// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Voks populi

Ennyi pénzébe kerül az adófizetőknek egy, az RMDSZ-re leadott szavazat

// HIRDETÉS

Az elköltött kampányösszegek alapján számolták ki. Persze a többi párt költekezései is megtalálhatók a cikkben.

Szép összeget kampányoltak el a pártok a december 6-án megtartott parlamenti választások előtt: összesen 148 329 727 lejt költöttek el arra, hogy meggyőzzék a választópolgárokat, hogy rájuk adják a voksukat.

Márpedig ezt a pénzt mi álljuk közösen az adóinkból, ugyanis a hatályos jogszabályok értelmében azon pártok, amelyek megszerezték az összes leadott szavazat 3 százalékát, visszakapják a kampány során elköltött összeget.

A kampányköltségekről szóló elszámolást, illetve a visszaigényelt pénz összegét múlt hét szerdáig kellett közölni az Állandó Választási Hatósággal (AEP), amely most azt is tudatta, melyik párt mennyi pénzt költött, egyúttal igényel vissza.

Összegszerűen az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) költötte a legtöbbet, de ez nem jelenti azt, hogy a szocdemek költötték el a legtöbb pénzt egyetlen szavazatra.

A pártok szenátusi listáira leadott voksok alapján – azért az alapján, mert a felsőházi listákra mindegyik párt esetében több voks érkezett, mint az alsóházira – egy olyan párt fizette a legtöbbet egy szavazatért, amely végül be sem jutott a parlamentbe.

A Victor Ponta volt szocdem miniszterelnök vezette Pro Románia 28 018 828 lejt költött el a kampányidőszakban, ami azonban csupán 244 227 voksot ért – vagyis 114 lejébe került egy szavazat, amivel azonban semmire sem megy.

Igaz, legalább a pénzt visszakapja.

Nem járt sokkal jobban a Traian Băsescu volt államfőhöz kötődő Népi Mozgalom Párt (PMP) sem: 19 674 029 lej eltapsolása nyomán 291 485 szavazatot kapott, ami voksonként 67 lejt jelent – úgy, hogy ők is csupán a tévében követhetik majd a parlamenti munkát.

A PSD jókora összeget, 43 359 958 lejt költött el, ami 1 732 289 szavazatot hozott a konyhára.

Ami nem is volt rossz biznisz, mert így voksonként 25 lejért biztosították be maguknak a vezet ellenzéki párt szerepét.

A kormány fő erejét adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) 36 149 973 lejt költött és igényelt vissza, ami az 1 511 227 szavazattal azt jelenti, hogy jutányos áron, 23,9 lejért jutottak egy vokshoz.

Az USR-PLUS 15 240 362 lejt kíván elszámolni, ami 936 864 szavazat mellett azt jelenti, hogy egy voks 16,2 lejükbe került.

És akkor jöjjön a válasz a címben is feltett kérdésre: az RMDSZ 3 415 481 lejt kíván elszámolni, ami 348 262 szavazat mellett azt jelenti, hogy potom pénzébe, 9,8 lejébe került egy szavazat.

De nem a magyar szervezet járt a legjobban: a parlamentbe meglepetésként bekerült szélsőséges Románok Egységéért Szövetség (AUR) köröket verve az összes többi pártra csupán 2,8 lejnyi kampányösszeget fizetett egy voksért.

A párt ugyanis csupán 1 527 205 lejt kíván elszámolni kampányköltségként, ami a rá leadott 541 938 szavazat nyomán azt jelenti, hogy a legkisebb befektetéssel lett parlamenti erő.

Amúgy a pártok a kampány során tévé-, rádió- és a nyomtatott sajtóban megjelenő reklámokra, internetes hirdetésekre, közvélemény-kutatásokra, választási plakátokra, brosúrákra és egyéb kampányanyagokra, telefonköltségre, a jelöltek szállásának finanszírozására, utazására és étkeztetésére, irodabérlésre, jogi tanácsadásra és egyéb reprezentációs költségekre költhetik el a kampányösszegeket.

Mint láthattuk, szögesen eltérő hatékonysággal.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Călin Georgescu, Antonescu és a Vasgárda nagy tisztelője
Krónika

Călin Georgescu, Antonescu és a Vasgárda nagy tisztelője

Călin Georgescu, aki óriási meglepetésre az első helyen végzett a romániai elnökválasztás első fordulójában, függetlenként indult az államfőválasztáson.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS