A történet azzal kezdődött, hogy egy sikeres pályázatnak köszönhetően került pénz a gyulakutai református templom külső és belső vízelvezetésének megoldására. Az épület műemlékvédelmi besorolása miatt a beavatkozásokat régészeti kutatások feltételéhez kötötték, amivel az egyházközség a Maros Megyei Múzeumot bízta meg. Az ásatások két szakaszban történtek, február 8–12., illetve február 22–26. között, és rengeteg meglepetéshez vezettek.
Az Erdélyi Református Egyházkerület honlapján közzétett beszámoló szerint első körben
- az Árpád-kori, feltehetően fatemplom maradványaira,
- honfoglalás kori sírokra,
- egy 10-11. századi, S végű hajkarikára
- egy ezüsttel átszőtt szövetdarabra,
- a kripta keleti falára,
- az átépített templom gótikus ablakainak maradványaira
- és több régi falképre bukkantak.
Az ásatások második szakaszában Gyulakuta valamikori patrónusának, Szövérdi Gáspár Jánosnak és családjának az 1600-as évek elején épített kriptáját találták meg.
Ő Bethlen Gábor fejedelem konstantinápolyi követe volt,
neki köszönhető, hogy a gyulakutai gyülekezet református lett. A tágas, boltíves, több mint két méter magas kriptában második feleségével, Bethlen Zsófiával helyezték örök nyugalomra. Első felesége Lázár János özvegye, Safarith Krisztina volt, akinek révén megalapozta vagyonát.
A helyszínen sikerült elkülöníteni két felnőtt férfi, három felnőtt nő (egy idősebb, két fiatalabb) és öt gyermek (feltehetően a népes Lázár család korán elhunyt gyermekei) maradványait. A régészek elmondása szerint érdekesség, hogy az erdélyi kriptákban általában egy kis fülkén át juttatták be az elhunytat a kriptába, itt azonban rendes boltíves, már már meseszerű ajtónyílás volt. Bár a kripta emberek által érintetlen volt, az idők során befolyt víz jelentős károkat okozott.
Ennek ellenére a koporsók famaradványai, a szegek, az emberi csontok mellett
sikerült megtalálni Bethlen Zsófia karikagyűrűjét,
egy arany ruhadíszt, továbbá egy fejes gyűrűt családi szimbólummal és két türkiz köves gyűrűt. Több nemesi koporsó szerkezeti elemeit is megtalálták – ez értékes információkkal egészítheti ki a 400-500 évvel ezelőtti temetkezésről alkotott képet.
A leleteket a Maros Megyei Múzeum vizsgálja és őrzi meg, a gyulakutaiak pedig abban reménykednek, hogy ha a gyülekezet visszakapja a jelenlegi rendőrség épületét, múzeumot alakíthatnak ki benne.
További részletekről és a jövőbeli tervekről az egyházkerület honlapján olvashat.