Azt még értjük, hogy kerülhetnek ilyen alakok az egyetemekre. Azt azonban, ha megvernek, se értjük, hogy ragadhatnak ott.
Nem tudni, vajon Nostradamus jóslataival, a csillagok állásával, a számmisztikával, a tarottal, esetleg a Bucsecs-hegységi piramisokkal van-e szoros összefüggésben – bár az is lehet, hogy csupán az emberi elme rejtélyes és bolondos bakugrásairól van szó – de tény: időről időre feltűnik egy-egy lángelme a román szellemtörténet térképén, és váratlan kinyilatkoztatásokat tesz. Természetesen, szigorú tudományos adatokra alapozza őrülten rendszeres beszédét. Gheorghe Funar magisztert és társait már senkinek sem kell bemutatni.
Na de a legújabb váteszt igen. Annál is inkább, mert ez az ember nem a hazai mioritikus tájakon terjeszti az igét, hanem a moldovaiakon. Ő Andrei Groza, a moldovai Közigazgatási Akadémia főrektorhelyettese, a történelemtudomány doktorbácsija, előadótanár. Szóval nem akárki, a pedigréje szerint. Na kérem, ez az úr alaposan tanulmányozta a világ népeinek történelmét, ezen belül feltehetően az összes nyelvet, amelyet valaha ember beszélt ezen a sárgolyón, és arra a következtetésre jutott, hogy:
Hogy miképp jutott erre az eget rengető konklúzióra? Nagyon egyszerű, legalábbis szerinte. Az van, emberek, hogy a görög, latin, szanszkrit nyelveket sokkal (Értik? Sokkal!) később találták fel, mégpedig azért, hogy az uralkodók palotáiban legyenek olyan eszközök, amelyek segítségével az adminisztratív purparlékat le lehessen zavarni.
Igen ám, de a nép, az istenadta nép nem tudott se görögül, se latinul, se szanszkritül. Nem tudott az semmiféle elegáns palotai nyelven. Annak a nyelvnek, melynek segedelmével az istenadta nép a maga adminisztratív purparléit lezavarta, nem is volt neve. Névtelen nyelv volt. Egészen addig a pillanatig, amikor elnevezték, nyilván. Na és minek nevezték el? Ördögük van, eltalálták: hát románnak, naná! Ez a Bizánci Birodalomban történt, egészen pontosan. Sőt, a Bizánci Birodalom hivatalos neve valójában ez volt: Románia!
Minden világos, ugye? Jó, egy dolog nem egészen. Hogy a francba tudnak ilyen figurák egyetemi előadótanárok, rektorhelyettesek, doktorok lenni. Na, ez rohadtul nem világos!
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Továbbá: Marcel Ciolacu felébredt a szendergésből és kijelentette: mihamarabb kormány kell az országnak. És bemutatták Párizsban a vadiúj, nem Romániában gyártott elektromos Dacia Springet.
Ahhoz, hogy megértsük a nagy szemétfelháborodást, muszáj első körben felelősöket keresnünk. Majd, ha ezen túllépünk, akkor jöhetnek a magyarázatok. Nos, akkor ki a felelős? Nyolcvan százalékban Borboly Csaba, húsz százalékban Bíró Barna Botond.
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.
Alsó végtagjain sérült meg az a juhász, akire kedd délután támadt rá egy medve a Felsőboldogfalva községhez tartozó Telekfalva határában. A férfit a székelyudvarhelyi kórházba szállították a történteket követően.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.