Ismét prioritás a magyar kultúra Bukarestben

Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása lehetővé teszi, hogy a kulturális tárca minden lehetséges eszközzel támogassa az erdélyi magyar kulturális örökség védelmét - mondta az MTI-nek Hegedüs Csilla, az RMDSZ főtitkár-helyettese, akit csütörtökön nevezett ki kulturális államtitkárrá Victor Ponta román miniszterelnök.

A kulturális és örökségvédelmi tárca élére március elején két év után ismét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tért vissza, egyben ő tölti be a Ponta-kabinetben az RMDSZ-nek járó miniszterelnök-helyettesi tisztséget is. Szintén az RMDSZ javaslatára kapott a minisztériumban Hegedüs Csilla, műemlékvédelmi szakember államtitkári kinevezést.
Az államtitkár elmondta: a korábban megkezdett munkát szeretnék folytatni, mert az eltelt két évben a magyar épített örökség helyreállítása, vagy a csíksomlyói búcsú UNESCO világörökségi listára vételének folyamata leállt, mert mindez már „senkinek nem volt prioritás".
Arra a kérdésre, nem éri-e olyan vád az RMDSZ-t, hogy vezetése alatt a román kulturális kormányzat aránytalanul sokat foglalkozik a magyar kultúrával, Hegedüs Csilla azt mondta: nagyon sok év aránytalan finanszírozását kell kiegyensúlyozniuk, de a kulturális tárca prioritásai közé tartozik a Târgu Jiu-i Brâncuși szoborpark, vagy Nagyszeben történelmi központjának UNESCO-listára vétele is.
Hegedüs Csilla elmondta: a következő időszakban frissítik az országos műemléki listát, amelynek 2015-re kell elkészülnie. A helyi közösségeknek is javasolhatják egy-egy épület, vagy szobor műemlékké nyilvánítását és ha megfelel az értékkategóriáknak, azzal védelmet nyújtanak számára, lehetőségük nyílik pályázati forrásokat igényelni felújítására - magyarázta.
„Hihetetlenül rossz helyzetet örököltünk. Kelemen Hunor korábbi minisztersége idején az országos műemlék-helyreállítási tervre 55 millió lej (3,8 milliárd forint) volt előirányozva, míg tavaly a tárca ennek negyedét, 13 millió lejt költötte az épített örökségre" - ecsetelte az államtitkár.
Mint mondta: júliusban mindenképp költségvetés-kiegészítésre lesz szükség, mert a nemzeti termék 0,09 százalékból "lehetetlen a kultúrát finanszírozni". Összehasonlításképpen a szomszédos Bulgáriában a kulturális tárca a GDP egy százalékából gazdálkodik - tette hozzá.
Az államtitkár kifejtette: még ebben a törvényhozási ciklusban a parlament elé akarják terjeszteni az örökségvédelmi törvénykönyv tervezetét, amely a 21. század és az európai uniós törvénykezés szintjére hozná az épített, tárgyi és szellemi örökség védelmét.