Hírek vasárnap: A Peregrine várhatóan elég a Föld légkörében. Egy váradi iskolában arcfelismerő rendszert vezetnek be

Valószínűleg a Föld légkörében ég el majd a Peregrine, rajta az Erdélyi értéktárral

Egy héttel ezelőtt indult útnak a Peregrine űrhajó azzal a céllal, hogy közel 385 ezer kilométeres út után leszálljon a Holdra. A hétfői indítást nagy izgalommal követtük élőben, több okból is. Ez volt az új fejlesztésű Vulcan-Centaur első útja, ez volt az első olyan Holdat célzó küldetés, amelyben egy magáncég által kifejlesztett űreszköz próbál meg leszállni Földünk kísérőjén, és különösen azért, mert a Peregrine fedélzetén ott van az első magyar gyártású tárgy, a Puli Space Technologies Téridő plakettje, rajta pedig az Erdélyi értéktár, amit a Főtér és az olvasói állítottak össze, és ami az első erdélyi magyar vonatkozású szöveg, ami a Hold felszínére került volna. Csakhogy nem sokkal a kifogástalan start után problémák adódtak: a hordozórakétáról levált Peregrine meghajtó rendszere meghibásodott, az üzemanyag szivárogni kezdett, emiatt pedig már az első nap nyilvánvalóvá vált, hogy az űrhajó nem tud leszállni a Holdon. A Peregrine-t gyártó Astrobotic csapata minden rendelkezésére álló eszközzel azon volt, hogy a lehető legtovább „életben tartsa” a Hold felé száguldó űreszközt és ez sikerült is. A Peregrine és a fedélzetén levő tudományos eszközök kivétel nélkül működnek és hasznos adatokat küldenek vissza a Földre. A Peregrine szombaton elérte a Hold keringési pályáját. Az eredeti tervek szerint innen az űreszköz visszafordul a Föld felé, megkerüli, majd ismét a Hold felé irányul, eléri és leszáll rajta. Az üzemanyag-szivárgás azonban meghiúsítja ezeket a terveket. Az Astrobotic legfrissebb közlése szerint a Peregrine visszafordul ugyan a Föld felé, azonban innen már nem indul ismét a Hold felé, hanem valószínűleg elég a Föld atmoszférájában. Az Astrobotic közlései a Peregrine-küldetésről ide kattintva követhetők.

A romániai vasúti közlekedés olyan, amilyen, de igény lenne rá

A vasúti közlekedés ma is talán a legkényelmesebb utazási forma lenne, mivel viszonylag olcsó, az ember csak beül a vagonba, a célállomáson pedig leszáll, az utazása pedig nem vezetéssel, előzgetéssel, dugóba kerüléssel telik (mert ugye autópályából is kevés van), mint a gépkocsival utazás esetében. Persze csak lenne, mivel tudjuk, látjuk, hogy a Román Államvasutak (CFR) az elmúlt évtizedekben képtelen volt korszerűsíteni a vasúti hálózatot, ezért a vonatok iszonyú lassan vánszorognak, általánosak az akár több órás késések és a szerelvényekről sem a tisztaság és a kényelem az első, ami eszünkbe jut. Ennek ellenére a vasúti utazás egyre népszerűbb Romániában, az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint például a tavalyi év első kilenc hónapjában 7,9 százalékkal nőtt a vasúton utazók száma. A vonattal közlekedők aránya így is csak a 18,5 százalékát teszi ki a belföldi utasokénak, a közúti utasszállítás (autóbusz, gépkocsi) 75,3 százalékot jelent ezen a területen. 2023 januárja és szeptembere között a közúti utasszállítás 15,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb arányú, 18,8 százalékos növekedés a légi utasszállításban tapasztalható. Eközben a vasúti közlekedésben gondokat okoz a hideg, a CFR közlése szerint az ország keleti és déli részében (Jászvásár, Galac, Bukarest, Craiova térségében) több helyen is eltörtek a sínek a -17 Celsius fokot is elérő hideg miatt. Ez fennakadásokat okoz a vasúti közlekedésben, a vonatjáratok késésével kell számolni.

Egy nagyváradi iskola az első az országban, ahol arcfelismerő rendszert vezetnek be a diákok beléptetésére

Digitális arcfelismerő rendszert üzemelnek be ősszel a nagyváradi Onisifor Ghibu Főgimnáziumban. A romániai oktatási rendszerben egyedülálló intézkedés célja a diákok biztonságának fokozása. A rendszer alkalmazásának ötlete az iskola igazgatójától, Iulius Timartól származik, aki egy bukaresti irodaépületben látta az arcfelismerő beléptetést. Az igazgató azt reméli: ezzel a módszerrel megakadályozható lesz, hogy illetéktelenek az iskola területére lépjenek. Az biztonsági rendszer úgy működik majd, hogy iskola bejárataihoz kamerákat szerelnek fel, amelyek a belépő diákok és oktatók arcát felismeri és egy képadatbázis segítségével azonosítja a belépésre jogosultakat. Az iskola jelenlegi négy bejáratából kettőt bezárnak, a másik kettőnél pedig egyenként tíz ilyen kamerás beléptetőkaput helyeznek el. Az iskolaigazgató szerint a a rendszer egyetlen hátránya, hogy a diákokról kétévente új arcképeket kell készíteni, mivel ebben a korban változnak a vonásaik. Az arcfelismerő rendszer 100 ezer euróba kerül, ezt az összeget az iskola saját költségvetéseiből biztosítja. A nagyváradi Onisifor Ghibu Főgimnázium Bihar megye legnagyobb iskolája, ahol több mint 150 pedagógus 2100 gimnáziumi és középiskolai diákot tanít.