Védőbeszéd egy román–magyar konföderáció ügyében

Az írás eredetileg a România Liberă hasábjain jelent meg. A szöveg fordítását minimális szerkesztéssel közöljük.

.

A romániai politikai válság egyre inkább a bulgáriaira hasonlít. A bolgár pártok közti tárgyalások kudarca egy semmiből felbukkant alakulat, a Folytatjuk a Változásokat győzelméhez vezetett. Az Egyesült Államokban felkészült Petkov és Vasziljev miniszterek lettek az ügyvivő technokrata kormányban. Szeptemberben már pártot alapítottak. Novemberben megnyerték a választást, korrupcióellenes üzenettel. Lényegében az öt évvel ezelőtti romániai kísérlet a Dunától délre sikerre vezetett.

A gőzhenger elindult. A térség jövője előre látható

Az ineptokrácia diadalmaskodott. A ragályossá válás kockázata pedig óriási. Az alacsony választási részvétel egy laboratóriumi körülmények közt létrejütt alakulat váratlan győzelméhez vezetett. Jean d’Ormesson terminusa, amely nemrég a Larousse részévé is vált, egy olyan kormányzati rendszert jelöl, amelyben a kormányzásra legalkalmatlanabbakat megválasztják az önmagukról gondoskodni leginkább képtelenek, akik között újraosztják a tehetősek javait. Az új globális viszonyok között ez a trend cunamiként ért el bennünket.

Nem vallottunk szégyent a történelemben

És mit tehetnénk? Mielőtt vitára bocsátanánk egy román–magyar konföderáció előnyeit, az új európai egységen belül, némi történelemismeret elűzné a kontextussal kapcsolatos félelmünket. 1878 és 1886 között a bolgár elit Bukarestet járta, hogy felajánlja I. Károlynak, legyen a bolgárok királya is. A román uralkodó ezt elutasította.

Miután a királyi hadsereg 1919-ben elűzte Kun Béla kormányát, a magyar elit azt kérte Ferdinánd királytól, fogadja el Magyarország koronáját, pazar ünnepségeket ígérve neki Budapesten. A Minisztertanács elnöke, Ion I.C. Brătianu azt javasolta az uralkodónak, hogy ne fogadja el. A magyarok egészen az uralkodó haláláig ragaszkodtak ehhez.

(Szerk. megj.: A szerző állítása ebben a formában nem felel meg a történelmi valóságnak. A háború után egyes román és magyar körökben valóban felmerült a két ország perszonáluniójának gondolata, de hogy a teljes magyar elit felajánlotta volna Ferdinánd királynak a magyar trónt, vaskos túlzás. A közös román–magyar királyság tiszavirágéletű tervéről ITT és ITT lehet tájékozódni.)

Íme, százegynéhány évvel később a helyzet megváltozott. Románia egy bukott állam, ezt maga az elnök is elismeri.

Az erdélyi román értelmiségiek vigyázó szemeiket egyre inkább Orbán Viktor budapesti szuverenista kormányzatára vetik

Az új nemzetközi egyezmények, a bürokratikus brüsszeli struktúrák, az egyre erőszakosabb nagykövetségek, a multinacionális cégek feletti állami ellenőrzés hiánya, az erőforrásainkat felemésztő globalizáció – ezek mind arra ösztönzik az erdélyieket, hogy figyeljenek Orbán Viktorra.

Az új glasgow-i klímaegyezmény – amelyet Iohannis olyannyira üdvözölt – kötelezi a román államot arra, hogy szüntesse be a fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Gyakorlatilag adnak nekünk 29 milliárd eurót a helyreállítási terv keretében, és köteleznek arra, hogy 2030-ig felszámoljuk az 50 milliárdot érő szénlelőhelyeinket.

A Fidesz, a volt fiatal liberálisok időközben konzervatívvá vált pártja vasárnap újraválasztotta elnökének Orbán Viktort. Ő a beszédében mást mondott, mint a bukaresti hivatalosságok. Megmutatta, hogy a saját országával tart. „Itt van nekünk az a nemzetközi hálózat, élén Brüsszellel, akik a klímavédelem örve alatt brutális adókat akarnak kivetni a háztulajdonosokra és a gépjárműhasználókra (...) még az emberek anyagi, pénzügyi biztonságát is kockára akarják tenni, a nagy nemzetközi klímaromboló multicégek helyett a családokkal akarják megfizettetni a klímavédelem költségeit”, mondta keményen a budapesti vezető.

A két testvér, Hunor és Magor egykor egy szarvast űztek, így jutottak el a Pannon-síkságra

A PSD–PNL–RMDSZ papírmasé-koalíció úgy döntött, hogy két miniszterelnök-jelölttel a tarsolyában megy tárgyalni a Cotroceni-palotába: ez a két jelölt Florin Cîțu és Marcel Ciolacu. Kit neveznek ki elsőnek, ha már rotáció alapú kormányzást szeretnének? Erdélyből nagyon sokan kérdezik, miért nem jön szóba Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is. Ha már német elnökünk van, próbáljunk ki egy magyar miniszterelnököt is.

Hunor (a szerző, a román média gyakori tévedésével, keresztnevén említi az RMDSZ elnökét - szerk. megj.) miniszterelnökségének számos előnye van. Tompítaná a PSD és PNL közti viszályt. Semleges kormányfőnk lenne. A menedzseri képességei nyilvánvalóak. Általa stabil, megbízható és reprezentatív erővel bíró kormánynunk lehetne. Sőt, elsőként Európában, előkészíthetne egy román–magyar konföderációt, amelynek keretében mindkét állam megőrizhetné a szuverenitását, de együttműködne gazdasági, társadalmi és politikai téren. Döbbenetes csapás lenne a megosztott európai közösség számára. Kelet-Európában születhetne újjá a németalföldi fejlődési modell.

Mit mond I. Mihály király?

„Helyt kell állnunk a jelenben és meg kell terveznünk a jövőnket. Egymás közt egységesnek maradva, szomszédainkkal és testvéreinkkel együtt folytassuk az erőfeszítést azért, hogy ismét tiszteletre méltóvá váljunk”, ahogyan I. Mihály király ajánlotta a parlament szószékéről, 2011 novemberében.