// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Viorica Dăncilă Nagy-Románia méretű bakijai a Wikipédián is tükröződtek

// HIRDETÉS

Valamelyik szerkesztő kicsit belenyúlt a miniszterelnök asszony angol nyelvű wiki-oldalába.

Sok-sok földlakónak van a Wikipédian (tudják, a szabad enciklopédia) szócikk-oldala. Nem csoda hát, hogy a Viorica Dăncilă nevű földlakónak is van ilyen. Annál is inkább, mert hát ő közéleti személyiség, egy Románia nevű egységes nemzetállam miniszterelnök asszonya. Aki rövid regnálása alatt nem nagyon villogott, mint politikus, viszont annál jobban sikerült domborítania az időegység alatt kimondott vagy leírt hülyeségek terén.

Legutóbb például lazán összekeverte az 1918-as gyulafehérvári, illetve az 1848-as balázsfalvi román nagygyűléseket. Amiért már a legrománabb románok is szájon verték, nem szó szerint, persze.

A vasárnapi nap egy másik pofon is érte a miniszterelnök asszonyt. Valamelyik Wikipédia-szerkesztő bemászott az angol nyelvű oldalára, és picit kiigazította.

A szócikk első mondatáról van szó, amit, elvileg legalábbis, a legtöbb odakattintó el is olvas. Eredetileg így szól:

„Vasilica Viorica Dăncilă (született 1963. december 16), romániai politikus, a Szociáldemokrata Párt egyik vezetője, Románia miniszterelnöke 2018. január 29. óta.”

A vicces kedvű szerkesztő többször is átírta a mondat egyik kulcskifejezését, nevezetesen azt, hogy „romániai politikus”. Íme, az első változat:

„Vasilica Viorica Dăncilă (született 1963. december 16), romániai inkompetens, a Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke, és Románia miniszterelnöke 2018. január 29. óta.”

A második változat:

„Vasilica Viorica Dăncilă (más írásmóddal, Veorica) (született 1963. december 16), romániai komikus, a Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke, és Románia miniszterelnöke 2018. január 29. óta.”

A harmadik változat:

„Vasilica Viorica Dăncilă (született 1963. december 16), romániai írástudatlan, a Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke, és Románia miniszterelnöke 2018. január 29. óta.”

Miután kiszórakozta magát, a szerkesztő szépen visszarendezte az ominózus első mondatot, és hétfőn a miniszterelnök asszony Wiki-oldala tisztán és decensen fogadta a látogatókat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS