Harry Potter, fogd meg a sörömet!
Itt állunk (ülünk, heverünk, toporgunk, fertőzően hülye Facebook-profilképeket teszünk ki, leborotváljuk a szőrzetünket, már akinek van, verjük a fejünket a falba és a sor hosszan folytatható) a világjárvány kellős közepén, néha azt se tudjuk, hogy szedjük ki a tűket a fenekünkből, és akkor szembejön ez a világra szóló újdonság, melynek ereje az angyali üdvözletével vetekszik. És csak szólunk: ez nem vicc. Ez a valóság.
Egy formatervezőből személyi edzővé, önfejlesztési tanácsadóvá és (gyermek)írónővé vedlett hölgy, Bizonyos Adriana Nicoleta Zamfir kapta kacsóit (meg egy klaviatúrát) és írt egy vadonatúj gyermekkönyvet. Ezzel eddig semmi baj nincs. Ahol annyi van, elfér még egy. És ne feledjük, J. K. Rawling is a konyhából indult és a világ legnépszerűbb könyvei örökranglistájának top tízében végezte.
Amire az egyszeri néző kicsit felvonja a szemöldökét (na jó, nem kicsit), különösen a jelenlegi állapotban, a könyv témája, illetve az erre utaló cím. Amely így hangzik, művészi fordításban:
Kevésbé művészi, ám tükrösebb fordításban pedig így:
Őszintén, hogy a francba lehet ilyen témát választani, ilyen címmel, pont most? Ráadásul ilyen édibédi-cukimuki nevet adni az egész világot fenyegető kórokozónak? Ünnepélyesen megígérjük, igyekszünk beszerezni a minden valószínűség szerint irodalomtörténeti jelentőségű kötetet – nagyobb összeget nem mernénk rátenni, de elképzelhető, hogy ez a világ első koronavírusos gyermekkönyve –, elolvassuk, majd méltóképpen recenzáljuk. Addig is nem tudjuk, hirtelen röhögjük le a galambokat a háztetőről vagy hosszan sírdogáljunk e potenciálisan virális bestseller láttán.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Egy kemping közelében történt az a medvetámadás, amelynek nyomán életét vesztette egy férfi szombaton Szeben megyében. A település polgármestere és egy liberális parlamenti képviselő a medvepopuláció szabályozását sürgeti a tragédia nyomán.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Súlyos közúti balesethez riasztották a mentőegységeket vasárnap délután a Kolozs megyei Méra közelébe, miután egy motoros ütközött egy személyautóval.
Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Évekbe telt, de sikerült egy ezer lejt meghaladó gyorshajtási bírságot érvénytelenítenie egy sofőrnek. Kulcsfontosságú volt a kitartása.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.