Harry Potter, fogd meg a sörömet!
Itt állunk (ülünk, heverünk, toporgunk, fertőzően hülye Facebook-profilképeket teszünk ki, leborotváljuk a szőrzetünket, már akinek van, verjük a fejünket a falba és a sor hosszan folytatható) a világjárvány kellős közepén, néha azt se tudjuk, hogy szedjük ki a tűket a fenekünkből, és akkor szembejön ez a világra szóló újdonság, melynek ereje az angyali üdvözletével vetekszik. És csak szólunk: ez nem vicc. Ez a valóság.
Egy formatervezőből személyi edzővé, önfejlesztési tanácsadóvá és (gyermek)írónővé vedlett hölgy, Bizonyos Adriana Nicoleta Zamfir kapta kacsóit (meg egy klaviatúrát) és írt egy vadonatúj gyermekkönyvet. Ezzel eddig semmi baj nincs. Ahol annyi van, elfér még egy. És ne feledjük, J. K. Rawling is a konyhából indult és a világ legnépszerűbb könyvei örökranglistájának top tízében végezte.
Amire az egyszeri néző kicsit felvonja a szemöldökét (na jó, nem kicsit), különösen a jelenlegi állapotban, a könyv témája, illetve az erre utaló cím. Amely így hangzik, művészi fordításban:
Kevésbé művészi, ám tükrösebb fordításban pedig így:
Őszintén, hogy a francba lehet ilyen témát választani, ilyen címmel, pont most? Ráadásul ilyen édibédi-cukimuki nevet adni az egész világot fenyegető kórokozónak? Ünnepélyesen megígérjük, igyekszünk beszerezni a minden valószínűség szerint irodalomtörténeti jelentőségű kötetet – nagyobb összeget nem mernénk rátenni, de elképzelhető, hogy ez a világ első koronavírusos gyermekkönyve –, elolvassuk, majd méltóképpen recenzáljuk. Addig is nem tudjuk, hirtelen röhögjük le a galambokat a háztetőről vagy hosszan sírdogáljunk e potenciálisan virális bestseller láttán.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
… egy PNL-s főembert elvitt a DNA, az USR elnökére lesújtott Justitia kardja, az RMDSZ-re a botránytévék hányják a gyűlöletet… és tíz román állampolgár egymillió eurónyi drótot lopott Németországban.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A képességfelmérő vizsga első napját technikai hibák árnyékolták be: a dolgozatfeltöltő platform többször összeomlott, tanárok ezrei rekedtek órákra az iskolákban. A szakszervezetek szerint a minisztérium alkalmatlansága okozta a káoszt.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.