Egyetlen EU-s tagállamban sem volt akkora szigor a járvány kezdetekor, mint Romániában

Szinte napra pontosan hat hónappal ezelőtt, március 16-án lépett érvénybe a készenléti állapot legmagasabb fokozata, a szükségállapot Romániában, mely május 14-én járt le, azóta veszélyhelyzetben telnek a napok, hetek, hónapok. Talán nem szükséges részletesen feleleveníteni, hogy milyen korlátozó intézkedésekhez kellett igazítanunk a mindennapjainkat, jól emlékszünk a saját felelősségre kitöltött nyilatkozatokra, az utólag alkotmányellenesnek kikiáltott, drasztikus büntetésekre és az akaratuk ellenére intézményes karanténba zárt tömegekre.

A járvány kezdete óta némileg tisztult a kép, most már könnyű túlzónak nevezni ezeket, főleg annak tükrében, hogy tavasszal pár száz fertőzött miatt leállt az ország, most meg ennek a többszöröse mellett is szabadon jöhetünk-mehetünk, még nyilatkozat sem kell hozzá. Az állampolgári jogok biztosa, Renate Weber (aki mellesleg az ALDE volt EP-képviselője) egy jelentést készített erről az időszakról, melyben több fontos megállapítást tesz.

Az EU tagállamai közül Romániában húzódott el a leginkább a drasztikus korlátozások időszaka, ugyanakkor itt állították ki a legtöbb büntetést szabályszegés miatt (310 ezer büntetés 120 millió euró értékben, melyeket utólag alkotmányellenesnek nyilvánítottak). Románia volt az egyetlen ország Európában, ahol a tünetmentes fertőzötteket is kötelező módon kórházba utaltak. Az Egészségügyi Világszervezet és az európai járványtani központ is azt javasolta az országoknak, hogy a tünetmenteseket otthoni karanténba helyezzék.

Bár a nép ügyvédje elismeri, hogy a korlátozó intézkedések némelyike hasznos volt a járvány terjedésének megállításában, azt is megállapítja, hogy Románia túlzottan drasztikus eszközökkel korlátozta az állampolgárok szabadságjogait, holott nem volt olyan súlyos a helyzet, mint például Nagy-Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban vagy Franciaországban.

A dokumentum felsorolja, melyek voltak azok a jogok, melyek sérültek a szükségállapot idején: a szabad mozgáshoz való jog, a magánélet és a családi élet tiszteletben tartásának joga, az otthon sérthetetlensége, az oktatáshoz való jog, a gyülekezési jog, a magántulajdon védelméhez való jog, a sztrájkhoz való jog, valamint a gazdaság szabadsága.

A teljes jelentés itt olvasható el.