Falopáson érték a nagyváradi erdészeti hivatal két alkalmazottját – hírmix

A Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság négy férfit – két erdészeti alkalmazottat és egy fakitermelő cég két munkatársát – vett őrizetbe, miután kiderült, hogy rendszerszinten csaltak a fakitermelések során. A gyanúsítottak a faanyag-nyomonkövető informatikai szoftver, a SUMAL 2.0 rendszerébe is valótlan adatokat vittek be, hogy elfedjék a lopást.

A rendőrség szerdán hat házkutatást tartott magánlakásoknál, egy cég székhelyén, valamint a nagyváradi erdészeti hivatalnál is vizsgálódtak illegális fakivágás, lopás és informatikai csalás miatt. A gyanú szerint a négy, 42 és 52 év közötti férfi összehangoltan játszottak össze, hogy kijátsszák az állami ellenőrzési mechanizmusokat.

A hatóságok szerint 2025 decembere és 2026 januárja között a fakitermelő cég két alkalmazottja engedély nélkül vágott ki és tulajdonított el 16 fát (tölgyet, gyertyánt és cseresznyét) egy Felixfürdő melletti erdőterületről. A kivágott fák átmérője 15 és 80 centiméter között mozgott. A kár összege meghaladja a 10 000 lejt, aminek fele az erdő ökológiai funkcióvesztéséből adódó közvetett kár.

A súlyosabb visszaélést a SUMAL-rendszer kijátszása jelenti, amelyet a nagyváradi erdészeti hivatal két alkalmazottja követett el 2025 májusában és júniusában. Május végén a gyanúsítottak szándékosan alulméretezték a nagy átmérőjű fákat a leltározás során. Egy későbbi ellenőrzés feltárta, hogy a vizsgált 15 fából 13 esetében a valósnál kisebb méreteket vezettek be a digitális rendszerbe.

Június elején megismételték a módszert: a becsült és a ténylegesen kitermelt faanyag közötti különbség ekkor már 26,41 köbmétert tett ki, ami papíron nem létezett, így értékesítése után a haszon a gyanúsítottak zsebébe vándorolt.

A házkutatások során a rendőrök számos dokumentumot, valamint hét mobiltelefont foglaltak le, és a bizonyítékok alapján a négy férfit 24 órás őrizetbe vették.

Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról. Ez alkalommal azzal indokolták a halasztást, hogy az alkotmánybírák megfelelőképpen tanulmányozhassák a legfelsőbb bíróság indítványát, amely arra vonatkozik, hogy a testület kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál a különnyugdíjak reformjával kapcsolatban. A legfelsőbb bíróság ugyanis úgy véli, hogy a kormány tervezetében szereplő intézkedések diszkriminálják a bírákat és az ügyészeket a különnyugdíjban részesülő más kategóriákkal szemben.

Legutóbb január 16-án napolták el a döntést, arra hivatkozva, hogy időre van szükségük bizonyos dokumentumok, köztük a legfelsőbb bíróság által egy nappal korábban benyújtott szakértői elemzés tanulmányozására.

Ezt megelőzően két alkalommal határozatképtelenség miatt nem döntöttek, mivel a PSD által delegált Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Mihai Busuioc alkotmánybírók nem jelentek meg az üléseken.

A Bolojan-kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, a kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.

A legfelsőbb bíróság tagjai december elején egyhangúlag úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a jogszabályjavaslatot.

A legfelsőbb bíróság szóvivője, Victor Alistar akkor közölte, hogy a jogszabályjavaslat formai és tartalmi szempontból is alkotmányellenes. Formai szempontból azért, mert a kormány megalapozatlanul sürgette az országos helyreállítási terv 215-os mérföldkövére hivatkozva a tervezet elfogadását. A mérföldkő teljesítéséhez ugyanis nincs szükség a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeinek módosítására, mert ez korábban már megtörtént – magyarázta Alistar, aki szerint a törvény homályos, nem létező vagy meghatározatlan jogi fogalmakat használ, ami sérti a jogbiztonságot.

A szóvivő hozzátette, a tervezet tartalmi szempontból azért alkotmányellenes, mert hirtelen és átmenet nélkül emelné meg a nyugdíjkorhatárt a szolgálatukat töltő bírák és ügyészek kétharmadánál, ami súlyos jogbizonytalanságot okoz. Emellett a jogszabályjavaslat diszkriminatív, mert a bírákat és ügyészeket hátrányosabban kezeli, mint más különnyugdíjas kategóriákat, akiknek a nyugdíja meghaladja a legutolsó nettó fizetésük 80 százalékát.

Végül a legfelsőbb bíróság egy közleményt is kiadott, amely szerint a kormány tervezete gyakorlatilag megszünteti a bírák és ügyészek különnyugdíját, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ellentétes az alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntéseivel.

A legfelsőbb bíróság azt is kifogásolja, hogy a tervezethez nem készült hatástanulmány, indoklása nem valós gazdasági adatokon alapul, és az állam évente sokkal többet költ más különnyugdíjas kategóriákra, mint a bírák és ügyészek nyugdíjára.

A Román Sakkszövetség szerdán hivatalosan is bemutatta a Sakkfészek elnevezésű projektjét, amelyet a Dragic Alapítvány támogatásával tervez megvalósítani. A program célzottan azokat a junior korú sakkozókat segíti, akik jelentős nemzetközi szintű eredményeket érnek el. A kezdeményezés egy strukturált pénzügyi és logisztikai támogatási rendszert vezet be azon fiatal sakkozók számára, akik 18 éves korukig a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által adományozott sakkcímeket szereznek.

A program egy olyan hosszú távú támogatási modellnek alapoz meg, amely az élvonalbeli játékosok új generációjának kinevelésére, valamint Románia nemzetközi versenyeken betöltött pozíciójának megerősítésére fókuszál.

A Sakkfészek így minden olyan, romániai sakk-klubnál igazolt gyermek számára nyitott, aki megszerzi a következő címek valamelyikét: nagymester (GM), női nagymester (WGM), nemzetközi mester (IM).

A programba bekerülő sportolók egy négyéves időszakra vetítve összesen mintegy 100 000 euró értékű támogatásban részesülhetnek, amely az elnyert cím és az életkor függvényében tartalmaz egy egyszeri, 5000 –15 000 euró közötti pénzügyi juttatást. Továbbá évente öt erős nemzetközi nyílt tornán való részvétel költségeit is fedezik, valamint a szerződés teljes időtartama alatt havi 250 eurós juttatás is kijön belőle. Végül pedig évente 40 napnyi edzéslehetőséget is biztosítanak magasan kvalifikált edzőkkel, egyéni és csoportos foglalkozások keretében.

A programba bekerülő játékosoknak vállalniuk kell, hogy Romániát képviselik a jelentős nemzetközi megmérettetéseken, részt vesznek a junior Európa- és világbajnokságokon, a csapatversenyeken, valamint a sakk népszerűsítését célzó tevékenységekben. A program elindítása kifejezetten kedvező környezetben történik a román sakkozás számára, amelyet jelenleg jelentős nemzetközi sikerek jellemeznek, miközben a játék hazai népszerűsége folyamatosan emelkedik – olvasható a sakkszövetség közleményében.