// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Itt a legújabb petíció: Románia ne legyen többé. Legyen Gétia!

// HIRDETÉS

Most már végképp bizalommal, reménységgel telve nézhetünk a homályos jövőbe.

Igazából semmi különös: megszokhattuk, hogy időnként valaki (valakik) előállnak azzal az ötlettel, hogy Romániát ne nevezzék többé Romániának, hanem valami másnak.

Ezek a valakik nyilván nem arra gondolnak, hogy az ország neve legyen például Romániai Egyesült Államok. Dehogy. Arra gondolnak, hogy a ködös és dicső múltból előhúzott országnévtáblát szegezzenek a több ezer éves határokra.

Jó, de hogy lehet ezt elérni, ha a változtatni kívánó valakik nem rendelkeznek kellő hatalommal, meggyőző erővel, pénzzel-paripával-fegyverrel ahhoz, hogy „innovatív” elképzelésüket valóra váltsák? Van egy olyan fegyver, amely gyakorlatilag mindenkinek a rendelkezésére áll: a petíció.

Láttunk már néhány hasonló kezdeményezést: valakik, akik dákoknak képzelik magukat, elindítottak egy petíciót Románia himnuszának és nevének megváltoztatása ügyében, még 2015-ben. Hogy mivel akarják helyettesíteni Románia aktuális himnuszát, nem derül ki a petícióból, de az új név borítékolhatóan biztos: Dácia. Az akció irtó sikeresnek tűnik, 2015 óta aláírták vagy 2200-an.

Aztán eltelt kis idő. És jött egy olyan petíció, amelynek szerzői (magukat pelaszg-géta-dák eredetűnek hirdető emberek) 2020-ban (pandémiás idők jártak, ráértek a polgárok) ki akarták kiáltani Géta-Dácia… országot. Ez is nagyon sikeres kezdeményezésnek bizonyult, aláírták vagy százan.

És megint eltelt egy kis idő. És itt vagyunk 2022 rendkívül megnyugtató decemberében. És itt van a legújabb, témába vágó petíció is. Az ország átnevezése terén a kezdeményezők nem bizonyulnak túl kreatívnak ezúttal sem. Azt javasolják, legyen Romániából Gétia. Mégpedig Jézus, a pelaszgok, a trákok, a géták és a dákok szent nevében. Idéznek a dákopata mozgalom jeles képviselőitől, Diana Iovanovici-Șoșoacă asszonytól és Gheorghe Funar úrtól is, hogy kellő súlyt adjanak az ügynek. Az aláírok száma eddig a pillanatig: 58.

Sok sikert kívánunk nekik az egyre közelgő újévben!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS