// 2026. január 19., hétfő // Sára, Márió

22-es csapdájában a Székelyföldet érintő sztráda

// HIRDETÉS

Nagyon úgy tűnik, hogy Bukarestnek esze ágában sincs autópályát vezetni a Székelyföld irányáéba. Közben meg állandóan azt hajtogatja, hogy a régió nem elég fejlett.

Ha beigazolódik a bukaresti illetékesek bejelentése, a Székelyföld közelében még jó ideig nem húzódik autópálya. Ez pedig jelentős mértékben hátráltathatja a régió gazdasági fejlődését.
Dan Şova közlekedési miniszter a közelmúltban jelentette be, hogy pénzhiány miatt nem valószínű, hogy megépítik az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely és Brassó közötti szakaszát. Az már korábban kiderült, hogy a Székelyföld északi részét érintő Marosvásárhely-Jászvásár autópályára sem igen lesz pénz az elkövetkező öt évben.

Eközben a Brassó és a Prahova megyei Comarnic közötti, a Kárpátokat átszelő sztrádaszakaszra jut pénz, mint ahogy a Piteşti és Nagyszeben közötti sztráda is a prioritások között szerepel.

Immár közismert, hogy az észak-erdélyi autópálya, amelynek megépítéséről az RMDSZ nyomására döntött a Năstase-kormány a 2000-es évek elején, és amelynek megépítéséről 2004-ben kötötték meg a szerződést, igazából egyetlen bukaresti kormánynak sem volt szívügye. A gyanú szerint ez volt ugyanakkor az egyik viszonzás azért, mert Washington rábólintott Románia NATO-csatlakozására, ezért kapta meg az amerikai Bechtel cég versenytárgyalás nélkül, a román fél számára néhol meglehetősen kedvezőtlen feltételekkel a kivitelezési jogot.

Az amúgy igencsak drága sztráda megépítésére azóta egyetlen kormány sem tudott – és nem is nagyon akart – pénzt előteremteni, ami eddig elkészült, az tulajdonképpen Kolozsvár körgyűrűjeként funkciónál: a Gyalut és Aranyosgyérest összekötő, 52 kilométeres szakaszról van szó.
Ezen kívül torzóban maradt a Bihar megyei szakaszon egy jókora felüljáró a berettyószéplaki víztározónál.

Bukaret számára egyértelműen nem a magyarok számára is fontos, a magyarok által sűrűbben lakott régiókat összekötő észak-erdélyi sztráda a fontosabb, hanem a dél-erdélyi autópálya, amely az Arad-Temesvár-Nagyszeben vonalon köti össze Erdélyt Bukaresttel. Ennek gazdasági okai is vannak – a finanszírozásához szükséges pénz nagy része az EU-tól érkezik, vagyis nem az államkasszából kell előteremteni. Ennek ellenére ennek az építése is jelentős késéseket szenved.

A  Nagyszeben-Piteşti szakasz hirtelen azért lett fontos, mert a Piteşti-Dacia-üzem tulajdonosa, a francia Renault gyakorlatilag megzsarolta a kormányt, mondván: ha nem lesz hamarosan sztráda-összeköttetés a nyugati határral, akár el is költözhetnek, mivel jelenleg nagyon nehézkesen tudják eljuttatni szállítmányaikat azok rendeltetési helyére.

A Brassó és Comarnic közötti sztráda meg a bukaresti kirándulóknak szól, akik annak megépültével, a főút felszabadulása nyomán könnyebben eljutnának a Prahova völgyében levő üdülőtelepülésekre, valamint a Brassó környéki kirándulóhelyekre.

Az erdélyi infrastruktúrafejlesztés tehát továbbra is akadozik, miközben más régiók élveznek prioritást.

Az hogy a Székelyföldet legalább annak északi és déli peremén érintő autósztrádák közül egyik sem épül meg, csupán a Marosvásárhely – Brassó főút kétszer kétsávosra bővítését helyezték feltételes módon kilátásba, nem azt sugallja, hogy a Ponta-kormánynak szándékában állna hozzájárulni a Székelyföld gazdasági fellendítéséhez. Miközben Bukarest folyamatosan azzal veri vissza az önrendelkezési igényeket, hogy a Székelyföld elmaradott, Bukarest tartja el, és nem lenne képes megállni gazdaságilag a saját lábán, az ilyen intézkedésekkel éppen hogy nem járul hozzá ahhoz, hogy a vidék gazdasága fejlődésnek indulhasson. Furcsa, 22-es csapdájához hasonló helyzet ez: nem fejlesztik a régiót, majd azzal szerelik le a különböző önrendelkezési igényeket, hogy nem elég fejlett a gazdaság.

Eközben a kormánynak egy ideje az RMDSZ is tagja, kormányra lépésének feltételei között pedig az észak-erdélyi autópálya építésének folytatása is szerepelt. A kérdés most az, van-e annyi zsarolási potenciálja, hogy rákényszerítse a nagyobbik kormánypártot az észak-erdélyi sztrádával kapcsolatos terveinek újragondolására. A szövetség ugyanis elvileg éppen azért lépett be a koalícióba, hogy elsősorban az észak-erdélyi sztráda nyomvonala által érintett, magyarlakta régiók fejlesztése érdekében tegyen lépéseket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nem akar népszerűtlen megszorításokat alkalmazni, inkább lemondott egy erdélyi város polgármestere – hírek szerdán
Főtér

Nem akar népszerűtlen megszorításokat alkalmazni, inkább lemondott egy erdélyi város polgármestere – hírek szerdán

Óra közben omlott rá a diákokra egy iskolai tanterem mennyezete, az épületet nemrég tatarozták. A villanyáram brutálisan megdrágult egy év alatt, de más termékekért és szolgáltatásokért is jóval többet fizetünk – itt a friss statisztika.

Először rendeznek kutyaszánhúzó világbajnokságot Romániában – Kiss Attila főszervező, óradnai plébános a sportág szépségéről, nehézségeiről, evangelizációról - VIDEÓ
Krónika

Először rendeznek kutyaszánhúzó világbajnokságot Romániában – Kiss Attila főszervező, óradnai plébános a sportág szépségéről, nehézségeiről, evangelizációról - VIDEÓ

Első ízben rendeznek Romániában kutyaszánhúzó világbajnokságot: február 6–8. között a Beszterce-Naszód megyei Rotunda-hágón mérik össze erejüket a sportág legjobbjai.

Összebékíthető-e a dákoromán kontinuitás és a honfoglalás?
Főtér

Összebékíthető-e a dákoromán kontinuitás és a honfoglalás?

Román és magyar történészek válaszoltak a ki volt előbb Erdélyben égető kérdésére az MCC kolozsvári képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen.

Elszakadt a cérna: több ezren tüntettek tegnap este a megszorítások miatt, könnygázt vetettek be a csendőrök
Székelyhon

Elszakadt a cérna: több ezren tüntettek tegnap este a megszorítások miatt, könnygázt vetettek be a csendőrök

Több ezren tüntettek csütörtök este a bukaresti Győzelem (Victoriei) téren az Ilie Bolojan vezette kormány ellen.

„Takarodj Váradra!” Újabb városban fütyülték ki a román kormányfőt
Krónika

„Takarodj Váradra!” Újabb városban fütyülték ki a román kormányfőt

Ilie Bolojan miniszterelnök szombat reggel Botoșani polgármesterével, Cosmin Andreijel, a megye prefektusával és a megyei tanács elnökével egyeztetett a városvezetés által felvetett problémákról. A kormányfőt ebben a moldvai városban is kifütyülték.

Kelemen Hunor az adóemelésről: nem találtunk más megoldást, elnézést kell kérnünk mindenkitől
Székelyhon

Kelemen Hunor az adóemelésről: nem találtunk más megoldást, elnézést kell kérnünk mindenkitől

Önkormányzati vezetőkkel tanácskozott pénteken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetése. Kelemen Hunor kijelentette, hogy az adóemelés sok családnak nehézséget okoz, bocsánatot kell kérniük mindenkitől.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS