// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Románia

A romániaiak harmada választana magyar államfőt

// HIRDETÉS

Megmérték, mekkora a kisebbségek elfogadottsága / elutasítása. A romákat és a melegeket utasítjuk el leginkább.

Egy közvélemény-kutatás szerint adott körülmények között a romániai lakosság 37 százaléka választana magyar államfőt az ország élére. Az IRES közvélemény-kutató társaságnak a kisebbségekhez való viszonyulás kérdéseit vizsgáló, január 31. és február 2. között készített reprezentatív felmérését a Sinteza kolozsvári folyóirat közölte pénteki számában. 

 

Az államfőre vonatkozó kérdés pedig azoknak a kérdéseknek a sorában jelent meg, amelyekkel bizonyos kisebbségi csoportok társadalmi elfogadását próbálták mérni a kutatás készítői. A kérdéssorból az derült ki, hogy a megkérdezettektől eltérő szexuális orientációjú személyekkel, továbbá  

 

a romákkal szembeni elutasítás a leghangsúlyosabb.

 

A magyaroknál jobb a megítélése a németeknek, a testi fogyatékkal élőknek, az időseknek, a fiataloknak, valamint a megkérdezettől eltérő vallásúaknak.

 

A válaszokból kiderül, hogy adott esetben a megkérdezettek 44 százaléka választana magyar polgármestert, 37 százaléka magyar államfőt, és 47 százaléka magyar parlamenti képviselőt. Ugyanakkor 47 százalék elfogadná, hogy magyar családtagja, 72 százalék, hogy magyar szomszédja, 71 százalék, hogy magyar munkatársa, 68 százalék, hogy magyar barátja, 62 százalék pedig hogy magyar főnöke legyen. 

 

Valamennyi kérdésben a német kisebbséghez tartozókkal szemben kisebb, a romákkal szemben pedig nagyobb távolságtartást mért az IRES. A 3,1 százalékos hibahatárral számoló felmérés szerint a romániaiak toleránsnak, közlékenynek, nyitottnak, az új dolgok befogadására hajlamosnak tekintik magukat a csoportjukon kívüli más személyekkel való összehasonlításban. 

 

A megkérdezettek negyven százaléka azonban azt válaszolta, hogy nem volt kisebbségi élethelyzetben. Ezt az élethelyzetet 35 százalék élte meg többször, húsz százalék kevés alkalommal, négy százalék pedig csak egyszer.

 

A megkérdezettek 30 százaléka ugyanakkor azt állította, hogy bizonyos szempontból kisebbséginek érzi magát a társadalomban.

 

Ezek 45 százaléka politikai meggyőződése miatt, 32 százaléka életvitele, 27 százaléka egészségi állapota, 21 százaléka a neme, 15 százaléka a vallása, 13 százaléka az étkezési szokásai, ugyanennyi a kinézete, három százaléka a szexuális orientációja, két százaléka pedig az etnikai hovatartozása miatt érezte már kisebbséginek magát.

 

A kutatás kérdéssorral próbálta mérni, hogy mi történik, ha egy kisebbségi csoport érvényesíti az akaratát azzal a többséggel szemben, amelyhez a megkérdezett is tartozik. A megkérdezettek 48 százaléka azt válaszolta, hogy a többség javára próbálja változtatni a helyzetet, 42 százalék viszont kijelentette: elfogadja a helyzetet, és alkalmazkodik hozzá.

 

A megkérdezettek elsöprő többsége úgy vélte, hogy több mint tíz százalékot kell kitegyen egy kisebbség ahhoz, hogy döntően tudja befolyásolni a történéseket. A válaszadók 55 százaléka azonban úgy vélte, hogy a kisebbségek kis mértékben (43) vagy egyáltalán (12) nem befolyásolhatják a többséget. 

 

Több mint egyharmad látta úgy, hogy a kisebbségeknek igazodniuk kell a többség véleményéhez és értékeihez.

 

A válaszadók 15 százaléka szerint Romániában a más etnikumúak kedvezményezettek, 57 százalékuk viszont a román nemzetiségűek kedvezményes helyzetét tartotta igaznak. A más vallásúak kedvezményezett voltát csak hat százalék vélelmezte, míg 58 százalék az ortodox vallásúakat tartotta kedvezményezetteknek.

 

A felméréshez kapcsolódó véleménycikkében Vasile Dâncu volt miniszterelnök-helyettes, a közvélemény-kutató intézet vezetője úgy vélte, hogy 

 

„a románok defenzív és konformista” viszonyulásának köszönhetően elég könnyű többséget kialakítani Romániában. 

 

Azt is megjegyezte azonban, hogy csaknem kétharmados többség tekinti úgy, hogy a kisebbségek csak a saját érdekeiket nézik, és törekvéseik nem találkoznak a többség törekvéseivel.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS