// 2024. november 25., hétfő // Katalin
féknyúz

A románok több mint fele azt hiszi, hogy idegen államok hintik az álhíreket a hazában

// HIRDETÉS

És hát persze, hogy Magyarország igen előkelő helyet foglal el a listán.

Az INSCOP közvélemény-kutató intézet folytatja legfrissebb felmérése adatainak közlését: ezúttal az álhírekről és a félretájékoztatásról kérdezték a romániai polgárokat.

És a romániai polgárok válaszoltak: eszerint például több mint felük (55%) szerint az utóbbi hónapokban

nagy mértékben ki voltak téve az álhíreknek és a félretájékoztatásnak.

A megkérdezettek 42,5 százaléka viszont elégedettebb: ők úgy gondolják, hogy kis mértékben, nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem találkoztak álhírekkel.

Volt egy másik, izgalmasabb kérdés is, amely arra vonatkozott, hogy vajon idegen államok hajtanak-e végre propagandaakciókat Romániában, vagy sem. Nos, ismét csak a megkérdezettek több mint fele (58,3%) állította, hogy biza, így van, 32,2 százalékuk szerint á, csak kis mértékben beszélhetünk erről, 4,8 százalék szerint szó se lehet ilyezmiről.

És akkor a még izgalmasabb kérdés: vajon milyen államok hintik a legtöbb álhírt a mioritikus hazában? Íme, a lista:

Oroszország (24%), az EU (14,8%), Kína (9,2%), Magyarország (9,2%),

az Amerikai Egyesült Államok (3,3%) és Németország (1,6%). Ezt akár szimpátialistaként is fel lehet fogni, és akkor mindjárt érthető az a korábbi felmérési adat is, miszerint sok-sok román úgy gondolja, hogy Magyarország el akarja szakítani Erdélyt Romániától.

A felmérésből az is kiderül, hogy a román polgárok 60, 7 százaléka inkább nem hisz abban, amit a televízióban mondanak, 67,7 százalékuk inkább nem hisz abban, amit az internetes oldalakon olvas vagy lát, 74,1 százalékuk (!) inkább nem hisz abban, amit a közösségi hálózatokon (Facebook, Istagram, Youtube, TikTok) olvas vagy lát, továbbá 44,9 százalékuk inkább nem hisz abban, amit a rádióban hall. Gratulálunk, ezek szerint

a rádió a leghitelesebb tájékoztatási forrás Romániában, legalábbis a megkérdezettek szerint.

A felmérés március 1. és 12. között zajlott, összesen 1100 polgárt kérdeztek meg.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS