És egy csinos, idehaza kihaltnak tekintett fakó keselyűhöz mit szólnak?
A hatalmas madarat a Maros-ártér Natúrparkban fogták be.
" target="_blank" rel="noopener noreferrer">nótája, aztán esetleg Csil A dzsungel könyvéből, de aki sokat olvasta Karl May műveit, annak a fülébe csenghet Nyakigláb úr versikéje is, Az Esüst-tó kincséből: Ó, te szegény keselyű, sorsod milyen keserű, szívem érted könnyet ont, lepuffantalak és pont. És tényleg lepuffantotta a regénybeli keselyűt.
Sajnálatos módon így jártak az annak idején a mi tájainkon is fészkelő fakó keselyűk (Gyps fulvus) is: többek közt pont azért haltak ki a II. világháború után, mert lelövöldözték őket. A vadászaton kívül a mezőgazdaság elterjedése, továbbá a növényvédő mérgek használata is tizedelte soraikat. Pedig igazán hasznos madarak, afféle önkéntes szemétgyűjtők, hiszen kizárólag dögökkel táplálkoznak. Na de ez van: kihalt a faj Romániában.
És akkor képzelhetik, hogy örültek a Maros-ártér Natúrpark vadőrei, amikor pár nappal ezelőtt egy holtfáradt fiatal példányra leltek a területen. Ügyesen befogták és elküldték a Milvus csoporthoz tartozó Vets4Wild Egyesülethez. A szakik alaposan megvizsgálták a fiatalon is hatalmas madarat, megállapították, hogy a fáradtságon és ijedtségen kívül más baja nem esett, azóta pedig egy tágas röpdében gondozzák, etetik, hadd kapjon erőre.
A madár – tekintettel arra, hogy szinte három méter a szárnyainak fesztávolsága, tehát óriási távokat képes berepülni – valószínűleg délről, Szerbiából vagy Bulgáriából érkezett, élelem után kutatva. Mikor visszanyeri erejét, újra nekivághat az égnek. Mi pedig a Milvus csoporttal együtt reménykedünk abban, hogy egy szép nap ismét fészkelni fog tájainkon ez a pompás madár.
Hetvenkét órával a nyári napforduló előtt – huszonegyedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”
Hogy mer a nép fesztiválra járni, amikor épp díszgyászban temetik a Nemzet Atyuskáját?
Szántai János
Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.
Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben
Sánta Miriám
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?
Szántai János
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
