Befedik a vásárhelyi vegyi kombinát zagytározóját

A marosvásárhelyi vegyi kombinát évtizedekig leginkább légszennyező forrásként került a figyelem középpontjába. Kevesen tudják viszont, hogy az ipari egység megléte óta a meddő anyagot egy olyan – a Maros jobb oldalán (Csittszentiván és Marosszentkirály határában) levő – területen tárolták, amelyet nem óvtak meg a környezeti hatásoktól, így évtizedekig potenciális szennyezőforrás volt. A rendszerváltást követően, majd Románia EU-csatlakozása után megszigorodtak a feltételek, így ennek a tározónak a semlegesítése is égetővé vált. Mivel a zagytározót már a privatizálás előtt sem használták, a kombinátot magánosító cégek nem vállaltak felelősséget a „történelmi szennyezésért”. Ennek ellenére lehetőség nyílt arra, hogy az önkormányzat EU-pályázat révén felszámolja a szennyezőforrást. A napokban kiderült, van kivitelezhető, hosszú távú műszaki megoldás. Erről számolt be a Népújságnak Csegzi Sándor projektmenedzser.

A zagytározó nem bocsát ki káros hatású gázokat, nem ilyen értelemben veszélyezteti a környezetet, hanem elsősorban azzal, hogy esőzésekkor a nitrátokban és nitritekben gazdag vegyi anyag a talajba kerül – mondta a projektvezető. Mivel a földgáttal körülvett terület telítődött, fennállt annak a veszélye is, hogy kiadós esőzéskor tartalma a közelben levő Marosba ömlik. Mivel a kombinát nem volt hajlandó áldozni a beruházásra, megoldást kellett találni. Megoldáskeresés közben felmerült az a lehetőség, hogy a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal az Azomureş kombináttal közösen, EU-s pályázat alapján lépjen ez ügyben.

Az önkormányzat tárgyalásokat folytatott a környzetvédelmi minisztérium és a vegyi kombinát illetékeseivel. Közben elkészült egy tanulmány arról, hogy milyen irányban kell elindítani a folyamatot. A finanszírozást az EU környezetvédelmi pályázati kiírása jelentette, amelynek lehívásával az ilyen jellegű önkormányzati beruházásokra 98%-os vissza nem térítendő hitel kapható. A város csak úgy vállalta el a projekt lebonyolítását, ha erre nem költ pénzt, így az egyeztetések nyomán a kombinát felvállalta, hogy a terv kivitelezéséhez szükséges 2%-os önrészt állja. Miután megvoltak a feltételek, a polgármesteri hivatal sikeresen megpályázta a támogatást. Első lépésként ki kellett egészíteni a tanulmányokat olyan információkkal, amelyek hozzájárultak a feladatfüzet és a tenderkiírás szakmailag megalapozottabb megfogalmazásához.

A beszerzési folyamatot követően a bukaresti AECOM cég lett a tervező, a kivitelező a Geiger cég, míg a műszaki felügyeletet szintén a fővárosi IRIMAT végzi. Tulajdonképpen csak tavaly decembertől lehetett bemenni a zagytározó talajára. Azóta – a munkálatok sajátossága miatt, hiszen ilyen jellegű semlegesítést nem végzett senki Európában – ún. kísérleti parcellákon ki kellett próbálni, miként viselkedik a szennyezőanyag a fedőréteg terhe alatt.

A zagytározó felületére többrétegű fólia kerül, amelyet geotextíliával, 80 cm szilárd töltőanyaggal, sóderrel erősítenek meg, végül pedig 20 cm termőtalajjal zárnak le, amelyet füvesítenek. A korábban elhangzott megoldásokkal ellentétben ide nem lehet fákat ültetni, hiszen ezeknek a gyökere átszakítja a záróréteget, s a megoldásnak pontosan az a lényege, hogy a tározóra ne kerüljön víz, amely elősegíti a káros vegyi anyag talajba szivárgását.

Kép: vasarhely.ro