Azt még értjük, hogy kerülhetnek ilyen alakok az egyetemekre. Azt azonban, ha megvernek, se értjük, hogy ragadhatnak ott.
Nem tudni, vajon Nostradamus jóslataival, a csillagok állásával, a számmisztikával, a tarottal, esetleg a Bucsecs-hegységi piramisokkal van-e szoros összefüggésben – bár az is lehet, hogy csupán az emberi elme rejtélyes és bolondos bakugrásairól van szó – de tény: időről időre feltűnik egy-egy lángelme a román szellemtörténet térképén, és váratlan kinyilatkoztatásokat tesz. Természetesen, szigorú tudományos adatokra alapozza őrülten rendszeres beszédét. Gheorghe Funar magisztert és társait már senkinek sem kell bemutatni.
Na de a legújabb váteszt igen. Annál is inkább, mert ez az ember nem a hazai mioritikus tájakon terjeszti az igét, hanem a moldovaiakon. Ő Andrei Groza, a moldovai Közigazgatási Akadémia főrektorhelyettese, a történelemtudomány doktorbácsija, előadótanár. Szóval nem akárki, a pedigréje szerint. Na kérem, ez az úr alaposan tanulmányozta a világ népeinek történelmét, ezen belül feltehetően az összes nyelvet, amelyet valaha ember beszélt ezen a sárgolyón, és arra a következtetésre jutott, hogy:
Hogy miképp jutott erre az eget rengető konklúzióra? Nagyon egyszerű, legalábbis szerinte. Az van, emberek, hogy a görög, latin, szanszkrit nyelveket sokkal (Értik? Sokkal!) később találták fel, mégpedig azért, hogy az uralkodók palotáiban legyenek olyan eszközök, amelyek segítségével az adminisztratív purparlékat le lehessen zavarni.
Igen ám, de a nép, az istenadta nép nem tudott se görögül, se latinul, se szanszkritül. Nem tudott az semmiféle elegáns palotai nyelven. Annak a nyelvnek, melynek segedelmével az istenadta nép a maga adminisztratív purparléit lezavarta, nem is volt neve. Névtelen nyelv volt. Egészen addig a pillanatig, amikor elnevezték, nyilván. Na és minek nevezték el? Ördögük van, eltalálták: hát románnak, naná! Ez a Bizánci Birodalomban történt, egészen pontosan. Sőt, a Bizánci Birodalom hivatalos neve valójában ez volt: Románia!
Minden világos, ugye? Jó, egy dolog nem egészen. Hogy a francba tudnak ilyen figurák egyetemi előadótanárok, rektorhelyettesek, doktorok lenni. Na, ez rohadtul nem világos!
MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?
Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
A románok elsöprő többsége szereti a hazáját és büszke Romániára. „Ki az a Sara?” – liszttel és egyéb alapélelmiszerekkel dekorálta ki volt párja autóját egy nő.
Több mint 3000 román és szövetséges katona részvételével rendezték meg hétfőn Bukarestben a hagyományos katonai díszszemlét a Román Királyság és Erdély egyesülését egyoldalúan kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 107. évfordulója alkalmából.
… elnököt választ az AUR Gyulafehérváron, lehet tippelni, ki lesz az… és a romák nemzetközi királya beszólt a diplomát hazudó politikusoknak.
Elkápráztatta a közönséget és a zsűrit is a székelyudvarhelyi apa-lánya duó: Kristóf Béla és Rebeka tarolt a Csillag születik tehetségkutató műsorban bemutatott produkciójukkal.
Élesen bírálja Nicuşor Dan román államfőt Cătălin Avramescu filozófus, politológus, aki azt állítja, hogy az elnök olyan háborús veteránt tüntetett ki a román nemzeti ünnep alkalmából, aki a nácik oldalán részt vett többek között az odesszai mészárlásban.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre. A román nemzeti ünnep alkalmából szervezett eseményt incidensek kísérték.
MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?
Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?