Valamelyik szerkesztő kicsit belenyúlt a miniszterelnök asszony angol nyelvű wiki-oldalába.
Sok-sok földlakónak van a Wikipédian (tudják, a szabad enciklopédia) szócikk-oldala. Nem csoda hát, hogy a Viorica Dăncilă nevű földlakónak is van ilyen. Annál is inkább, mert hát ő közéleti személyiség, egy Románia nevű egységes nemzetállam miniszterelnök asszonya. Aki rövid regnálása alatt nem nagyon villogott, mint politikus, viszont annál jobban sikerült domborítania az időegység alatt kimondott vagy leírt hülyeségek terén.
Legutóbb például lazán összekeverte az 1918-as gyulafehérvári, illetve az 1848-as balázsfalvi román nagygyűléseket. Amiért már a legrománabb románok is szájon verték, nem szó szerint, persze.
A vasárnapi nap egy másik pofon is érte a miniszterelnök asszonyt. Valamelyik Wikipédia-szerkesztő bemászott az angol nyelvű oldalára, és picit kiigazította.
A szócikk első mondatáról van szó, amit, elvileg legalábbis, a legtöbb odakattintó el is olvas. Eredetileg így szól:
„Vasilica Viorica Dăncilă (született 1963. december 16), romániai politikus, a Szociáldemokrata Párt egyik vezetője, Románia miniszterelnöke 2018. január 29. óta.”
A vicces kedvű szerkesztő többször is átírta a mondat egyik kulcskifejezését, nevezetesen azt, hogy „romániai politikus”. Íme, az első változat:
„Vasilica Viorica Dăncilă (született 1963. december 16), romániai inkompetens, a Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke, és Románia miniszterelnöke 2018. január 29. óta.”

A második változat:
„Vasilica Viorica Dăncilă (más írásmóddal, Veorica) (született 1963. december 16), romániai komikus, a Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke, és Románia miniszterelnöke 2018. január 29. óta.”

A harmadik változat:
„Vasilica Viorica Dăncilă (született 1963. december 16), romániai írástudatlan, a Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke, és Románia miniszterelnöke 2018. január 29. óta.”

Miután kiszórakozta magát, a szerkesztő szépen visszarendezte az ominózus első mondatot, és hétfőn a miniszterelnök asszony Wiki-oldala tisztán és decensen fogadta a látogatókat.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.