// 2026. október 17., szombat // Hedvig

Dúlt az aktivizmus a TIFF-en

// HIRDETÉS

Álló- és mozgóképen tért vissza a 2012-es tüntetések szelleme. Méltatás, beszólás, sőt bekiabálás (!) a TIFF-en.

Csütörtök a forradalmár lelkű képzabálók napja volt a kolozsvári filmfesztiválon. Két, utcai megmozdulásokról szóló kiállítás nyílt meg, este pedig a 2012-es tüntetésekről vetítettek filmet: București, unde ești?

A film rendező-operatőre, Vlad Petri maga is tüntetni ment ki Bukarest utcáira 2012 januárjától, és gyorsan rájött, hogy a mainstream tévék és újságok ezeket a tiltakozásokat a hatalom szemszögéből mutatták be. Vagy épp az akkori ellenzékéből, de mindenképp felülnézetből. 

 

Ő pedig résztvevőként kezdett el videózni, és nem azzal a híradós céllal, hogy beszámoljon a tüntetők adott követeléseiről. A filmből inkább az látszik, milyen indulatokból, mennyire esetlegesen, szétszórtan, színesen és lelkesen születik meg a saját politikai öntudattal rendelkező állampolgár Romániában.

 

 

Mert a Băsescu-ellenes tüntetéseken rákaptak az utcára vonulás ízére, és tavasszal már nagyon sok mindent követeltek az utcán: a băneasai reptér meghagyását fapadosnak vagy dokumentumfilmek támogatását a román filmközponttól (amit az akkor épp nem óhajtott). 

 

Fiatal nők az abortusz Ceausescu-féle tiltásába belehalt nőkre emlékeztek performansszal, a zöldek szemeteszsákokba feküdtek a csertési ciánkatasztrófa 30. évfordulóján, vallásos nénik a mikrocsipes személyazonosító dokumentumokat ellenezték hevesen, és volt, aki továbbra is azokat szerette volna megismerni és felelősségre vonni, akik lőttek és lövettek 1989. december 16-22. között.

 

 

Mikor pedig épp nem történt semmi mozgalmas az utcákon, Vlad Petri állóképeken rögzítette a tiltakozás és a tiltakozók sokféle arcát. Ezekből hozott el a TIFF 26-ot a kolozsvári Szépművészeti Múzeum alagsorába, és tegnap délután nyitotta meg az utcai hangokkal aláfestett kiállítást Állam/polgár címmel.

 

A megnyitón szerencsére senki sem nevezte őket művészfotóknak, minthogy nem is azok, legfeljebb kordokumentumok. És nosztalgiaébresztők: a megnyitó közönségének zömét azok tették ki, akik vaskosan kivették a részüket a tavaly őszi Verespatak-tüntetésekből.

 

Az egyik hangadó, Mihnea Blidariu (civilben a Luna Amară énekese) itt is rögtön megadta a hangot, ha már a fesztiváligazgató felkérte rá. Annak ellenére, hogy régi ismerősök Tudor Giurgiuval, most simán beszólt neki, amiért a TIFF elfogadta kiemelt támogatónak a McDonald's-ot.

 

 

Vlad Petri és képe, amelyen épp Mihnea Blidariu bújt szivatásból rendőrgúnyába

 

Kikezdte a kiállítás címét is, mert az ő felfogásában az állam nem választható el és állítható szembe az állampolgárokkal, hanem egyszerűen azok összessége, akiknek ezért minden joguk megvan arra, hogy bármilyen módon beleszóljanak a döntésekbe, illetve ellenőrizzék a hatalmat gyakorlókat.

 

 

 

 

 

 

A tárlatot megtekinteni és az utca hangjába belehallgatni június 8-ig lehet a Bánffy-palota alagsorában.

 

Egyik megnyitóra zúdult tegnap rögtön a másik egy másik ország és másik korszak tüntetőiről. A prágai tavasz Josef Koudelka fotóin látható a Tranzit Házban egész júniusban, és annyira hatásos, hogy hamarosan bővebben is írunk róla.

 

A csütörtöki aktivizmus késő este hágott a tetőpontjára Vlad Petri filmjének főtéri vetítésén. Amelyre összeverődött a kolozsvári anarchisták keménymagja, és itt is tiltakozott.

 

 

Vetítés előtt azzal, hogy valaki közülük egy bekiabálással leburzsoákapitalistázta a vetítést és így azokat is, akik jegyet vettek rá. Annak ellenére, hogy sok elkötelezett kolozsvári környezetvédő ült be a filmre. Akik így onnan kaptak egy igazságtalan pofont, ahonnan a legkevésbé számítottak rá. Ez is része az aktív utcai politizálásnak.

 

Vetítés után, amikor a közönség kérdezgette Vlad Petrit, egy lány kikérte a mikrofont a kerítésen kívülre, és onnan olvasott be alaposan a TIFF-nek. Hogy micsoda dolog, hogy kereskedelmi céllal zár le egy közteret, hogy pénzért mutassa épp azt a filmet, amely arról szól, hogy a köztér - mint az állampolgári véleménynyilvánítás alapvető színtere - mindenkié. 

 

A „Fuck off!” zárással viszont csak a saját hitelét rontotta. Kár érte.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter
Krónika

Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter

Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.

Megkérdezték az amerikai külügyért, benne volt-e Washington keze a Bolojan-kormány megbuktatásában
Főtér

Megkérdezték az amerikai külügyért, benne volt-e Washington keze a Bolojan-kormány megbuktatásában

Továbbá: Marcel Ciolacu felébredt a szendergésből és kijelentette: mihamarabb kormány kell az országnak. És bemutatták Párizsban a vadiúj, nem Romániában gyártott elektromos Dacia Springet.

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában
Székelyhon

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában

Közúti baleset történt kedden este Csíkszeredában a Szék utcában, a karambol után pedig az egyik sofőr bántalmazta a másik autót vezető fiatal nőt.

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket
Krónika

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket

Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?
Székelyhon

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Ahhoz, hogy megértsük a nagy szemétfelháborodást, muszáj első körben felelősöket keresnünk. Majd, ha ezen túllépünk, akkor jöhetnek a magyarázatok. Nos, akkor ki a felelős? Nyolcvan százalékban Borboly Csaba, húsz százalékban Bíró Barna Botond.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS