// 2024. november 27., szerda // Virgil
Victor Ponta

Feszültségek a PSD-ben

// HIRDETÉS

Vannak a PSD-ben olyan politikusok, akik nagyon szeretnék, ha Victor Ponta elvállalná az államfőjelölti szerepet. Előfordulhat, hogy a pártelnöki tisztségre ácsingóznak.

Az utóbbi időszakban mintha növekedne a feszültség a kormányzó Szociáldemokrata Pártban (PSD). Igaz ugyan, hogy jelentős fölénnyel megnyerték a május 25-i európai parlamenti választást, azonban az elért 37 százalék elmarad a várt több mint 40-től, ráadásul a választás eredménye nyomán a jobbközép erők eldöntötték, hogy összefognak, ami jelentős mértékben megnöveli az esélyüket arra, hogy egyenlő félként álljanak ki a korábban lefutottnak tűnő novemberi államfőválasztáson.

A PSD mozgástere beszűkült, mivel két törpe szövetségesén, a Románia Fejlődéséért Országos Szövetségen (UNPR) és a Konzervatív Párton (PC) kívül legfeljebb a populista, komolytalan, doktrína nélküli, ráadásul szintén törpe méretűre zsugorodott Dan Diaconescu Néppártra (PPDD) számíthat, amelynek vitatott elnöke, a bulvártévé-tulajdonos Dan Diaconescu az elmúlt évek egyik legnagyobb, az ország számára jelentős gazdasági hátrányt okozó szélhámosságáért felelős. Ismeretes, hogy a 2012-es választások előtt ő is jelentkezett az Oltchim vegyi kombinát privatizációs tenderén, és csak miután csillagászati összegről szóló vásárlási ajánlata nyomán megnyerte azt, derült ki, hogy nincs pénze a tranzakcióra, az egészet csupán kampányfogásnak szánta.

A szociáldemokraták ráadásul továbbra sincsenek könnyű helyzetben, mivel még mindig nincs saját jelöltjük az államfői tisztségre. A Nemzeti Liberális Párttal (PNL) szövetségben elért kétharmados többségük a PNL kormányból való kilépésével elolvadt, és miután a szövetség közös államfőjelöltje a PNL elnöke, Crin Antonescu volt, a PSD-nek saját jelölt után kell néznie. A legesélyesebbnek Victor Ponta pártelnök-kormányfő tűnt, a közvélemény-kutatások is az ő győzelmét vetítették előre. Csakhogy az EP-választások után sok minden megváltozott, a jobbközép erők összefogása esélyt teremthet egy széles támogatottságot élvező, a baloldallal eséllyel szembe szálló jelölt állítására.

Pontának szemmel láthatóan nem fűlik a foga az államfőjelöltséghez – és ez már az EP-választások előtt is így volt. Látszott, hogy – fiatal politikusként - túl korainak tartja még, hogy államfői babérokra törjön. Most ráadásul még a korábban biztosnak tűnő győzelme is kérdésessé vált, ezért nem csoda, ha tovább lebegteti, hogy hajlandó-e harcba szállni az elnöki tisztségért, vagy sem. Egy esetleges vereség ugyanis könnyen politikai karrierjének derékba törését jelentené.

Eközben a párton belül már van, aki a Ponta utáni időszakra készül. Liviu Dragnea ügyvezető elnök nem győzi az összes lehetséges nyilvános fórumon hangsúlyozni, hogy Ponta lesz az államfőjelölt. Ezzel egyrészt cáfolni próbálja a 2009-es államfőválasztáson alulmaradt Mircea Geoană volt pártelnök kijelentését, miszerint ő is rajta van a párt államfőjelöltjeit felsoroló listán, másrészt olybá tűnik, mintha ezzel akarná jelezni: ő maga dédelget pártelnöki ambíciókat, ezért szeretné, ha Ponta végre félreállna, és átadná neki a helyét.

Mindez azt eredményezheti, hogy az immár kétesélyesnek tűnő államfőválasztás előtti időszakban a kormánypárton belül az EP-győzelem ellenére is folytatódnak, sőt erősödnek a pozícióharcok, ami még tovább ronthatja majd a szociáldemokraták esélyeit az elnöki tisztség elhódítására.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS