Az illetékes miniszter országos bányarazziát rendelt el… a parajdi katasztrófa után

Hát nem cukik ezek a mi drága mioritikus vezetőink? Emlékeznek még a 2015-ös Colectiv-tragédiára? Miután bekövetkezett, a tökös kormány parancsára az ország összes kocsmájában megjelentek a fogdmegek, hogy elő a tűzvédelmi dokumentációval, poroltóval, miegyébbel.

Az ügyeletes szerkesztő eltöpreng: ha lenne például tíz darab autója (mindegy milyen célból), nem azután rendelné el a maradék kilenc gépkocsi fékberendezésének ellenőrzését, hogy a tizedik fék híján százhússzal nekicsattant a szép jövőt jelképező villanyoszlopnak, hanem egyszerűen betartaná a gépjárművek technikai ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Amelyek pont a fent vázolt bajokat hivatottak megelőzni, ugye. Milyen egyszerű ez, nem? Pedig az ügyeletes szerkesztő nem is csúcspolitikus.

Nos, úgy tűnik, nem ilyen egyszerű. A parajdi sóbánya, ugye, bedőlt, a kioldott só okozta környezeti katasztrófának még nem látszik a vége, a parajdi közösség nagy bajban van, oda a munka, a turizmus. Nem lehetett volna megelőzni? Dehogynem. A szakemberek szerint már 2007 óta meg lehetett volna tenni bizonyos lépéseket, amelyek esetleg megelőzhették volna az omlást. De senki nem tette meg. Pech (ghinion), ahogy Klaus Ionopotchivanoc Iohannis ex-álkisebbségi államelnök mondaná.

Na de nem baj, mert ha már ilyen hülyék felelőtlenek voltak az illetékesek a katasztrófa előtt, annál jobban zsizsegnek utána. Ez a Mircea Fechet nevű miniszter úr, tudják, aki a vizekért, erdőkért meg egyáltalán, a környezetért felel, kapta magát és írt egy kackiás bejegyzést a Facebook-oldalára. Hogyaszongya:

Utána még hosszan írja, hogy milyen alapos és szigorú és szakszerű LESZ ez a vizsgálat, meg hogy aki nem tartja be a szabályokat, az fizessen, és hogy a környezet fontos…

De drága Fechet úr, nem lehetett volna megspórolni a parajdi katasztrófát? Úgy, hogy egyszerűen azelőtt végzik el mindazt, amit ön a bejegyzésében sorol, hogy a bánya bedőljön? Nem lehetne egyszer, csak egyszer a katasztrófa ELŐTT cselekedni, nem utána?

Amúgy meg örüljön mindenki, hogy az illetékesek ellenőriznek. Jó lesz nekünk!

Mindenki, de szó szerint mindenki izgatottan várja az új román kormány megszületését. (A vajúdás elég hosszúra sikeredett, de van ilyen.) A nép azért, hogy végre valaki megmondja neki, mennyire fog fájni a gazdasági csodaként nem dübörgő BezzegRománia költségvetési hiányának kikalapálása. A politikai pártok meg azért, mert végre lesz valaki, aki a fájó intézkedések miatt feltehetőleg bekövetkező politikai felelősséget (akár a bukást is) vállalja majd. Igazi államférfiként áll a dolog elébe!

És tessék, megjöttek az első kósza hírek. Eszerint kormányzati vetésforgóra lehet számítani. Már megint. (Ugye, a Ciucă fogta Ciolacu vetésforgó is milyen jól teljesített.) Így legalább egyik nagypárt (PSD, PNL) sem kapja telibe a fosvihart, ami a megszorító intézkedéseket kísérni fogja. Szintén a kósza hírek szerint a PNL fogja kezdeni a kormányzást, mégpedig Ilie Bolojan úrral az élen, aki miniszterelnökként odaül a ventilátor elé. A PSD majd valamikor később (egyes hírek szerint 2027 tavaszán) veszi át a miniszterelnökséget (sejthetően azt remélik, a fosvihar nagy részét addig már telibe kapja a PNL).

Az is kiszivárgott, melyik párt hány minisztériumra akar ráülni. A PSD hét minisztériumot kíván (köztük a közlekedést és az igazságügyet), a PNL négyet (köztük a pénz- és belügyet), az USR háromat, míg az RMDSZ kettőt (fogadjunk, hogy a hazai minisztériumok hamupipőkéje, a művelődés lesz az egyik).

Van még egy érdekesség. A hírek szerint Bolojan úrnak vétójoga lesz, ami az új kormány kialakítását illeti. Ez azt jelenti, hogy visszadobhat egy olyan minisztert, amelyet a másik három kormánypárt ajánl. A kósza hír arra nem tért ki, hányszor teheti ezt meg.

Nos, ha minden igaz, még egyet kell aludni, amíg szerdán előbodorog a fehér füst a Cotroceni-palota kéményéből.

Ezt a hírt azért tartjuk fontosnak megírni, mert tökéletes példája annak, hogyan is működik a mioritikus ortodoxia, amely az országban létező egyik legnagyobb erő, akárki gondolná is másként.

Mi történt? Van ugye a bukaresti Steaua focicsapat, egész jó brigád, jelenleg épp román bajnok. Ja, a klub tulajdonosa az egyik nagy román botrányarc, Gigi Becali ex-juhász.

Tehát: a Steaua csapatának egyik tagja úgy döntött, otthagyja az ortodox egyházat és átül a pünkösdi egyház ölébe.

Az ember azt gondolná, hát igen, előfordul az ilyesmi, a dolog a játékos lelki és felekezeti ügye, az ember igyekszik megérteni, elfogadni a döntést. A nagy ortodox hívő hírében álló Becali úr, a klubtulajdonos is majdnem így viszonyult hozzá. Kijelentette, természetesen focistaként nem éri megtorlás, miért is érné.

Viszont: nem fogják többé megemlíteni, mármint a hitehagyott focistát az ortodox misék során. Na, ettől viszont egy ortodoxnak felállhat a szőr a hátán. Az ortodox misék úgy zajlanak, hogy a résztvevők adott esetben belefoglalják imáikba a számukra fontos embereket. És feltehetően Becali úr az egész csapatot megemlíti egy-egy imája során. Na, a hitét megtagadó játékost mostantól ki fogja hagyni. Ami súlyos dolog, jegyezte meg Becali úr:

Tetszik érteni? Most, hogy kiesik az imákból, szegény játékosra bármi rossz leselkedhet. Így működik az ortodox hit. És igen gyakran komolyan is veszik. Az embert tényleg kirázza a hideg. Pedig az ügyeletes szerkesztő katolikus vallású.

Ez egy apró kis része annak a hatalmas szimbolikus (és nem csak) hatalomnak, amelyet az ortodox hit (és egyház) képvisel Romániában.