szaggatták egyre kisebb elemeire a titokzatos anyagot, hogy pontosan megmondják, melyik mezon, müon, neutrínó, antineutrínó, kvark vagy mi a fene a dolog leglényege, hogy aztán rájöjjenek, mégsem az.

Amikor egyre fokozódik az ifjúsági probléma, vadkeleten és vadnyugaton. Amikor elnökökre, polgárjogi aktivistákra, bírókra, írókra lövöldöznek szanaszét a világon. Amikor Sartre nem fogadta el az irodalmi Nobelt, Camus meg elfogadta, ők tudták, miért.

 

 

Egy ilyen időutazásra mindenképpen jó volt ez a minden jelentősége, fontossága, kanonikus súlya ellenére kicsit porosnak tűnő kiállítás. De akit érdekel, a neten fellelhet szinte mindent, ami Koudelka, és NEM 1968 augusztusa. Érdemes rápillantani. Az nem poros. 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS