// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Sportcsarnokavatón temetői kápolna avatásáról beszélt Marcel Ciolacu

// HIRDETÉS

Utólag elmagyarázta, hogy poénkodott, csak senki sem értette.

Sajátos nyilatkozattal fagyasztotta le a közönséget Marcel Ciolacu, a kormánykoalícó legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke.

A politikus még pénteken Besztercén egy sportcsarnok avatásán mondott beszédet, amelyet azzal vezetett fel, hogy mindenkit köszöntött egy olyan temetői kápolna avatóünnepségén, „amely egyszer mindannyiunk hasznára válik majd”.

A jelen levők nem tudták hova tenni a nyilatkozatot, már csak azért sem, mert Ciolacu a folytatásban már sportcsarnokról beszélt, megdicsérve a helyi kivitelezőt, hogy a koronavírus-járvány és a gazdasági nehézségek ellenére sikerült viszonylag rövid idő alatt megépítenie a létesítményt, amely 27 millió euróba került, és mindenkinek hasznára válik majd, aki életben van.

Az esemény vendégei nem tették szóvá a furcsa nyilatkozatot, utólag azonban kiderült, hogy mi állt a hátterében.

Nos, nem az, hogy Ciolacu előtte túl sok tudatmódosító szert fogyasztott, és emiatt emlegetett kápolnát.

Mint kiderült, csak poénkodni akart, a nyilatkozatot ironikusnak szánta

a Temes megyei Vejte nemzeti liberális párti polgármestere, Niculae Pop rovására.

Az ugyanis a sajtó beszámolója szerint azokkal a szavakkal vágta át a nemzeti színű szalagot egy temetői kápolna avatóján, hogy az egyszer majd mindannyiunk hasznára válik.

Ciolacu hétfőn megerősítette, hogy viccnek szánta a furcsa kijelentést, amellyel a vejtei elöljárót akarta savazni.

Mivel a poén nem jól sült el, most közölte, hogy a jövőben majd előre szól, amikor viccelni fog.

Ráadásul az is kiderült, hogy a polgármester nem is azt mondta, amit a szájába adtak.

Mert igaz ugyan, hogy valóban szalagvágással avatták a kápolnát, ami azért egy kissé morbid, Pop azonban közösségi oldalán azt tudatta, hogy a kápolna

minden, a község területén működő egyház és vallási közösség rendelkezésére áll majd,

nem azt, hogy egyszer majd mindenkinek a hasznára válik.

Ezért nem árt előzetesen tájékozódni, ha az ember a koalíciós partner egyik politikusa kárára akar poénkodni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt
Főtér

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS