Amerika azt üzente, sokkal jobb pajzsot feszít ki Románia fölé…

Kedves Románia, jobb rakétapajzsra cseréljük Deveseluban azt, ami már nem olyan jó

Ezt üzenték az amerikaiak. Lépésekre bontva: először a Pentagon szakemberei léptek, mert ők biza szeretnék megerősíteni a védelmi vonalakat a NATO keleti szárnyán, többek közt Romániában is. A Pentagon által összeállított dokumentum az amerikai törvényhozás elé kerül, és ha megszavazzák, akkor jövőre indul is a pajzsfelvarrás.

A deveselui rakétapajzs „indítógombját” 2016-ban nyomták meg, de hát a technológia egy ideje olyan sebességgel fejlődik, hogy mire befejeznek valamit, már kezdhetik is frissíteni. Az eredeti pajzs egy anti-ballisztikus radarból, illetve 24 rakétából állt. A dolog úgy működik, hogy amint a radar észlel egy közeledő ellenséges lövedéket, a rakéták kiröppennek és a levegőben elpusztítják az ellent.

Igen ám, de az amerikaiak szerint a meglévő pajzs megkopott. Új, korszerűbb, harapósabb rakétákat fognak Deveseluban elhelyezni, na és a radar „szemét” is élesebben látóra cserélik. És ha már ott tartanak, a kommunikációs rendszereket is jobbakra váltják.

Ha minden jól megy tehát, és a tervet nem kaszálja el senki, 2024-től olyan rakétapajzs lesz Deveseluban, hogy azt maga Amerika Kapitány is megirigyelhetné.

Csúnyán megbukott a tanárok jó része az idei versenyvizsgán

Hadd pontosítsunk mindjárt az elején. Az idei vizsgán IS. Mert hogy a tavalyi versenyvizsgán is hasonlóan gyászos eredmények születtek.

Az oktatási minisztérium által közzétett tájékoztató szerint idén 23 892 ember vett részt a címzetes tanári állások betöltésére meghirdetett írásbeli vizsgán, legalábbis ennyi dolgozat futott be az érékelőközpontokba. 42 dolgozatot érvénytelennek nyilvánítottak. Na, és ha a maradék 23 850, érvényes dolgozatot benyújtó tanárt 100%-nak vesszük, akkor 48%-uk érte el az átmenő hetes osztályzatot vagy annál magasabbat. Vagyis a fele se. De, amint már jeleztük, tavaly is ez volt a helyzet (48,68%). Tavalyelőtt viszont még rosszabb (44,47%), ha ez bárkit is vigasztal.

Na mármost, ha feltesszük, hogy egy tanár nem azért megy vizsgázni, mert kint esik, vagy ellenkezőleg, épp kánikula van, akkor ez azt jelenti, hogy szeretne jó eredményt elérni, amely alapján biztos (nyugdíjas) állást szerezhet magának. Persze, az a helyzet is előfordulhat, hogy az illető tanár nem szeretne biztos álláshoz jutni, csak helyettesítőként kíván dolgozni. Ez esetben elég volt elérni az ötös jegyet.

Akárhogy nézzük, ez a felemás eredmény elég rossz fényt vet a hazai oktatási rendszer egész folyamatára. És nem nagyon látszik az alagút vége.

Egy egyetemi oktató tojást sütött a „gőzölgő” homokon

Már nem is merünk olyan híreket írni, hogy kedves olvasók, kánikula van. Mert ha az ember kikukkint a behúzott függönyök, leeresztett zsaluk mögül, látja. Tényleg kánikula van.

Na de a tudomány napszámosai bebizonyították, hogy a „meleg”, amit mi érzünk, egy bizonyos magasságban érvényes. Nevezzük ezt testmagasságnak. Ha például egy ilyen forró nyári napon lefekszünk a földre, na ott van igazán meleg.

Egy bukaresti egyetemi oktató igazolta is a hőmérséklet-különbséget. Kapta magát, kiruccant az olténiai síkra. Vitt magával egy tepsit, két tojást, némi olajat, no meg egy hőmérőt. A tepsit letette a homokra, jött némi olaj, beletörte a két tojást és várt. Közben bekapcsolta a hőmérőt. Amely 78 Celsius fokot mért. Ugye, talaj menti hőmérsékletről van szó, amely nyilván sokkal nagyobb, mivel a föld visszaveri a hő egy részét. És a tojások szépen sülni kezdtek.

Tehát, kedves olvasók, nagyon meleg van mostanság, főleg a lábunk alatt forgó föld közelében. Tessék erre is odafigyelni!