Juncker még mindig a menekültek elosztásánál tart

Élesen bírálta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke pénteki brüsszeli évnyitó sajtóértekezletén az unió azon tagállamait, amelyek - mint fogalmazott -  nem tesznek eleget kötelezettségeiknek a menekültek EU-n belüli elosztása terén.

A luxemburgi politikus a 2016-os év várható kihívásairól szóló brüsszeli sajtókonferenciáján elmondta, belefáradt abba, hogy elsősorban mindig a bizottság kapja a kritikákat, miközben a tagországok közel sem tettek meg mindent, amit meg kellett volna.

Hozzátette, különösen azokra az államokra gondol, amelyek úgy vélik, jó irányba haladnak, amikor azt mondják, hogy nem fogadnak be menekülteket.

Nagyon komoly hitelességi válságot fog előidézni, ha idén sem sikerül gyakorlatba ültetni azon intézkedéseket, amelyekről korábban már politikai és jogi döntés született - hangsúlyozta az EB vezetője, utalva a 160 ezer menekült uniós tagállamok közötti elosztásáról hozott korábbi döntésekre.

A migrációs válság kapcsán Juncker arra is figyelmeztetett, hogy

ha darabjaira hullik az Európai Uniónak a szabad utazást lehetővé tévő rendszere, akkor fel fog szökkeni a munkanélküliség.

A bizottsági elnök hozzátette, szerinte Schengen az európai integrációs folyamat egyik legnagyobb vívmánya. „Schengen nélkül, a munkavállalók szabad mozgása nélkül, az európai polgárok szabad utazása nélkül az eurónak sem lenne értelme" - mondta, hozzátéve, hogy aki fel akarja számolni Schengent, végeredményben az egységes piaccal fogja tenni ugyanezt, ami aztán munkanélküliséghez fog vezetni.

„Kevesebb Schengen egyben kisebb foglalkoztatást, kisebb gazdasági növekedést jelent" - hangoztatta Juncker.

Sajtótájékoztatóján Juncker Lengyelország kérdésére is kitért, és kijelentette, jelenleg korai szankciókról beszélni a varsói kormány intézkedéseivel kapcsolatos aggodalmakkal összefüggésben. Leszögezte: „teljesen hibás" az az elképzelés, amely szerint Lengyelország ügyei kizárólag a lengyel törvényhozásra tartoznak.

Jean-Claude Juncker hozzátette: az aggodalmak kivizsgálását célzó bizottsági eljárás „normális" és „technikai jellegű" fázisban van, s nem akarja, hogy a lengyelek azt gondolják, egész Európa ellenük van.

A volt miniszterelnök emellett kijelentette, szinte

biztos benne, hogy februárban sikerül megállapodni Nagy-Britanniával a London által szorgalmazott uniós reformokról.

Úgy fogalmazott, hogy se nem derűlátó, se nem borúlátó ebben a kérdésben.

Kiemelte, az Európai Tanács februári csúcstalálkozóján London és az unió többi tagállama nem kompromisszumot köt majd, hanem tartós megoldásban egyezik meg, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradhasson. Mint mondta, a bizottság ebben a folyamatban közvetítőként vesz részt, a döntés azonban a tagállamoké.