Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Megdöbbentő a hasonlóság. A Boc-kormány alig lépett kormányra a Tăriceanu–PSD korszak után. Most az Orban által vezetett nemzeti liberális kormány egy hosszú PSD-s időszak után kerül hatalomra, melyet egy jelentéktelen 2016-os kivételtől eltekintve a Ponta- és Dragnea-kormányzás jellemzett.
Akkor a 2009-es választási év következett, elnökválasztással a végén, amelyet nem lehetett megzavarni a költségvetési egyensúlyok drasztikus kijavítását szolgáló lépésekkel. Most a 2020-as választási év következik,
melyet nem lehet megzavarni a nyugdíjak és bérek látványos növekedésének megfékezésével.
Akkor valóban volt egy gazdasági világválság. Most a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérekkel egyszerre zajló adózási lazításnak van olyan hatása, mint egy gazdasági világválságnak. Ami, világszinten, akár most is kirobbanhat.
Az akkori nehéz örökség: 5,7 százalékos költségvetési hiány, 2 milliárd eurónyi hátralékos tartozás, 1,4 millió közalkalmazott.
Most: 4,4 százalékos költségvetési hiány, nagy hátralékos tartozások, 1,2 millió közalkalmazott.
Tăriceanu akkor azt állította, hogy a gazdaság dübörög és megengedheti magának az akkori költségvetési extravaganciákat. Most Dragnea–Vâlcov azt mondták, hogy a gazdaság dübörög és megengedhetnek maguknak egy adócsökkentést, továbbá példátlan bér- és nyugdíjemeléseket.
Egyrészt a pénzügyminiszter, Florin Cîţu azt mondja, hogy a költségvetés 4,4 százalékos hiánnyal romokban áll, a bevételek pedig nem képesek fedezni a kiadásokat, szinte naponta arra kényszerül, hogy hiteleket vegyen fel a nyugdíjak és bérek kifizetésére. Másrészt Orban kormányfő és Iohannis elnök azt mondják, hogy továbbra is alkalmazni fogják a nyugdíjakra és bérekre vonatkozó törvények végrehajtását, nem kerül sor a nyugdíjak és a bérek csökkentésére és a befagyasztásukra sem. Hiszen közeledik a 2020-as választási év. Milyen pénzből?
Úgy nőnek majd az állami költségvetés bevételei, mint a mesebeli legény,
3 hónap alatt annyit, mint mások 3 év alatt? Dragnea meséiből elegünk van. Orban kormányfő felelősebbnek tűnik, amikor azt mondja, hogy a költségvetési helyzet nagy megszorításokhoz vezet majd 2020-ban. Csak lássuk is azokat!
És eljött a 2010-es év
Románia finanszírozhatatlan volt. Rövid távra vett fel hiteleket, leigázó kamatokra. A Román Nemzeti Bankkal, más hazai és külföldi szakértőkkel folytatott hosszú tárgyalások után behívták az IMF-et, hogy adjon nekünk 21 milliárd dollárt, nehogy fizetésképtelenné váljunk. Az IMF hallani sem akart róla, már-már elment, mert a Boc-kormány elutasította az áfa nagyon magas szintre emelését, továbbá új adók és illetékek bevezetését. Egy ajtónál álló, távozni készülő IMF mellett a Boc–Băsescu rezsim májusban megtette a már ismert lépéseket: 25 százalékkal csökkentette minden közalkalmazott bérét és 15 százalékkal a nyugdíjakat. A nyugdíjasok megúszták, mert az Alkotmánybíróság szembeszegült. Az IMF megadta nekünk a 21 milliárd dollárt.
Következmények: Románia megúszta a csődöt,
a Boc-kormány más lépéseket is elfogadott, mint például azt, hogy csak 7 távozó közalkalmazott után lehet egyet felvenni. A Boc-kormány, majd az Ungureanu-kormány 2012-ben távozott, vagy önként (a Boc-kormány), vagy bizalmatlansági indítvány nyomán (az Ungureanu-kormány). Băsescu elnököt 2012 nyarán felfüggesztették, a leváltási népszavazáson pedig 7,2 millió ellene szóló, vagyis a leváltást támogató szavazatot kapott. A románok nem felejtették el, hogy belenyúlt a zsebükbe. A PSD 2012 végén megnyerte a parlamenti választást, majd a 2016-ost is. És zavartalanul kormányzott 8 éven keresztül. Most pedig újra a 2010-es gazdasági és költségvetési helyzetben vagyunk.
Mit teszünk, megismételjük a történelmet?
A PSD most kába. De az Orban-kormány tévedései és meggyőző kommunikációjának hiánya mellett a PSD újra feltámadhat, mint a mesebeli legény. Megismételhetnénk a 2012-es forgatókönyvet. Íme, mit mond Daniel Dăianu, a Költségvetési Tanács elnöke a nyugdíjtörvény alkalmazásáról: „Jóemberek, ezzel nem lehet játszani! Árokba vezetitek az országot!”. „Vannak emberek, akik nem ismernek mértéket, nincs arányérzékük. Arról van szó, hogy felfogják-e, mint jelent egy GDP 6-7 százalékát jelentő hiány. 2020 az igazság pillanata. Tudom, hogy választási év, de a 2020-as költségvetés veti el a 2021-es magját. A nyugdíjak 2020-as megemelése megháromszorozza a 2021-es hiányt.”
Tehát, kinek van igaza?
A most hatalmon lévőknek vagy Daniel Dăianunak és más szakértőknek, akik ellentmondanak a kormány állításainak? Azt, hogy árokba vezethetik az országot. Világos magyarázatokat várunk a kormánytól és az elnöktől.
Azt javaslom a jelenlegi kormánynak, elemezze újra a 2009 és 2012 között történteket, tanuljon a történelem hibáiból és ne ismételje meg őket.