// 2026. október 19., hétfő // Nándor
Páratlan páros

Az ingyenes szabadstrandokért száll síkra Vama Veche és 2 Mai polgármestere - hírmix

// HIRDETÉS

Tíz év bujkálás után Belgiumban csípték nyakon a legkeresettebb román bűnözőt. Hiába az egymás elleni távoltartási végzés, együtt ment rabolni két sinaiai férfi.

A tengerpart a helyieké is

Megelégelte egy Konstanca megyei polgármester, hogy a magánstrandok tömeges elszaporodása miatt lassan egy talpalatnyi hely sem maradt a Fekete-tenger parti településeken, ezért ingyenes nyilvános strandokat követel a helyiek és a turisták számára. Daniel Gheorghe Georgescu, Limanu község - amelyhez a népszerű Vama Veche és 2 Mai népszerű fürdőtelepülések is tartoznak - polgármestere a parlamenthez fordult, hogy a nyári főszezonra módosítsák a strandbérlésre vonatkozó jogszabályokat.

A községvezető azt szeretné elérni a vízügyi és környezetvédelmi minisztériumtól, hogy a nyilvános árverésre bocsátott strandterületek 30 százaléka, amelyeket elviekben az üzemeltetőknek szabadon kellene hagyniuk azok számára, akik ingyen szeretnének napozni és megmártózni a tengerben, díjmentesen kerüljenek önkormányzati kezelésbe.

„Azt szeretnénk, hogy a strandok valóban nyilvánosak legyenek. Mindössze annyit kérünk, hogy az önkormányzatnak joga legyen a nyilvános strand egy olyan szakaszát kezelni, ahol zuhanyzók, öltözők, illemhelyiségek, foci- vagy teniszpályák is lehetnek. A napnál is világosabb, hogy a strandüzemeltetők minden egyes partszakaszt maximálisan kihasználnak, és senki sem tartja tiszteletben azt a 30 százalékos területarányt azok számára, akik nem napozóágyakon, hanem törölközőkön szeretnének napozni. Sok ilyen turista van, de számos helybéli is igénybe venné ezt a lehetőséget. A strandok tehát már nem nyilvánosak”

– magyarázta Daniel Gheorghe Georgescu, aki szerint a strandok üzemeltetői csak az előre bejelentett hatósági ellenőrzések alkalmával tesznek álintézkedéseket.

// HIRDETÉS

A jogszabályváltozás a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes strandszektorok 30 százalékát többé nem adnák bérbe a gazdasági szereplőknek, hanem ingyen adnák át a helyi önkormányzatoknak. A jelenleg hatályban lévő szabályozás értelmében a helyi önkormányzatok pénzért bérelhetik a strand 20 százalékát, azonban a polgármester nem bérleti szerződést szeretne, hanem állandó jelleggel kezelnék ezeket a területeket.

Javaslatát azzal indokolja, hogy abszurd bérbe venni egy strandot azok számár, akik világéletükben a tenger mellett laktak. A községvezető elfogadhatatlannak tartja, hogy míg az önkormányzat az egész települést igazgatja, addig a hatásköré a tengerparti homoknál véget ér.

„Óriási elvárások vannak velünk szemben olyan dolgokért, amelyek nem is a mi kezelésünkbe tartoznak, beleértve a strandok tisztaságának fenntartását is. Mindenki a turistákra gondol, de vannak helyiek is. Ha nem a helyi hatóságok képviselik őket, akkor ki? Ott tartunk, hogy fizetni kell azért, hogy otthon, a saját strandunkon napozhassunk!"

– csapott az asztalra Georgescu, akivel nem nehéz egyetérteni.

Azt is elmondta, hogy számos alkalommal felhívta a környezetvédelmi minisztérium figyelmét arra, hogy a bérbeadás után senki sem ellenőrzi, mi történik ezekkel a strandokkal, betartják-e a 30 százalékos szabályt és az egyéb előírásokat. Szerinte, ha valaki Vama Vechere látogat, már nem is láthatja a tengert az erdőnyi napernyőtől és napozóágytól. Arról nem is beszélve, hogy minden üzemeltető úgy alakítja ki a strandját, ahogy neki tetszik, anélkül, hogy tiszteletben tartaná a strand természetét.

„Oda jutottunk, hogy műanyag pálmafáink és sörösdobozokból készült, borzalmas díszleteink vannak, hatalmas reklámok népszerűsítik a fogadóirodákat. Nincs egységes szabályrendszer, sem átfogó elképzelés arról, hogyan kellene kinéznie egy strandnak. Ez nyilvánvalóan hatással van az idegenforgalomra ezeken a településekben, és ránk is, akik a tenger mellett élünk, mivel a strand az üdülési szezon alapvető eleme. Ezért elengedhetetlennek tartom, hogy a helyi önkormányzatok közvetlenül részt vegyenek, és kiegyensúlyozó szerepet játsszanak a strandok kezelésében"

– jegyezte meg a polgármester.

A jelenség nemcsak romániai sajátosság, világszerte hasonló éllapotok uralkodnak a népszerű vízparti településeken.

„Erőszak, bűn és kábítószer"

Brüsszelben tartóztatták le Florin Cristian Nisipasiut, aki 14 év és 8 hónap börtönbüntetésre ítéltek emberölési kísérlet miatt, és nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben ellene. Lekapcsolása a Románia és Belgium közötti szoros nemzetközi együttműködés eredménye, amelynek során rendőrségi információcserék vezettek a helymeghatározásához és a letartóztatáshoz 2024 júniusának végén.

Nisipasiu tagja volt az Alin Huc, alias "Oita" által vezetett szervezett bűnözői csoportnak, és részt vett a Jean Crihan üzletember elleni gyilkossági kísérletben.

A négyfős társaság Crihan meggyilkolását tervezte, miután az üzletember visszautasította, hogy egymillió eurót fektessen be egy drogkereskedelmi üzletbe. Az alvilági figurák 2014. március 18-án próbáltak végezni az üzletemberrel, akire négy lövést adtak le, de Jean Chrihan csodával határos módon túlélte a támadást. A ravaszt meghúzó Nicolae Aivănoaeit csak 2021-ben tartóztatták le.

Románia legkeresettebb bűnözőinek listájának élén álló Florin Cristian Nisipasiu jelenleg a rahovai börtön vendégszeretetét élvezi.

„Szabadulni tőled én többé nem fogok"

Rendhagyó betörés tartja izgalomban a Prahova megyei Sinaiát, ahol két, egymás ellen távoltartási végzéssel rendelkező személyt értek tetten a rendőrök. A két férfinek nem lett volna szabad 5 méternél közelebb menniük egymáshoz, ennek ellenére együtt követték el a bűncselekményt.

A különös párost egy rutinellenőrzés során buktatták le a rendőrök, akik épp akkor állították meg és vizsgálták az autójukat, amikor a csomagtartóban öt radiátor lapult. A gyanú szerint a fűtőtesteket egy helyi hotel udvaráról lopta el a 28 és 55 éves renitens. A sofőr azt állította, hogy a radiátorokat egy szeméttároló mellett találták a hotel udvarán.

A személyek irataik ellenőrzése során derült ki, hogy a két férfi között távoltartási végzés van érvényben. Az ügyben a rendőrség lopás és távoltartási végzés megsértése miatt nyomoz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket
Krónika

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket

Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.

Kormányprogram: a nyugdíjak 2027-ben nőnek; az új közalkalmazotti bértörvényt jövő évben dolgozzák ki
Székelyhon

Kormányprogram: a nyugdíjak 2027-ben nőnek; az új közalkalmazotti bértörvényt jövő évben dolgozzák ki

A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS