// 2024. november 26., kedd // Virág
egyesülés

Klaus Iohannist kiátkozták a képviselőházi szószékről

// HIRDETÉS

Mégpedig Besszarábia Romániával való (újra)egyesülése százegy éves évfordulóján. Mert Románia elnöke moldovaiaknak nevezte a moldovaiakat.

Március 27-én, szerdán ünnepelték Bukarestben (is) azt a történelmi momentumot, midőn Besszarábia (újra)egyesült az anyaországgal Romániával. Ekkor történt, hogy a Népi Mozgalom Párt (tudják, az a párt, amelynek tiszteletbeli elnöke a derék kapitány, Traian Băsescu) egyik jelentéktelen képviselője felmászott a képviselőházi szószékre, és dörögni kezdett, kezében az unionisták egyik bibliájával, a magyarbarátságáról (is) hírhedt Ioan-Aurel Pop (mellesleg a Román Akadémia nevű nackófészek, illetve a Babeș-Bolyai nevű, állítólag multikulti tudományegyetem rektora) összerakta Románia és a Moldovai Köztársaság nagy illusztrált története című opusszal. Amit ajándéknak szánt az egyesülés szent napjának évfordulóján. Hogy kinek szánta? Hát Klaus Iohannis államelnöknek, természetesen.

S hogy miért? Ehhez kicsit vissza kell mennünk az időben. A múlt héten történt, hogy Iohannis elnök úr az ország szeme láttára azt találta mondani bele a tévébe, hogy

a románok és a moldovaiak két külön nép.

Ami, az unionista nézet szerint csúnya, sztálinista fogás. (Tehát, figyeljünk, első lépés: Iohannist burkoltan lesztálinistázták.) Mi több, kis időre rá, és jaj, pont Brüsszelben, az elnök úr rátett még egy lapáttal: azt mondta, hogy a román meg a moldovai két külön nemzet.

Kész, ezt már nem bírta az unionista szív. Kifakadt hát, és azt dörögte, hogy ez volt az első alkalom Románia történelmében, amikor egy magas rangú hivatalosság elfogadja, sőt, szavaival megerősíti a moldovai nép, illetve nemzet létét. (Persze, kicsit kételkedünk a fenti kijelentés igazságát illetően, de aztán el is szégyelljük magunkat rögvest, hiszen a mi kezünkben még egy verseskötet sincs, az képviselő úréban pedig ott van a minden bizonnyal csupa igazságot tartalmazó nagy illusztrált román történelem, amit ráadásul az igazság mioritikus bajnoka, Pop rektor magiszter dobott össze.)

Na de térjünk vissza a szószékre, ahol a lánglelkű unionista képviselő tovább dörgött, mondván, hogy hah, Moszkvában biztos hangosan tapsoltak Iohannis elnök dumája hallatán. (Tessék, a második lépésben lemoszkovitázzák Iohannist.)
Aztán jött egy rétori-költői-sztentori kérdés: vajon a volt NSZK-ban és NDK-ban élő dajcsok is két külön nemzetet alkottak? (Na, ezen mindenki elrágódhat egy ideig. Amúgy ehhez hasonló kérdések lapulnak minden bokorban, például ez: vajon a Magyarországon és Erdélyben és a többi elcsatolt területen élő magyarok s két külön nemzetet alkottak?)

A beszéd következő részét a vádak képezték.

Ez a Klaus Werner Iohannis szinte öt éves mandátuma alatt semmit sem tett a két ország unionistáiért.

Semmit! Sőt, elbújt előlük! Akkor is amikor a 2016-os Egyesülés Menete megérkezett a Cotroceni-palotához, és akkor is, amikor az (újra)egyesülés centenáriumán a román parlament elfogadott egy nyilatkozatot, miszerint Románia készen áll keblére ölelni a moldovai testvéreket, ha azok egyesülni akarnak. (Mellesleg: egy 2016-os hivatalos, fajsúlyos, rangos stb. felmérés szerint, ha akkor népszavazást tartottak volna  egy esetleges unióról, a szavazópolgárok 66,1%-a mondott volna nemet a nagy egyesülésre, és csupán 17,3% voksolt volna igennel. Nincs okunk azt gondolni, hogy fordult volna a kocka azóta.)

Végül következett a verdiktum. Hahó, te román elnök, szívd vissza, amiket mondtál, de gyorsan! Mert elég egy Putyin-szócső Kisinyovban, nem kell még egy Bukarestbe is!

És a jelentéktelen kis képviselő tartogatott még egy ászt a legeslegvégére is. Elmondta, hogy mit kívánnak a moldovai, román és diaszpórában élő unionisták. Németül mondta. Hogy ez a Iohannis nevű is értse. Tessék: Ein Volk, ein Staat, eine Regierung! Vajon bennünk van a hiba, amiért azonnal ez jutott eszünkbe? Ein Volk, ein Reich, ein Führer! Bizony, a hírhedt náci szlogen.

Szép napot kívánunk amúgy!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS