// 2024. november 26., kedd // Virág
Szervizdíjszabás

Borravalókörkép: az erdélyiek és a partiumiak szűkmarkúbbak, mint a Kárpátokon túliak

// HIRDETÉS

De mondhatjuk azt is, hogy jobban odafigyelnek, mire költik a pénzüket.

Az bizonyára senki számára nem jelent újdonságot, hogy jelentős az eltérés az erdélyiek és partiumiak, illetve a Kárpátokon túli, óromániai régiók lakóinak viselkedése között.

Ezt most egy olyan felmérés is megerősíti, amelyben azt vizsgálták, szoktak-e a romániai polgárok borravalót hagyni a vendéglőkben és a kávézókban.

Nos, a válaszokból kiderül, hogy az emberek túlnyomó többsége nagylelkű:

84 százalék szokott gyakran borravalót adni.

55 százalék mondta azt, hogy ilyenkor az összeg 10 százalékát hagyja ott, 30 százalék szokott 5 százalékos vagy annál is kisebb összegű borravalót adni, 9 százalék viszont akár 15 százalékos baksist is otthagy – miközben mindössze 6 százalék mondta azt, hogy sohasem hagy borravalót.

Azok közül, akik csak 5 százaléknyi borravalód adnak, a többség – 60 százalék – 18 év alatti, illetve 40 százalékuknak 1500 lejnél kisebb a havi jövedelme.

Azok viszont, akik 15 százalékos borravalót adnak, zömmel 18 és 25 év közöttiek, havi keresetük pedig 2500 és 3000 lej közötti.

A felmérés szerint a havi 5000 lejt vagy annál többet keresők 60 százaléka minden alkalommal ad borravalót, míg az 1500 lejnél kevesebbet keresők esetében ez az arány csupán 25 százalék.

Érdekes különbségek mutatkoznak, ha régiókra lebontva vizsgáljuk, hol mennyi borravalót hagynak.

Eszerint a legbőkezűbbek a munténiaiak: 61 százalékuk mondta azt, hogy mindig hagy borravalót. Hasonlóan bőkezűek a dobrudzsaiak és a moldvaiak is, esetükben 60, illetve 59 százalékos az arány.

Az erdélyiek és a partiumiak viszont már óvatosabban bánnak a pénzzel:

Erdélyben csupán a válaszadók 50 százaléka mondta azt, hogy minden alkalommal hagy borravalót, a Partiumban és a Bánságban viszont csak 47 százalék.

De nem ők a legsmucigabbak: az olténiaiaknak csupán 36 százaléka hagy minden alkalommal borravalót.

Az erdélyiek, partiumiak és bánságiak megfontolt költekezése visszaköszön azok körében is, akik általában 10 százalékos borravalót adnak: míg a legbőkezűbb dobrudzsaiak esetében ez az arány 70 százalékos, Erdélyben csak 53, a Partiumban és a Bánságban csupán 46 százalék szokott rendszerint 10 százaléknyi baksist otthagyni a pincérnek.

Arra is rákérdeztek, mi játszik szerepet abban, hogy hagynak-e borravalót vagy sem.

A válaszadók elsöprő többsége, 94 százalék szerint a pincér viselkedése a leginkább meghatározó,

57 százalék szerint a kiszolgálás gyorsasága, míg 52 százalék az elfogyasztott étel és ital minőségéhez köti a borravalót.

Arra is rákérdezték, mi az, ami miatt nem hagynak borravalót az emberek.

A három legfőbb ok a szolgáltatások minősége (60 százalék), az, hogy nincs náluk készpénz, kártyával pedig nem lehet borravalót fizetni (48 százalék), illetve az, hogy nem látják szükségesnek (33 százalék).

Vagyis a fentiekből kitűnik, hogy Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban az emberek igényesebbek, és nem szórják csak úgy a pénzt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS