// 2025. november 13., csütörtök // Szilvia

22-es csapdájában a Székelyföldet érintő sztráda

// HIRDETÉS

Nagyon úgy tűnik, hogy Bukarestnek esze ágában sincs autópályát vezetni a Székelyföld irányáéba. Közben meg állandóan azt hajtogatja, hogy a régió nem elég fejlett.

Ha beigazolódik a bukaresti illetékesek bejelentése, a Székelyföld közelében még jó ideig nem húzódik autópálya. Ez pedig jelentős mértékben hátráltathatja a régió gazdasági fejlődését.
Dan Şova közlekedési miniszter a közelmúltban jelentette be, hogy pénzhiány miatt nem valószínű, hogy megépítik az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely és Brassó közötti szakaszát. Az már korábban kiderült, hogy a Székelyföld északi részét érintő Marosvásárhely-Jászvásár autópályára sem igen lesz pénz az elkövetkező öt évben.

Eközben a Brassó és a Prahova megyei Comarnic közötti, a Kárpátokat átszelő sztrádaszakaszra jut pénz, mint ahogy a Piteşti és Nagyszeben közötti sztráda is a prioritások között szerepel.

Immár közismert, hogy az észak-erdélyi autópálya, amelynek megépítéséről az RMDSZ nyomására döntött a Năstase-kormány a 2000-es évek elején, és amelynek megépítéséről 2004-ben kötötték meg a szerződést, igazából egyetlen bukaresti kormánynak sem volt szívügye. A gyanú szerint ez volt ugyanakkor az egyik viszonzás azért, mert Washington rábólintott Románia NATO-csatlakozására, ezért kapta meg az amerikai Bechtel cég versenytárgyalás nélkül, a román fél számára néhol meglehetősen kedvezőtlen feltételekkel a kivitelezési jogot.

Az amúgy igencsak drága sztráda megépítésére azóta egyetlen kormány sem tudott – és nem is nagyon akart – pénzt előteremteni, ami eddig elkészült, az tulajdonképpen Kolozsvár körgyűrűjeként funkciónál: a Gyalut és Aranyosgyérest összekötő, 52 kilométeres szakaszról van szó.
Ezen kívül torzóban maradt a Bihar megyei szakaszon egy jókora felüljáró a berettyószéplaki víztározónál.

Bukaret számára egyértelműen nem a magyarok számára is fontos, a magyarok által sűrűbben lakott régiókat összekötő észak-erdélyi sztráda a fontosabb, hanem a dél-erdélyi autópálya, amely az Arad-Temesvár-Nagyszeben vonalon köti össze Erdélyt Bukaresttel. Ennek gazdasági okai is vannak – a finanszírozásához szükséges pénz nagy része az EU-tól érkezik, vagyis nem az államkasszából kell előteremteni. Ennek ellenére ennek az építése is jelentős késéseket szenved.

A  Nagyszeben-Piteşti szakasz hirtelen azért lett fontos, mert a Piteşti-Dacia-üzem tulajdonosa, a francia Renault gyakorlatilag megzsarolta a kormányt, mondván: ha nem lesz hamarosan sztráda-összeköttetés a nyugati határral, akár el is költözhetnek, mivel jelenleg nagyon nehézkesen tudják eljuttatni szállítmányaikat azok rendeltetési helyére.

A Brassó és Comarnic közötti sztráda meg a bukaresti kirándulóknak szól, akik annak megépültével, a főút felszabadulása nyomán könnyebben eljutnának a Prahova völgyében levő üdülőtelepülésekre, valamint a Brassó környéki kirándulóhelyekre.

Az erdélyi infrastruktúrafejlesztés tehát továbbra is akadozik, miközben más régiók élveznek prioritást.

Az hogy a Székelyföldet legalább annak északi és déli peremén érintő autósztrádák közül egyik sem épül meg, csupán a Marosvásárhely – Brassó főút kétszer kétsávosra bővítését helyezték feltételes módon kilátásba, nem azt sugallja, hogy a Ponta-kormánynak szándékában állna hozzájárulni a Székelyföld gazdasági fellendítéséhez. Miközben Bukarest folyamatosan azzal veri vissza az önrendelkezési igényeket, hogy a Székelyföld elmaradott, Bukarest tartja el, és nem lenne képes megállni gazdaságilag a saját lábán, az ilyen intézkedésekkel éppen hogy nem járul hozzá ahhoz, hogy a vidék gazdasága fejlődésnek indulhasson. Furcsa, 22-es csapdájához hasonló helyzet ez: nem fejlesztik a régiót, majd azzal szerelik le a különböző önrendelkezési igényeket, hogy nem elég fejlett a gazdaság.

Eközben a kormánynak egy ideje az RMDSZ is tagja, kormányra lépésének feltételei között pedig az észak-erdélyi autópálya építésének folytatása is szerepelt. A kérdés most az, van-e annyi zsarolási potenciálja, hogy rákényszerítse a nagyobbik kormánypártot az észak-erdélyi sztrádával kapcsolatos terveinek újragondolására. A szövetség ugyanis elvileg éppen azért lépett be a koalícióba, hogy elsősorban az észak-erdélyi sztráda nyomvonala által érintett, magyarlakta régiók fejlesztése érdekében tegyen lépéseket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Pár hónap és többé nem kell papírokkal rohangászni a háziorvostól a gyógyszertárba és a klinikára – hírek vasárnap
Főtér

Pár hónap és többé nem kell papírokkal rohangászni a háziorvostól a gyógyszertárba és a klinikára – hírek vasárnap

Online zajlik majd a gyógyszerek felírása és kiváltása, a páciensek pedig minden egészségügyi adatukhoz hozzáférnek. Továbbá: az adóhatóság rászáll az esküvőszervezőkre, egy férfi pedig az utcán ölte meg volt élettársát, három gyermekének anyját.

Magyarokat gyalázni lehet, a különnyugdíjakat kritizálni uszítás?
Krónika

Magyarokat gyalázni lehet, a különnyugdíjakat kritizálni uszítás?

Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.

Volt hírszerző tisztek által vezetett hálózat csempészte volna ki az országból Călin Georgescut – hírmix
Főtér

Volt hírszerző tisztek által vezetett hálózat csempészte volna ki az országból Călin Georgescut – hírmix

További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.

Átvette a nyereményt és üzent a hatoslottó erdélyi nyertese
Székelyhon

Átvette a nyereményt és üzent a hatoslottó erdélyi nyertese

Átvette nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos nyertese, de nem kívánta nyilvánosságra hozni a személyazonosságát – jelentette be kedden a Román Lottótársaság. Néhány dolgot azért mégis elárult magáról.

Romániában világszinten is az egyik legdrágább az áram, ez is rontja a versenyképességet
Krónika

Romániában világszinten is az egyik legdrágább az áram, ez is rontja a versenyképességet

A világ legdrágább villamosenergiájával rendelkező országok között Románia a 21. helyen áll – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) által összeállított statisztikából, amely 144 ország lakosságának villamosenergia-árait vizsgálja.

Borzasztó baleset történt Hidegségben: az udvaron gázoltak halálra egy kisfiút
Székelyhon

Borzasztó baleset történt Hidegségben: az udvaron gázoltak halálra egy kisfiút

Tragikus baleset történt kedden dél körül a gyimesközéploki Hidegségben: egy másfél éves kisfiú életét vesztette, miután véletlenül elütötte autójával egy fiatal nő az udvarban.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS