// 2024. november 29., péntek // Taksony
Dől a lé

Ennyi pénzt tapsoltak el a kampányra az elnökjelöltek

// HIRDETÉS

Érdekes, hogy melyik jelölt költötte a legtöbbet. És hogy ki kapott több közpénzt.

Lecsengett az elnökválasztás, Klaus Iohannis a második fordulóban súlyos vereséget mért Viorica Dăncilára, így további öt évre a Cotroceni-palota lakója maradhat.

A csatazaj elült, a por lassan eloszlik, a vesztes fél beáldozta az alulmaradt pártelnököt, így most jöhetnek az érdekesebb kulisszatitkok.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) most ismertette, hogy a két fordulóban összesen mennyit költöttek kampányra a jelöltek.

Nos, a 14 induló összesen több mint 72 millió lejt tapsolt el.

Az első fordulóban Viorica Dăncilă szociáldemokrata pártelnök 18,2 millió lejt kapott a kampányra, ami végül is megtérült, hiszen bejutott a második fordulóba. A pénz egy része állami forrásból érkezett, a többi magánzsebekből.

Klaus Iohannis államfő sem adta alább: 18 millió lejt szánt a kampányra – ráadásul az egészet közpénzből.

Csakhogy nem az ő kampányuk emésztette fel a legtöbb pénzt: a végül a negyedik helyen végzett egykori színész, Mircea Diaconu ugyanis összesen három forrásból is kapott kampánytámogatást.

Diaconut a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Pro Románia alkotta Un Om (Egy ember) választási szövetség indította - ez 16 294 924 lejt költött a kampányára, amiből 300 ezer lej volt a közpénzből származó összeg.

Szerepel ugyanakkor az ALDE által támogatott jelöltként is a listán - ezen minőségében 4 566 424 lejt költött, és ebből is 300 ezer származott állami forrásból.

De ott van a listán a Pro Románia jelöltjeként is, és a Victor Ponta volt szociáldemokrata kormányfő vezette párt nem szűkmarkúskodott: 11 728 500 lejjel támogatta a kampányát, ami mind magánadománynak minősül.

Vagyis Diaconu 32 589 848 lejből gazdálkodhatott, ami szép összeg.  Bár végül még arra sem volt elég, hogy az első fordulóban a dobogóra kerüljön.

Nem minden jelölt volt ennyire nagyvonalú: a méltán ismeretlen Sebastian Constantin Popescu, aki a még méltán ismeretlenebb Új Románia Párt színeiben indult, egyetlen lejt sem költött kampányra, és a Román Nép Pártja jelöltje, Ninel Peia sem nyúlt mélyen a zsebébe: 8000 lejt költött – igaz, egyiküket sem fenyegette a veszély, hogy a második körbe kerüljenek.

A második forduló előtt a két továbbjutott jelölt már nem költekezett olyan látványosan: Iohannis 400 000 lejt költött – csak közpénzt -, Dăncilă pedig 1,5 milliót, de ennek egy része magánforrásokból származott.

Azon jelöltek, akikre az első körben legalább 3 százaléknyian szavaztak, visszakapják a kampányra költött pénzt. Ez most a 14-ből 6-nak sikerült.

Köztük a 3,87 százalékot szerző Kelemen Hunornak is, aki 445 ezer lejt költött - mindet magánforrásból.

A többiek meg elmondhatják, hogy nagy emberek, elvégre egyszer államfőjelöltek is voltak.

Ez pedig szinte megfizethetetlen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Félholtra vert egy férfit két rendőr, bűnvádi eljárás indult ellenük
Krónika

Félholtra vert egy férfit két rendőr, bűnvádi eljárás indult ellenük

Azzal vádolnak két rendőrt, hogy egy aradi étteremben bántalmaztak egy férfit, és összetörték a telefonját. A verekedős rendőrök ellen bűnvádi eljárást indított az ügyészség.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!
Krónika

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!

JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak
Székelyhon

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak

1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS