Olyan rakétákat vettünk az amerikaiaktól, amik lehet, hogy meg sem védenek

Jelen szöveg a Libertatea napilapban megjelent cikk fordítása.

A Foreign Policy amerikai kiadvány a következő kíméletlen címmel jelentetett meg cikket 2018. március 28-án: „Patriot Missiles Are Made in America and Fail Everywhere” („A Patriot rakéták Amerikában készülnek és mindenhol kudarcot vallanak”). Márpedig a Foreign Policy felelős kiadvány: kérdéseket tesz fel, adatokat elemez és nem rejti szőnyeg alá a mocskot a „nemzeti érdek” nevében.

Az amerikai sajtó általában véve, mint ahogy sok független jelentéstevő

sem hagyta szó nélkül a Patriot-rendszerek 1991 óta elszenvedett, nagy visszhangot kiváltó kudarcait.

Már nem számít breaking news-hírnek Irán rakétatámadása az iraki Ain al-Asszadban és Erbilben lévő katonai bázisok ellen, ahol amerikai katonai erők is állomásoznak.

Az AEÁ bejelentette, hogy Irán „több mint egy tucat” rakétát indított a két bázis ellen. A több mint egy tucat bármit jelenthet. 15 rakétát is, ahogy azt egyes források állítják és huszonkettőt is, más források szerint. És még ha nem is ejtettek áldozatokat az amerikai katonák közül, az iráni rakéták elérték a célpontjaikat, károkat okozva, még ha nem is emberéletekben.

Irakot Patriot típusú rakétarendszerek veszik körül. Jelenleg a következő országokban vannak működnek ilyen típusú rendszerek: Izrael, Jordánia, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emirátusok, Katar és Kuvait. De ezek a rendszerek nem tudják megakadályozni az Irak elleni rakétatámadásokat, mert a környező országokba telepített Patriot rakéták hatósugara nem fedi le Irak területét is.

A gyártó, a Raytheon cég által szolgáltatott adatok szerint a legújabb típusú, PAC-3 konfigurációhoz tartozó rakéták alig 20-35 kilométeres hatósugárral rendelkeznek a ballisztikus rakétákkal szemben. A legnagyobb hatósugaruk a PAC-2 rendszerhez tartozóknak van, 96 és 160 kilométer között, de ez sem elég az al-Aszad és Erbil bázisok Irak határain kívülről történő megvédéséhez.

Bár az AEÁ hivatalosan nem közölte ezt az információt, katonai források három iráni rakéta lelövéséről beszélnek, melyek az erbili nemzetközi repülőteret vették célba.

Ez azt jelentené, hogy vannak Patriot rakétaütegek a bázis közelében. Az AEÁ egyébként 2019 májusában bejelentette, 600-ról 900-ra növeli a Közel-Keleten lévő Patriot-zászlóaljak létszámát. Tehát a Patriot-rakéták az ilyen-olyan formában Irakban tartózkodó amerikai katonákat védik. Hogyan? Az ellenségek által indított rakéták lelövésével? Nem nagyon, tekintettel arra, hogy azok elérik a célpontjaikat.

De a radarok legalább működnek, időben figyelmeztetve az amerikai katonákat, akik így bunkerekben kereshetve védelmet.

Románia 7 Patriot-rendszert vásárolt nagy csinnadrattával. Vajon jó beszerzés volt ez,

főleg ha számításba vesszük, hogy 3,9 milliárd dollárt fizettünk ki rájuk?

És igen, már kifizettük, szinte a teljes árat, ezekért a rendszerekért, holott jelenleg egyetlen egy sincs hadrendbe állítva, az első radart (egy rendszer legfontosabb komponense) pedig még tesztelik a Raytheon andoveri (Massachusetts) gyárában.

A radart eddig még nem látták azok a román katonák, akiknek majd használniuk kell,

de a DIGI 24 egyik csapata már felvételt készített róla, mely 2019 novemberének végén, december elején járt az AEÁ-ban egy eléggé reklámízű riport elkészítése céljából.

Ezek az 1969-ben kifejlesztett és 1976-tól gyártott rakétarendszerek matuzsálemieknek számítanak a jelenkori háború típusához képest. A használatban lévő jelenlegi Patriot-rendszereket kiszolgáló radarok csak 120 fokos ívet fednek le.

Az AEÁ csak 2017-ben választott magának új radart, mely képes 360 fokos szögben lefedni az eget, de a szóban forgó radart még az AEÁ hadserege sem állította hadrendbe. Így három rendszerre van szükséged ahhoz, hogy hatékonyan lefedj egy Patriot-rakétákkal védett területet. Egy 35 km sugarú kör ballisztikus rakétákkal szembeni védelméhez fel kell használnod a Románia által vásárolt rendszerek felét.

Sőt, a Patriot-rendszer automatikusan két rakétát indítanak minden rakéta ellen. A legújabb rakéták pedig nagyjából 6 millió dollárba kerülnek, egyenként.

Gyakorlatilag

12 millió dollárt költünk el néhány másodperc alatt arra, hogy ne legyünk biztosak egy bennünket fenyegető ballisztikus rakéta lelövésében.

Remek üzlet.

A modern háborúk körülményei között Irán támadása bebizonyítja, hogy Románia felesleges beszerzést hajtott végre. Ha megtámadnának bennünket, ahogy az iraki bázisokat támadták meg, ahogy a jemeni lázadók bázisokat és létesítményeket támadtak Szaúd-Arábiában, akkor imádkoznunk kellene, hogy az esetleges ellenségek rakétái kizárólag a Giurgiu-i vagy Capul Midia-i bázisok felett haladjanak el, hogy bármilyen esélyünk legyen lelőni azokat.

Egyfajta

„hé, nagyon szépen kérünk benneteket, legyetek úri gyerekek és csak abból az irányból támadjatok, mert különben…”.

A Patriot-rakétákat először 1991-ben használták, az első Öböl-háború idején. Azóta folyamatosan bizonyítják, hogy nem hatékonyak. Mi viszont mindenképpen ki akartunk fizetni előre 3,9 milliárd dollárt ezekre a rendszerekre.

Ha egy már-már abszurddá váló hipotézisben oktatásra költenénk ugyanezt az összeget, talán a jövőben olyan államelnökünk is lenne, aki nem használ helytelenül olyan szavakat, mint a „deszkaláció”.

A deszkalációt csak a pénzügyi világban használják és nem az „eszkalálódás” kifejezés ellentéte, amikor – például – a „helyzet eszkalálódásáról” beszélünk.

Egy országot akár költők, nyelvgyártól és szó-feltalálók is elvezethetik. De az adott ország népe számára sokkal jobb lenne, ha az állam élén olyan képzett emberek állának, akik széleskörű stratégiai ismeretekkel rendelkeznek és nem hajlonganak annyira könnyen egy fehér sapkácska kedvéért (utalás arra, hogy Klaus Iohannis legutóbbi washingtoni látogatása alkalmával egy fehér sapkát kapott Donald Trumptól ajándékba – szerk. megj.).