// 2025. augusztus 20., szerda // Alkotmány Ünnepe, István

Itt a legújabb petíció: Románia ne legyen többé. Legyen Gétia!

// HIRDETÉS

Most már végképp bizalommal, reménységgel telve nézhetünk a homályos jövőbe.

Igazából semmi különös: megszokhattuk, hogy időnként valaki (valakik) előállnak azzal az ötlettel, hogy Romániát ne nevezzék többé Romániának, hanem valami másnak.

Ezek a valakik nyilván nem arra gondolnak, hogy az ország neve legyen például Romániai Egyesült Államok. Dehogy. Arra gondolnak, hogy a ködös és dicső múltból előhúzott országnévtáblát szegezzenek a több ezer éves határokra.

Jó, de hogy lehet ezt elérni, ha a változtatni kívánó valakik nem rendelkeznek kellő hatalommal, meggyőző erővel, pénzzel-paripával-fegyverrel ahhoz, hogy „innovatív” elképzelésüket valóra váltsák? Van egy olyan fegyver, amely gyakorlatilag mindenkinek a rendelkezésére áll: a petíció.

Láttunk már néhány hasonló kezdeményezést: valakik, akik dákoknak képzelik magukat, elindítottak egy petíciót Románia himnuszának és nevének megváltoztatása ügyében, még 2015-ben. Hogy mivel akarják helyettesíteni Románia aktuális himnuszát, nem derül ki a petícióból, de az új név borítékolhatóan biztos: Dácia. Az akció irtó sikeresnek tűnik, 2015 óta aláírták vagy 2200-an.

Aztán eltelt kis idő. És jött egy olyan petíció, amelynek szerzői (magukat pelaszg-géta-dák eredetűnek hirdető emberek) 2020-ban (pandémiás idők jártak, ráértek a polgárok) ki akarták kiáltani Géta-Dácia… országot. Ez is nagyon sikeres kezdeményezésnek bizonyult, aláírták vagy százan.

És megint eltelt egy kis idő. És itt vagyunk 2022 rendkívül megnyugtató decemberében. És itt van a legújabb, témába vágó petíció is. Az ország átnevezése terén a kezdeményezők nem bizonyulnak túl kreatívnak ezúttal sem. Azt javasolják, legyen Romániából Gétia. Mégpedig Jézus, a pelaszgok, a trákok, a géták és a dákok szent nevében. Idéznek a dákopata mozgalom jeles képviselőitől, Diana Iovanovici-Șoșoacă asszonytól és Gheorghe Funar úrtól is, hogy kellő súlyt adjanak az ügynek. Az aláírok száma eddig a pillanatig: 58.

Sok sikert kívánunk nekik az egyre közelgő újévben!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Bréking: újabb erdélyi város előzte meg Bukarestet ingatlanárak terén – hírek szombaton
Főtér

Bréking: újabb erdélyi város előzte meg Bukarestet ingatlanárak terén – hírek szombaton

További híreink: a román külügy is reagált Trump és Putyin alaszkai csúcstalálkozójára, a hétvégén pedig viharok, záporok váltják a kánikulát.

Több tízezer külföldi diák tanul romániai egyetemeken, Magyarország az élmezőnyben
Krónika

Több tízezer külföldi diák tanul romániai egyetemeken, Magyarország az élmezőnyben

Az elmúlt öt egyetemi évben (2019–2024) több mint 55 000 külföldi hallgató végzett alap-, mester- és doktori képzésen romániai egyetemeken – derül ki a Profit.ro által ismertetett hivatal

Az ANAF üzent Iohannis állampolgárnak: Ön tartozik az államnak egymillió euróval…
Főtér

Az ANAF üzent Iohannis állampolgárnak: Ön tartozik az államnak egymillió euróval…

… egy polgármesteri hivatal közpénzen nyaraltatja alkalmazottjait a tengerparton… és megvan az idei év eddigi legnagyobb kokainfogása.

Kigyúlt és a lángok martalékává vált a parajdi sóbánya melletti üzlet egy része
Székelyhon

Kigyúlt és a lángok martalékává vált a parajdi sóbánya melletti üzlet egy része

Kereskedelmi egység épülete gyulladt ki Parajdon hétfőn éjszaka, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.

Hogyan futottak versenyt Erdélyért a románok és a magyarok?
Krónika

Hogyan futottak versenyt Erdélyért a románok és a magyarok?

A második világháborút lezáró béketárgyalásokon a győztes nagyhatalmak többsége érzékelte, hogy a trianoni határok igazságtalanok voltak Magyarország számára, és valamilyen korrekcióra lenne szükség.

Schengeni övezet, s csak úgy surranunk ki az országból? Akiket visszafordítottak a határnál a hosszú hétvégén
Székelyhon

Schengeni övezet, s csak úgy surranunk ki az országból? Akiket visszafordítottak a határnál a hosszú hétvégén

Több mint 400 ezer román és külföldi állampolgár lépte át Románia államhatárát a hosszú hétvégén a be- és kilépőoldalon, közel 77 ezer járművel – tájékoztatott hétfőn a határrendészet. Voltak azonban, akiket visszafordítottak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS