Harry Potter, fogd meg a sörömet!
Itt állunk (ülünk, heverünk, toporgunk, fertőzően hülye Facebook-profilképeket teszünk ki, leborotváljuk a szőrzetünket, már akinek van, verjük a fejünket a falba és a sor hosszan folytatható) a világjárvány kellős közepén, néha azt se tudjuk, hogy szedjük ki a tűket a fenekünkből, és akkor szembejön ez a világra szóló újdonság, melynek ereje az angyali üdvözletével vetekszik. És csak szólunk: ez nem vicc. Ez a valóság.
Egy formatervezőből személyi edzővé, önfejlesztési tanácsadóvá és (gyermek)írónővé vedlett hölgy, Bizonyos Adriana Nicoleta Zamfir kapta kacsóit (meg egy klaviatúrát) és írt egy vadonatúj gyermekkönyvet. Ezzel eddig semmi baj nincs. Ahol annyi van, elfér még egy. És ne feledjük, J. K. Rawling is a konyhából indult és a világ legnépszerűbb könyvei örökranglistájának top tízében végezte.
Amire az egyszeri néző kicsit felvonja a szemöldökét (na jó, nem kicsit), különösen a jelenlegi állapotban, a könyv témája, illetve az erre utaló cím. Amely így hangzik, művészi fordításban:
Kevésbé művészi, ám tükrösebb fordításban pedig így:
Őszintén, hogy a francba lehet ilyen témát választani, ilyen címmel, pont most? Ráadásul ilyen édibédi-cukimuki nevet adni az egész világot fenyegető kórokozónak? Ünnepélyesen megígérjük, igyekszünk beszerezni a minden valószínűség szerint irodalomtörténeti jelentőségű kötetet – nagyobb összeget nem mernénk rátenni, de elképzelhető, hogy ez a világ első koronavírusos gyermekkönyve –, elolvassuk, majd méltóképpen recenzáljuk. Addig is nem tudjuk, hirtelen röhögjük le a galambokat a háztetőről vagy hosszan sírdogáljunk e potenciálisan virális bestseller láttán.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
Egy férfi meghalt és egy nő megsérült csütörtök kora este a Temesvár körgyűrűjén történt közúti balesetben, amelyben három autó és egy téglákat szállító kamion ütközött össze.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Naponta többször is megjelent egy három-négy éves medve a sikaszói nyaralók és házak között, ráadásul többször betört az udvarokra és épületekbe, hűtőt és kerítéseket rongálva meg. Végül kedden délután lőtték ki, amikor egy épület pincéjében volt.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.