// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Dúlt az aktivizmus a TIFF-en

// HIRDETÉS

Álló- és mozgóképen tért vissza a 2012-es tüntetések szelleme. Méltatás, beszólás, sőt bekiabálás (!) a TIFF-en.

Csütörtök a forradalmár lelkű képzabálók napja volt a kolozsvári filmfesztiválon. Két, utcai megmozdulásokról szóló kiállítás nyílt meg, este pedig a 2012-es tüntetésekről vetítettek filmet: București, unde ești?

A film rendező-operatőre, Vlad Petri maga is tüntetni ment ki Bukarest utcáira 2012 januárjától, és gyorsan rájött, hogy a mainstream tévék és újságok ezeket a tiltakozásokat a hatalom szemszögéből mutatták be. Vagy épp az akkori ellenzékéből, de mindenképp felülnézetből. 

 

Ő pedig résztvevőként kezdett el videózni, és nem azzal a híradós céllal, hogy beszámoljon a tüntetők adott követeléseiről. A filmből inkább az látszik, milyen indulatokból, mennyire esetlegesen, szétszórtan, színesen és lelkesen születik meg a saját politikai öntudattal rendelkező állampolgár Romániában.

 

 

Mert a Băsescu-ellenes tüntetéseken rákaptak az utcára vonulás ízére, és tavasszal már nagyon sok mindent követeltek az utcán: a băneasai reptér meghagyását fapadosnak vagy dokumentumfilmek támogatását a román filmközponttól (amit az akkor épp nem óhajtott). 

 

Fiatal nők az abortusz Ceausescu-féle tiltásába belehalt nőkre emlékeztek performansszal, a zöldek szemeteszsákokba feküdtek a csertési ciánkatasztrófa 30. évfordulóján, vallásos nénik a mikrocsipes személyazonosító dokumentumokat ellenezték hevesen, és volt, aki továbbra is azokat szerette volna megismerni és felelősségre vonni, akik lőttek és lövettek 1989. december 16-22. között.

 

 

Mikor pedig épp nem történt semmi mozgalmas az utcákon, Vlad Petri állóképeken rögzítette a tiltakozás és a tiltakozók sokféle arcát. Ezekből hozott el a TIFF 26-ot a kolozsvári Szépművészeti Múzeum alagsorába, és tegnap délután nyitotta meg az utcai hangokkal aláfestett kiállítást Állam/polgár címmel.

 

A megnyitón szerencsére senki sem nevezte őket művészfotóknak, minthogy nem is azok, legfeljebb kordokumentumok. És nosztalgiaébresztők: a megnyitó közönségének zömét azok tették ki, akik vaskosan kivették a részüket a tavaly őszi Verespatak-tüntetésekből.

 

Az egyik hangadó, Mihnea Blidariu (civilben a Luna Amară énekese) itt is rögtön megadta a hangot, ha már a fesztiváligazgató felkérte rá. Annak ellenére, hogy régi ismerősök Tudor Giurgiuval, most simán beszólt neki, amiért a TIFF elfogadta kiemelt támogatónak a McDonald's-ot.

 

 

Vlad Petri és képe, amelyen épp Mihnea Blidariu bújt szivatásból rendőrgúnyába

 

Kikezdte a kiállítás címét is, mert az ő felfogásában az állam nem választható el és állítható szembe az állampolgárokkal, hanem egyszerűen azok összessége, akiknek ezért minden joguk megvan arra, hogy bármilyen módon beleszóljanak a döntésekbe, illetve ellenőrizzék a hatalmat gyakorlókat.

 

 

 

 

 

 

A tárlatot megtekinteni és az utca hangjába belehallgatni június 8-ig lehet a Bánffy-palota alagsorában.

 

Egyik megnyitóra zúdult tegnap rögtön a másik egy másik ország és másik korszak tüntetőiről. A prágai tavasz Josef Koudelka fotóin látható a Tranzit Házban egész júniusban, és annyira hatásos, hogy hamarosan bővebben is írunk róla.

 

A csütörtöki aktivizmus késő este hágott a tetőpontjára Vlad Petri filmjének főtéri vetítésén. Amelyre összeverődött a kolozsvári anarchisták keménymagja, és itt is tiltakozott.

 

 

Vetítés előtt azzal, hogy valaki közülük egy bekiabálással leburzsoákapitalistázta a vetítést és így azokat is, akik jegyet vettek rá. Annak ellenére, hogy sok elkötelezett kolozsvári környezetvédő ült be a filmre. Akik így onnan kaptak egy igazságtalan pofont, ahonnan a legkevésbé számítottak rá. Ez is része az aktív utcai politizálásnak.

 

Vetítés után, amikor a közönség kérdezgette Vlad Petrit, egy lány kikérte a mikrofont a kerítésen kívülre, és onnan olvasott be alaposan a TIFF-nek. Hogy micsoda dolog, hogy kereskedelmi céllal zár le egy közteret, hogy pénzért mutassa épp azt a filmet, amely arról szól, hogy a köztér - mint az állampolgári véleménynyilvánítás alapvető színtere - mindenkié. 

 

A „Fuck off!” zárással viszont csak a saját hitelét rontotta. Kár érte.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS