// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina

Dúlt az aktivizmus a TIFF-en

// HIRDETÉS

Álló- és mozgóképen tért vissza a 2012-es tüntetések szelleme. Méltatás, beszólás, sőt bekiabálás (!) a TIFF-en.

Csütörtök a forradalmár lelkű képzabálók napja volt a kolozsvári filmfesztiválon. Két, utcai megmozdulásokról szóló kiállítás nyílt meg, este pedig a 2012-es tüntetésekről vetítettek filmet: București, unde ești?

A film rendező-operatőre, Vlad Petri maga is tüntetni ment ki Bukarest utcáira 2012 januárjától, és gyorsan rájött, hogy a mainstream tévék és újságok ezeket a tiltakozásokat a hatalom szemszögéből mutatták be. Vagy épp az akkori ellenzékéből, de mindenképp felülnézetből. 

 

Ő pedig résztvevőként kezdett el videózni, és nem azzal a híradós céllal, hogy beszámoljon a tüntetők adott követeléseiről. A filmből inkább az látszik, milyen indulatokból, mennyire esetlegesen, szétszórtan, színesen és lelkesen születik meg a saját politikai öntudattal rendelkező állampolgár Romániában.

 

 

Mert a Băsescu-ellenes tüntetéseken rákaptak az utcára vonulás ízére, és tavasszal már nagyon sok mindent követeltek az utcán: a băneasai reptér meghagyását fapadosnak vagy dokumentumfilmek támogatását a román filmközponttól (amit az akkor épp nem óhajtott). 

 

Fiatal nők az abortusz Ceausescu-féle tiltásába belehalt nőkre emlékeztek performansszal, a zöldek szemeteszsákokba feküdtek a csertési ciánkatasztrófa 30. évfordulóján, vallásos nénik a mikrocsipes személyazonosító dokumentumokat ellenezték hevesen, és volt, aki továbbra is azokat szerette volna megismerni és felelősségre vonni, akik lőttek és lövettek 1989. december 16-22. között.

 

 

Mikor pedig épp nem történt semmi mozgalmas az utcákon, Vlad Petri állóképeken rögzítette a tiltakozás és a tiltakozók sokféle arcát. Ezekből hozott el a TIFF 26-ot a kolozsvári Szépművészeti Múzeum alagsorába, és tegnap délután nyitotta meg az utcai hangokkal aláfestett kiállítást Állam/polgár címmel.

 

A megnyitón szerencsére senki sem nevezte őket művészfotóknak, minthogy nem is azok, legfeljebb kordokumentumok. És nosztalgiaébresztők: a megnyitó közönségének zömét azok tették ki, akik vaskosan kivették a részüket a tavaly őszi Verespatak-tüntetésekből.

 

Az egyik hangadó, Mihnea Blidariu (civilben a Luna Amară énekese) itt is rögtön megadta a hangot, ha már a fesztiváligazgató felkérte rá. Annak ellenére, hogy régi ismerősök Tudor Giurgiuval, most simán beszólt neki, amiért a TIFF elfogadta kiemelt támogatónak a McDonald's-ot.

 

 

Vlad Petri és képe, amelyen épp Mihnea Blidariu bújt szivatásból rendőrgúnyába

 

Kikezdte a kiállítás címét is, mert az ő felfogásában az állam nem választható el és állítható szembe az állampolgárokkal, hanem egyszerűen azok összessége, akiknek ezért minden joguk megvan arra, hogy bármilyen módon beleszóljanak a döntésekbe, illetve ellenőrizzék a hatalmat gyakorlókat.

 

 

 

 

 

 

A tárlatot megtekinteni és az utca hangjába belehallgatni június 8-ig lehet a Bánffy-palota alagsorában.

 

Egyik megnyitóra zúdult tegnap rögtön a másik egy másik ország és másik korszak tüntetőiről. A prágai tavasz Josef Koudelka fotóin látható a Tranzit Házban egész júniusban, és annyira hatásos, hogy hamarosan bővebben is írunk róla.

 

A csütörtöki aktivizmus késő este hágott a tetőpontjára Vlad Petri filmjének főtéri vetítésén. Amelyre összeverődött a kolozsvári anarchisták keménymagja, és itt is tiltakozott.

 

 

Vetítés előtt azzal, hogy valaki közülük egy bekiabálással leburzsoákapitalistázta a vetítést és így azokat is, akik jegyet vettek rá. Annak ellenére, hogy sok elkötelezett kolozsvári környezetvédő ült be a filmre. Akik így onnan kaptak egy igazságtalan pofont, ahonnan a legkevésbé számítottak rá. Ez is része az aktív utcai politizálásnak.

 

Vetítés után, amikor a közönség kérdezgette Vlad Petrit, egy lány kikérte a mikrofont a kerítésen kívülre, és onnan olvasott be alaposan a TIFF-nek. Hogy micsoda dolog, hogy kereskedelmi céllal zár le egy közteret, hogy pénzért mutassa épp azt a filmet, amely arról szól, hogy a köztér - mint az állampolgári véleménynyilvánítás alapvető színtere - mindenkié. 

 

A „Fuck off!” zárással viszont csak a saját hitelét rontotta. Kár érte.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS