// 2025. május 29., csütörtök // Magdolna

Karnyújtásnyira a magyar királykoronázások tárgyi emlékei

// HIRDETÉS

Parányi, de felbecsülhetetlen értékű kincseket és a Szent Korona másolatát csodálhattuk meg az Erdélyi Történeti Múzeum és a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum közreműködésének köszönhetően Kolozsváron.

Mintegy háromszáz magyar koronázási érme, a Szent Korona eredeti technikával készült, nemesfém másolata és egy eredeti koronázási pálca alkotja annak a rendhagyó numizmatikai kiállításnak az anyagát, amely péntek este nyílt a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeumban. A tárlat a budapesti Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Történeti Múzeum több mint két éve tartó együttműködésének köszönhetően jöhetett létre. Arra a kevésbé ismert tényre hívja fel a figyelmet, hogy Kolozsváron rendkívül gazdag, még a bécsi szépművészeti múzeumot is felülmúló magyar vonatkozású numizmatikai gyűjtemény található,

melyet a magyar kutatócsoport is nemrég ismert meg.

A kiállítást megelőző román médiahisztéria ellenére, a kétnyelvű megnyitó incidensektől mentesen zajlott le, a felszólalók többsége kerülte a mögöttes üzeneteket és a tárlat kulturális jellegét méltatta. A házigazda Felix Marcu, az Erdélyi Történeti Múzeum igazgatója óvatosan fogalmazva adott magyarázatot arra, hogy miért éppen a román nemzeti ünnepet megelőzően kerül sor a magyar koronázási érmeket és a Szent Korona másolatát bemutató kiállításra.

Mint kiderült, a budapesti Nemzeti Múzeum által kezdeményezett, Pozsonyban nagy sikerrel bemutatott kiállítást az immár kétéves partnerség jegyében fogadta be az Erdélyi Történeti Múzeum, mely diszkrimináció és különbségtétel nélkül szervez kulturális eseményeket. Megemlítette: hasonló együttműködés állt fenn akkor is, amikor 1999-ben a román nemzeti hős, Avram Iancu kardját Budapesten állították ki.

Balra: Eleonora Magdalena Gonzaga királyné koronázási érme

A román nemzeti ünneppel való véletlen egybeesés csak annak tudható be, hogy a magyar Szent Korona másolata mindeddig egy másik kiállításon volt jelen. A korona a középkori keresztény Európa védelmének szimbóluma, kettős – bizánci és római – természete pedig a keresztény ökumenizmus élő példája – fogalmazott Marcu.

A múzeumigazgató felhívta a figyelmet, a kiállítás semmilyen módon sem ártalmas a román nemzeti ünnepre, mely a gyulafehérvári nagygyűlés szellemében az egység és a sokszínűség ünnepe, és amely a jövőre százéves állam alapelveiként a szabadságot és a kulturális sokszínűséget tételezi. Ismertetve az Erdélyi Történeti Múzeum által tervezett, a centenáriumhoz is kapcsolódó kulturális rendezvényeket Marcu leszögezte:

a magyar koronázási érmeket bemutató kiállításnak semmilyen politikai konnotációja nincs.

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja elmondta: a tárlat a magyar történelem és államiság sajátos szegmensét mutatja be 1508-tól 1916-ig, II. Lajostól IV. Károlyig. A történelemszemlélet és a történelmi tudat formálása sokféle módon történhet, de mind közül a tárgyi emlékek bemutatása a legobjektívebb. A tárgyak nemcsak a szakértőknek mesélnek egy adott korról, hanem a figyelmes tárlatlátogatónak is – fogalmazott. Az a természetes, ha együtt örülünk annak, hogy egy olyan kiállítás létrejöhet, amely egymás történelmének és értékeinek kölcsönös megismerését magas színvonalon szolgálja. A most létrejött kiállítás tehát nem szorul magyarázatra, hanem dicséret illeti – tette hozzá.

Mile Lajos főkonzul is beszédet mondott

A Magyar Nemzeti Múzeum részéről Tóth Csaba muzeográfus szólt a tárlat látogatóihoz. Elmondta: öt évvel ezelőtt, amikor megalakult a Magyar Tudományos Akadémia keretében a Lendület program és a Szent Korona Kutatócsoport, azt tűzték ki célul, hogy felkutassák a Szent Korona modern kori történetéhez kapcsolódó reprezentációkat, amelyeknek jelentős csoportja a numizmatikai emlékeket jelenti. Végiglátogatták a legfontosabb európai múzeumokat, így nem hagyhatták ki Kolozsvárt sem, ahol Közép-Európa második legnagyobb numizmatikai gyűjteménye található.

Meglepődve tapasztalták, hogy

az Erdélyi Történeti Múzeum még az uralkodói székhelynél, Bécsnél is nagyobb gyűjteménnyel rendelkezik.

Kutatásaikat egy albumban foglalták össze, melyben a kolozsvári érmek is helyet kaptak. Tóth Csaba szerint adta magát az ötlet, hogy a két páratlan numizmatikai gyűjteményt – a budapestit és a kolozsvárit – egyszerre mutassák be, így született meg a mostani kiállítás ötlete, mely 24 magyar király és királyné koronázása alkalmára vert, vagy koronázását megörökítő érmet mutat be.

Mintegy 300 érmet és zsetont állítottak ki

Végezetül Alföldy Ágnes kurátor elmondta: arra törekedtek, hogy egy olyan kiállítást hozzanak létre, amely élvezetet nyújt a látogatónak. Mivel a koronázási érmek és zsetonok egészen apró méretűek, igyekeztek minél gazdagabb médiaanyaggal kiegészíteni azt. Így a pannókon felnagyítva is megcsodálhatóak az érmek figyelemre méltó részletei, és elolvashatóak a hozzájuk fűződő hasznos információk is. A tárlat egyik kiemelkedő darabja, amelyből csak egyetlen példány maradt fenn, és ezt a kolozsvári történeti múzeum őrzi: III. Ferdinánd király feleségének, Eleonora Magdalena Gonzaga királynénak az 1655-ös koronázási érme.

Pálffy Károly Jeromos magyar királyi udvarmester pálcája

A tárlatot gazdagítja Pálffy Károly Jeromos magyar királyi udvarmester gyémántokkal díszített pálcája, amellyel 1792. június 6-án, a Budán tartott első uralkodókoronázáson, I. Ferenc király szertartásán vezényelte a ceremóniát. Alföldy Ágnes kifejtette: mivel a korona a koronázási szertartások elmaradhatatlan kelléke, úgy gondolták, hogy a kiállításra elhozzák a Szent Korona másolatát.

A kiállítás 2018. január 24-ig látogatható, ez idő alatt megtekinthető az a románul feliratozott dokumentumfilm is, amelyet a Lendület kutatócsoport készített a Szent Korona történetéről. Ahogy mondani szokás, kár lenne kihagyni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A Zöld Elefánt Erdélyben – avagy állatok, amelyek nincsenek es

Varga László Edgár

Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…

Magyaróra Szebenben – pusztulás-e a szórványosodás?

Sánta Miriám

Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Lapidárium az erdélyi tájban: mit érdemes megőrizni a romok közül?

Szántai János

Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nicușor Dan olyat üzent Donald Trumpnak, hogy csak úgy cuppant…
Főtér

Nicușor Dan olyat üzent Donald Trumpnak, hogy csak úgy cuppant…

… közben az alkotmánybíróság leseperte az asztalról Simion úr óvását és bejelentette, Romániának van új elnöke… és Victor Ponta váratlanul előbújt egy kő alól, hogy megmondja, mi minden nem jó Romániában.

Nagyot esett a ROBOR Nicușor Dan államfői beiktatásának napján
Krónika

Nagyot esett a ROBOR Nicușor Dan államfői beiktatásának napján

A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”
Főtér

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”

A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.

Már gyászolják a sóbányát – gyertyákat helyeztek ki Parajdon
Székelyhon

Már gyászolják a sóbányát – gyertyákat helyeztek ki Parajdon

Gyászos kép fogadja a Parajdra érkezőket, az egész település hangulatára rányomta bélyegét a bányabezárás.

Zúdul a Korond-patak a sóbányába, óráról órára súlyosbodik a helyzet Parajdon
Krónika

Zúdul a Korond-patak a sóbányába, óráról órára súlyosbodik a helyzet Parajdon

Ismét ömlik a víz a parajdi sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak és megsérült a medrét védő geofólia, így a bezúduló víz pár órán belül teljesen elöntheti a regionális turizmus motorjának számító székelyföldi létesítményt.

Megnyílt a föld Parajdon: így folyik be a víz a bányába – drónvideó
Székelyhon

Megnyílt a föld Parajdon: így folyik be a víz a bányába – drónvideó

Többek között drónfelvételt is készítettünk kedden a parajdi Sószorosnál, ahol a megáradt Korond-patak vize gyakorlatilag eltűnik a felszínről.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A Zöld Elefánt Erdélyben – avagy állatok, amelyek nincsenek es

Varga László Edgár

Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…

Magyaróra Szebenben – pusztulás-e a szórványosodás?

Sánta Miriám

Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Lapidárium az erdélyi tájban: mit érdemes megőrizni a romok közül?

Szántai János

Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.

// HIRDETÉS