Ha minden jól megy, a romániai munkavállalók is megtapasztalhatják, milyen a négynapos munkahét

Bizonyára elég kevesen vannak azok, akik visszautasítanák, hogy hetente csupán négy napig kelljen dolgozniuk, a hétvége pedig háromnapos legyen, vagyis pénteken se kelljen gályázni, ha erre lehetőségük nyílna.

Nos, az a helyzet, hogy erre Romániában akár még lehetőség is nyílhat.

Liberális párti szenátorok és képviselők egy csoportja USR-s kollégáik támogatásával olyan módosító javaslatot terjesztett be múlt héten a szenátusban, amely a Munka Törvénykönyvét módosítaná.

A javaslat nem hosszú, hanem igencsak lényegre törő: egyrészt úgy módosítaná a hatályos jogszabályt, hogy a munkahét beosztásában

a jelenlegi, napi 8, heti 40 órás változat mellett lehetővé tenné a napi 10 órás, heti 40 órást is.

A második módosítás értelmében a munkáltatóra és a munkavállalóra bízzák, hogy megmaradnának a jelenlegi, 8/40-es változat mellett, vagy inkább áttérnének a 10/40-esre, amely hosszabb napi munkaidőt jelentene, viszont cserében háromnapos szabad hétvégével járna.

Az indoklás szerint a frissen végzett fiatalok, valamint a 25 és 40 év közötti munkavállalók kiemelten alkalmazkodóképesek, így számukra nem jelentene megterhelést áttérni az új munkarendre.

Emellett a 30 év fölötti, egy-két gyerekes szülők számára több időt biztosítana arra, hogy együtt lehessenek a szeretteikkel.

Az eddigi vizsgálatokra hivatkozva azt írják, az új munkarendhez való alkalmazkodás átlagosan három hónapba telik, a munkáltatónak pedig el kell fogadnia, hogy ezen időszak alatt a teljesítmény némileg csökkenhet.

Amint azonban sikerült belerázódni az új munkaritmusba, a termelékenység még növekedhet is

– persze ez függ a tevékenységi területtől is.

Ráadásul sok az olyan munkahely, ahol az alkalmazottak amúgy is napi 10-11 órát töltenek bent, ráadásul jelenleg öt napig, és még csak túlórapénzt sem kapnak érte.

Azt is előre vetítik, hogy a négynapos munkahétre áttérő munkáltatóknak adott esetben új alkalmazottakat is fel kell vennie, ha amúgy a munkarend nem csökken heti négy napra.

Vagyis ha a munkáltatónak az anyagi lehetőségei megengedik, új munkahelyek jöhetnek létre, ami növelheti a cég termékeinek árát, viszont a több alkalmazott többet is fogyaszt, ami jó a gazdaság számára.

Mint ahogy az is, hogy a háromnaposra bővülő hétvége fellendítheti a vendéglátói ágazatot és az idegenforgalmat.

Nos, kíváncsian várjuk, hogy a képviselők és szenátorok többsége is ugyanígy gondolja-e. Ha ugyanis igen, akkor előbb-utóbb a parlament megszavazza a módosítást. Onnan kezdve pedig az ügy jórészt a munkáltatókon múlik.