// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Tizenkilenc évig élősködtek kitalált funkcióikkal az állami zsírosbödönön

// HIRDETÉS

Három állami vállalatnál folytatódik a nagytakarítás: tényleges munkát nem végző igazgatók mennek a levesbe.

Útilaput kötnek pár lébecoló igazgató talpára három állami vállalatnál, ahogy tették korábban a gazdasági minisztérium turizmusért felelős, majdan speckó nyugdíjra jogosult alkalmazottaival is. Claudiu Năsui gazdasági miniszter pár hónappal ezelőtt kezdett nagytakarításba sorra megszüntetve a kevés vagy tényleges munkával nem járó hivatalokat, állásokat. Elérkezett az olyan, többnyire veszteséget termelő, ehhez képest kitalált funkciókkal felduzzasztott állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok ideje is, mint a rézbányai bányavállalat (Bihar megye), illetve a plopeni-i (Prahova megye) és a bukaresti fegyvergyár.

Mindhárom vállalatnál havi 10-14 ezer lejes fizetéssel járó, különleges igazgatói állásokat szüntetnek meg, amit olyan személyek foglalhattak el, akik éveken keresztül semmit sem csináltak. Năsui szerint a privatizációért felelős különleges igazgatói posztokat 2002-ben (Adrian Năstase kabinetje idején) találták ki, elviekben azzal a céllal, hogy a cégeket készítsék elő a magánosításra. Gyakorlatilag

ezek az emberek semmit sem csináltak, persze azon kívül, hogy felmarkolták a havi fizetésüket.

Tizenkilenc év telt el azóta, a vállalatok továbbra is állami tulajdonban vannak, mert a privatizációért felelős különleges igazgatóknak nem állt érdekükben, hogy elkapkodják a magánosítás folyamatát. A pofátlanság csúcsa, hogy a három posztot ketten foglalták el, az egyik igazgató ugyanis két helyen is alkalmazva volt a kitalált tisztségre.

Míg ők vígan éltek a fizetésből, az évek óta veszteséges plopeni-i fegyvergyár adóssága 85 millió lejre tehető, míg a bukaresti fegyvergyár csak idén 6,7 millió lej veszteséget termelt. Nem jobb a helyzet a rézbányai bányásztársaságnál sem, melynek adóssága jelenleg 50 millió lej. Năsui azt írja, a pénz nagyobb részét soha nem fogja látni az állam, mivel több mint a felét elengedte, a maradékot pedig részvényekbe konvertálta. Kényelmes lehet állami vállaltként csak az adósságot halmozni, majd arra várni, hogy eltöröljék restanciát…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS