// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
kiállítás

'56 Erdélyben és a magyar kortás művészetben

// HIRDETÉS

Két kiállítás nyílt egy időben és egy helyszínen az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kirobbanásának 60. évfordulóján, október 23-án Kolozsváron.

Az Erdélyi Református Múzeum hivatalosan jövőre megnyíló, Bocskai téri épületének földszinti helyiségeiben az erdélyi 56-osoknak, az emeleten pedig a magyarországi sortüzek áldozatainak emléket állító tárlat tekinthető meg.

A megnyitón Répás Zsuzsanna, aki az 1956 a magyar kortárs művészetben című kiállítást létrehozó Magyar Művészeti Akadémia Nemzetközi és Határon Túli Ügyek Főosztályának vezetője, az emlékezés fontosságáról beszélt. Az emlékezéssel nemcsak az áldozatoknak, hanem önmagunknak és a következő generációknak is tartozunk – hangsúlyozta. Hozzátette, a művészet eszközei segítenek abban, hogy a mai fiatalok értsék, ne csak tudják, hogy milyen volt a diktatúrában élni.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette: koncepciós perek mindig voltak és lesznek, és annak a megfélemlítésnek, ami 1956 után következett, máig kitartó hatása van. Felhívta a figyelmet: ez az első, úgymond nulladik kiállítás, mely a majdani múzeum épületében nyílik. Az épület átadására ugyanis csak jövőre, az erdélyi reformáció 500. évfordulóján kerül sor.

Lönhárt Tamás történész, a „Mindig új élet lesz...” című tárlat egyik kurátora, mielőtt körbevezette a hallgatóságot a földszinti kiállítótereken, arról beszélt, hogy 1956 és 65 között mintegy 28 ezer személyt tartóztattak le Romániában a magyar forradalommal való szolidarizálás miatt, köztük mintegy 13 ezer magyart. A totalitárius hatalom Erdélyben is mindent megtett, hogy a forradalmi hangulat újraéledését megakadályozza. A történész elmondta: a most nyíló egyedülálló kiállítás egy későbbi állandó tárlat részét fogja képezni.

A földszinti tárlat valóban egyedülálló abban a tekintetben, hogy először gyűjtötte egybe az erdélyi 56-osokhoz kapcsolódó emlékeket: korabeli fotókat, megfigyelési dokumentumokat, kihallgatási jegyzőkönyveket, újságcikkeket, belügyminisztériumi igazolásokat.

A tárlat átfogó képet nyújt arról, hogyan reagáltak a magyarok és románok – a Partiumtól és a Bánságtól kezdve Kolozsváron át egészen Székelyföldig – a magyar forradalom hírére, és milyen súlyos következményei voltak a megmozdulásoknak. A kor hangulatát audiovizuális eszközök segítségével archív hang- és képfelvételek elevenítik fel.

Az emeleti tárlat a Magyar Művészeti Akadémia tagjainak munkáiból áll, melyek a forradalom 12 dicsőséges napjára reagálnak, és a sortüzek áldozatainak állítanak emléket. Mindegyik alkotás egyéni látásmódban jeleníti meg 1956-ot.

A tárlatokat november 6-ig, hétköznap 13–16, szombaton 10–12, vasárnap 12–14 óra között lehet megtekinteni.

Fotók: Bethlendi Tamás, Mészáros Tímea 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Félholtra vert egy férfit két rendőr, bűnvádi eljárás indult ellenük
Krónika

Félholtra vert egy férfit két rendőr, bűnvádi eljárás indult ellenük

Azzal vádolnak két rendőrt, hogy egy aradi étteremben bántalmaztak egy férfit, és összetörték a telefonját. A verekedős rendőrök ellen bűnvádi eljárást indított az ügyészség.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság
Krónika

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság döntése értelmében egy köztisztviselő nyugdíjazásáról kiállított határozat a munkaviszony megszűnését jelenti akkor is, ha az illető köztisztviselő kérelmezte a nyugdíj kifizetésének felfüggesztését.

Jogerősen pert veszített a Hargita megyei tanács
Székelyhon

Jogerősen pert veszített a Hargita megyei tanács

A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék helybenhagyta a Bukaresti Ítélőtábla döntését, elutasítva a Hargita megyei önkormányzat fellebbezését, hogy érvénytelenítsék a korondi hulladékátrakó építőjének követeléseit. Így a megyei tanácsnak fizetnie kell.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS