Johannis jött, látott, és PNL-elnök lett

Nem történt meglepetés a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szombati, rendkívüli tisztújító kongresszusán: az 1500 küldött elsöprő többséggel választotta a párt új elnökévé az eddig ügyvivő elnökként tevékenykedő Klaus Johannist. A nagyszebeni polgármesterre 1334-en szavaztak, ellenfelére, Ioan Ghişére csupán 144-en.

A kongresszus egyúttal azt is megszavazta, hogy a párt az európai liberálisokat tömörítő ALDE-ból átlépjen a konzervatív, jobbközép Európai Néppártba (EPP).

Johannis megválasztása után megköszönte a bizalmat, egyúttal visszahívta a pártba azokat, akik az irányváltás miatt kiléptek. (Nem biztos azonban, hogy a meghívás a párt korábbi elnökének, Călin Popescu Tăriceanu volt miniszterelnöknek is szól, aki márciusban hagyta ott a PNL-t, miután az kilépett a kormányból, pénteken pedig bejelentette, hogy új liberális pártot akar létrehozni).

Johannis egyébként kisebb botrányt okozott, mivel bejelentette: a Demokrata-Liberális Párt (PDL), amellyel a PNL a fúzióról tárgyal a jobbközép oldal megerősítése érdekében, elfogadta , hogy az új párt is a PNL nevet viselje. Ezt több PDL-s vezető, így Ioan Oltean és Cătălin Predoiu is igyekezett gyorsan cáfolni. Attól az összeolvadásról szóló tárgyalások még az eddigi, szívélyes mederben zajlanak. Legalábbis a hivatalos közlés szerint.

A kongresszuson egyébként Johannist és Crin Antonescu leköszönt elnököt nevezték meg lehetséges államfőjelöltként, miután Johannis visszavonta azt a határozattervezetet, amelynek értelmében a közgyűlés érdemben döntött volna a jelölt személyéről, saját bevallása szerint azért, hogy ne okozzon szakadást a pártban. A jelöltről a párt elnöki testülete dönt majd.

Mint ismeretes, Johannis nagyon gyors karriert futott be a PNL-ben: csupán tavaly, Antonescu felkérésére lépett be a pártba, és a kedvéért létrehozták az addig nem létező első alelnöki tisztséget. A május 25-i európai parlamenti választáson elszenvedett kudarc – a várt 20 százalék helyett csak 15 százalékos eredményt ért el a párt – Antonescu bejelentette lemondását, az egyetlen esélyes jelölt pedig Johannis volt, akinek viszont különleges elbánásban kellett részesülnie, hogy elindulhasson az elnöki tisztségért: esetében eltekintettek attól, hogy az elnökjelöltnek több éves párttagsággal kell rendelkeznie. Ez csípi is egyesek szemét, ellenfelét, Ioan Ghişét sem hatotta meg Johannis kortesbeszéde, amelyben azt mondta: ha a tagkönyvében nem is, szívében már ott van az a tíz év, ami őt szorosan a PNL-hez fűzi. Ghişe szerint Johannis kedvezményes kezelése azt jelenti, hogy azok a régi PNL-sek, akik több mint tíz éve küzdenek a pártért, csupán balekok.

Az üstökösszerű karriert befutó Johannis számára ráadásul nem biztos, hogy ez a végállomás: ha sikerül meggyőznie a pártot, hogy őt jelölje államfőnek, jó eséllyel száll szembe a baloldal jelöltjével, aki a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Victor Ponta jelenlegi miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke lesz.