Esély sincs két magyar pártra a parlamentben

Hétfőn hirdette ki Klaus Johannis államfő az új választási törvényt, ennek alapján bonyolítják le jövőre a parlamenti választásokat, a nyári önkormányzati választást szabályozó törvényt már május közepén kihirdette az államelnök. Ezeknek a törvényeknek a hatását vizsgálta péntek reggel Székely István, Szász Alpár Zoltán és Illyés Gergely politológus az erdélyi magyar pártok várható szereplésére Pákozdi Csaba moderálásával.

Az új parlamenti választási törvény lényegében visszatérés a 2008 előtti, megyei listás rendszerhez, várhatóan mintegy 120 fővel fogja csökkenteni a parlament jelenlegi összlétszámát, amelyet most az összes párt túlzottnak tart - tudtuk meg Székely Istvántól. A legfőbb különbséget a pártfinanszírozási törvény jelenti, amely szerint annak a honatyajelöltnek térítik meg a kampányköltségeit az államháztartásból, aki megszerezte a megyei szavazatok legalább 3 százalékát. Ezzel kis pártok is jelentős állami támogatáshoz juthatnak, mert az összeg elérheti jól helyezett jelöltenként a minimálbér hetvenszeresét.

Székely István

Az önkormányzati választásban a legnagyobb újdonság az, hogy jövőre már nem közvetlenül a szavazók, hanem a megyei és helyi önkormányzati képviselők választják meg a megyei tanácsok elnökét.

Várhatóan elszaporodnak a pártok, jósolta Szász Alpár Zoltán: a '90-es években mintegy 180 párt létezett, amikor 250 fős tagsággal lehetett pártot alapítani. Most mintegy ötven pártot tartanak nyilván, de az új törvény alapján már három ember is alapíthat pártot.

Ez Székely szerint oda fog vezetni, hogy elaprózódik a mezőny, ami a nagy pártok érdeke, lokális pártok is szerezhetnek önkormányzati mandátumokat, és ezáltal a pártok megjelenítette törésvonalak a legkisebb közösségekig is lehatolnak.

Zsugorodik meg nem is parlament

2012 előtt is voltak kísérletek a választási törvény módosítására, de azokat azzal dobta vissza az Alkotmánybíróság, hogy nem teljesítik a 2009-es, jócskán populista népszavazás szabta feltételeket: nem csökkentik egykamarásra és 300 fősre a parlamentet - mondta Illyés Gergely.

És az az érdekes, hogy ezt az új választási törvény sem teszi meg, a 2008-as létszámhoz képest talán hattal lesz kevesebb honatya. Viszont ezt anélkül hirdette ki az államfő, hogy előtte bárki megtámadta volna az Alkotmánybíróságon.

Szerinte a román pártok a központi pártvezetéseket akarták ezzel a törvénnyel megerősíteni: a megyei listákkal jobban tudják befolyásolni, kikkel fognak majd együtt dolgozni a frakciókban, és visszavágnák a megyei tanácselnökök jelenlegi hatalmát, amellyel az országos vezetésbe is beleszólnak. Azzal is ellenőrizhetőek lesznek, hogy kétharmados többséggel le lehet majd őket váltani a megyei önkormányzatokban.

Nem kerül két magyar párt a parlamentbe 2016-ban,

Székely István szerint ez matematikailag kizárható. Az eddigi törvény alternatív, 6:3-as küszöbével megfelelő konjunkturális helyzetben két magyar párt is tagja lehetett volna a bukaresti parlamentnek.

(Az eleve kizárható, hogy ha az RMDSZ-re szavaznak is annyian jövőre, hogy az országos öt százalékos küszöbbel jusson be, akkor még mellette szavaznának annyian magyar pártra, hogy az az alternatív küszöbön át lépjen be a törvényhozásba.) Úgyhogy Székely István azt vizsgálta meg a népszámlálási adatok segítségével, hogy átlépheti-e két magyar párt, konkrétan az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt az alternatív küszöböt, amely a szavazatok húsz százalékát jelenti legalább négy megyében.

Erdélyben négy megyében haladja meg a magyarok aránya a 30 százalékot, Bihar megyében ez 25, Szilágy megyében 23 százalék. E kettőben csak egy magyar párt szerezheti meg a szavazatok legalább húsz százalékát. Hargita megyében 84 százalékos a magyarok aránya, Kovászna megyében 73%, az előbbiben 2012-ben az RMDSZ a szavazatok 71, az utóbbiban 57 százalékát szerezte meg, itt a Néppárt 17 százalékot szerzett. E két megyében a Néppárt feltornászhatja magát 20 százalék fölé.

Szász Alpár Zoltán, Pákozdi Csaba

Maros megyében 37, Szatmár megyében 34 százalék a magyar lakosság aránya, itt a Néppárt három éve 2,9, illetve 2,3 százalékot szerzett az RMDSZ harminc százalékot meghaladó szavazatarányához képest. Ha a Néppárt nagyon nekilendül, és tízszer több szavazatot szerez, mint 2012-ben, akkor az RMDSZ-nek nem lesz meg a húsz százalék.

Vagyis legalább négy olyan megyére lenne szükség, ahol a magyar politikai szervezetekre leadott szavazatok aránya meghaladja a 40 százalékot, ilyen pedig egyelőre nincs - szögezte le Székely István.

Szász Alpár Zoltánnak azt a felvetését, hogy tulajdonképpen van esély két magyar pártot juttatni a parlamentbe, és ez a koalíciós hajlandóságtól függ, Illyés Gergely azzal oltotta le, hogy választási szövetségekre nem az alternatív, hanem egy emelt szintű országos küszöb vonatkozik, Székely István pedig azzal a sommás megállapítással, hogy az RMDSZ nincs koalíciós kényszerben.

Annak ellenére, hogy a választók szeretik az összefogást, és ennek igénye nagyon erős politikai hívószó volt az elmúlt 25 évben - állapította meg. Így is, úgy is bejut a parlamentbe az RMDSZ, sőt Székely annak a sejtésének adott hangot, hogy

az RMDSZ saját listáján beviszi az MPP egy jelöltjét is.

Abban mind egyetértettek, hogy a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ egymás felé gravitál, de ennek a mozgásnak nem lehet látni a végkimenetelét. Valószínűleg az önkormányzati választásokon lesznek olyan helyek, ahol közösen indulnak, vagy ha külön, akkor előre jelzik a későbbi együttműködési szándékukat.

Szász Alpár az RMDSZ és az MPP együttműködése mellett más forgatókönyveket is lehetségesnek tart, de inkább csak elméleti szinten: hogy az EMNP feltornássza magát 20 százalékra négy megyében, vagy együttműködik majd még ezután megszületendő, esetleg transzetnikus regionalista, autonomista erdélyi párttal. A lehetőség nem elvetendő, hanem megfogalmazandó - jelezte a megvalósulási esélyeket.

Illyés Gergely szerint jelenleg az sem egyértelmű, hogy az EMNP állít-e jelöltet a parlamenti választásokon, viszont az öt százalék alá csúszás az RMDSZ-nek pszichológiai küszöböt jelenthet, amelynek következményeként másként fognak vele tárgyalni majd a román parlamenti pártok.

Levélben ezután sem szavazhatnak

majd a külföldi szavazók, holott ez Klaus Johannis aduja volt az elnökválasztáson, és azóta is a vesszőparipája. Bár ezt kihagyták belőle, Johannis volt pártja, a PNL gond nélkül megszavazta a választási törvényt. És állítólag külön törvényben készül bevezetni.

Most azzal korlátozták a hagyományosan jobbra szavazó külföldiek voksolási lehetőségét, hogy előzetes regisztrációhoz kötötték, amelynek feltétele, hogy az illető román állampolgár bejelentett lakcímmel vagy más módon törvényesítse külföldi tartózkodását, amelyet Székely István szerint nagyon kevesen tettek meg.

Illyés Gergely

Az RMDSZ nem érdekelt abban, hogy nagyon nagy számú személy szavazzon külföldön, mert hihetetlen mértékben megdobja a szavazatok számát, és így nagyobb lenne az 5 százalékos parlamenti küszöb, mondta. Míg a magyarok igen jelentős része 1989 előtt vándorolt ki, és elsősorban Magyarországra, ahol egy, '89 augusztusáig érvényben lévő államközi egyezmény értelmében elvesztették a román állampolgárságukat, amikor magyart igényeltek.

A külföldi szavazók számára 4 képviselői és 2 szenátori mandátumot különítettek el, a parlamenti pártok többsége ezzel letudta a kérdést, bár Johannis továbbra is tematizálja a kérdés meg nem oldott összetevőit - jegyezte meg Székely.

Nagyjából hiába, egészítette ki Illyés Gergely, aki úgy látja, Johannis népszerűségét nem tudták átruházni a PNL-re, vagyis külföldről nem szavaznának nagyon nagy arányban rá. A legújabb felmérések szerint Johannis népszerűsége 60 százalékon áll, utána Victor Ponta következik, és a PNL két társelnöke, Alina Gorghiu és Vasile Blaga jóval Ponta alatt áll a ranglistán. Másrészt szerinte Johannis nem is fog úgy beleállni a kampányba, mint tette azt korábban Traian Băsescu a saját pártja javára.

A parlamenti frakciók közötti migrációt nem szabályozza

a mostani választási törvény, nem jár mandátumvesztéssel, ha valaki pártot vált, válaszolták a politológusok közönségkérdésre. Azért, mert megéri nekik: az új rendszer arányos, kiegyenlítő, nagyon nehéz lesz vele parlamenti többségre szert tenni, ezért mindegyik párt továbbra is alapozni fog a parlamenti migrációra a kormánytöbbség kialakítása érdekében.

Például Gabriel Oprea miniszterelnök pártjának, a parlamentben megalakult UNPR-nek jövőre sem lesz sok esélye egyedül bejutni a parlamentbe, jegyezte meg Illyés Gergely, ezért az, hogy a PSD beviszi-e a hátán, nagyban függ majd attól is, hogy Opreáék hogy viselkednek a Szociáldemokrata Párttal az idei őszi parlamenti ülésszakban.

Függetleneknek sincs esélyük, mondta Székely István. Ami logikus is, ha most már 3 ember is pártot alapíthat. A szavazás kötelezővé tétele felmerült, de konszenzuálisan elvetették a parlamenti pártok, Illyés Gergely szerint azért, mert a román pártok külön eszközként és komparatív előnyként tekintenek a mozgósítási képességükre.

Az pedig, hogy a szavazólapon helyet adjanak a protesztszavazatoknak, fel sem merült. Akkor  van értelme ezeket elkülöníteni az érvénytelen szavazatoktól, ha a választóknak kötelező voksolniuk.