// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Erdély

Felvidék mutathatja a példát Erdélynek politizálásból

// HIRDETÉS

Az egységes parlamenti képviseletről háromoldalú találkozón tárgyalnak a szlovákiai magyar szervezetek.

Már a héten találkozó jöhet létre szlovákiai magyar civil és politikai szervezetek között azzal a céllal, hogy megteremtsék a felvidéki magyarság egységes parlamenti képviseletét, amelyet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala elnevezésű civil ernyőszervezet kezdeményezésére, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt alkothatna meg, az MKP kedden jelezte részvételi szándékát.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala még a múlt héten felhívással fordult

Berényi Józsefhez, az MKP, illetve Bugár Bélához, a Most-Híd elnökéhez, azt kérve a két politikustól, hogy vegyenek részt a civil szervezet részvételével és annak rendezésében megvalósítandó találkozón. E rendezvényen a helyi magyar közösség politikai érdekképviseletének sorsát és lehetőségeit vitatnák meg.

A felhívásban Tokár Géza, az ernyőszervezet szóvivője azt írta: a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mély aggodalommal tekint az utóbbi hónapok történéseire, egyebek mellett arra, hogy – mint fogalmazott – „a magyar polgárokat képviselő pártok parlamenti választásokkal kapcsolatos üzenetei között nem tűnt fel az összefogással kapcsolatos jelzés.” A szóvivő az ernyőszervezet nevében továbbá úgy vélekedett: meggyőződésük, hogy nem szabad „újra történelmi hibát elkövetni”,

a közösségi érdek mentén véget kell vetni a szembenállásnak, hiszen „lehetséges közös platformon együttműködni, ha arra van valós politikai akarat.”

A találkozóra a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala két lehetséges időpontot, április 10-ét, illetve 13-át irányozta elő.

Az ernyőszervezet felhívására elsőként Berényi József válaszolt, az MKP sajtóosztálya kedden kiadott sajtóközleményében ezzel kapcsolatban azt írta: eleget tesznek a felkérésnek, és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által javasolt mindkét időpontot megfelelőnek tartják. A felvidéki magyar párt elnöke az MTI megkeresésére kifejtette: a találkozón akkor is részt vesz, ha arra Bugár Béla nem jönne el. Bugár Béla a találkozón való részvételi szándékára vonatkozó kérdésre az MTI-nek azt mondta: csütörtökön, azaz április kilencedikén ad választ arra, hogy pártja részt vesz-e a találkozón.

A felvidéki magyar választók szavazataira számító két párt, az MKP és a Most-Híd közötti együttműködés kérdése egy évvel

a Szlovákiában 2016 márciusában sorra kerülő parlamenti választások előtt vált ismét időszerűvé.

Amennyiben a háromoldalú találkozót sikerülne is megvalósítani, annak hozadékai kérdésesek. Erre enged következtetni a Most-Híd legfőbb döntéshozó testülete által március végén elfogadott határozat. Ebben Bugárék leszögezik: két szlovák ellenzéki párttal - a Kereszténydemokrata Mozgalommal (KDH) és a parlamenten kívüli Háló-val (Siet) – kívánnak együttműködni a 2016-os parlamenti választások előtt. Bugár Béla korábban úgy fogalmazott: „az MKP-val való együttműködés csak a 2016-os választások után esedékes”.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS