// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Nocsak, egy apró baki miatt lehet, hogy mégis visszakapnak tízezer hektár erdőt a Kendeffyek

// HIRDETÉS

Nem fogja elhinni, milyen apróságon múlik egy ilyen hatalmas terület sorsa…

Bár 2020-ban alapfokon a hátszegi bíróság úgy ítélte meg, hogy a Kendeffy család Bécsben élő leszármazottai 2006-ban jogtalanul kaptak vissza több mint tízezer hektárnyi erdőt és legelőt, most úgy néz ki, hogy egy apró hiba miatt kukázzák az akkori ítéletet.

Az érthetőség kedvéért időrendi sorrendbe szedjük az eseményeket:

  • a 18. század közepén Mária Teréziától grófi címet kapott Kendeffyeknek egykor kiterjedt birtokaik voltak, amelyeket a kommunisták természetesen elvettek tőlük
  • a család leszármazottai, a Bécsben élő Kendeffy Mária és lánya, Pongrácz Erzsébet 2005 őszén nyújtott be visszaigénylési kérelmet a Déli-Kárpátokban, a Retyezát-hegység térségében elterülő egykori földbirtokukra, és egy évvel később vissza is kapták a több mint tízezer hektáros területet
  • csakhogy a Román Tudományos Akadémia – annak idején ők kapták meg a kommunisták által államosított birtokot – 2009-ben pert indított, mondván, hogy a visszaszolgáltatás nem volt jogszerű
  • itt jutunk el a 2020-as alapfokú ítélethez, amely tényleg kimondta, hogy a visszaszolgáltatás nem volt jogszerű, mert az örökösök nem román, hanem osztrák állampolgárként igényelték azt, a család korábban már kártérítést kapott a román államtól, ráadásul a terület egy része a Retyezát Nemzeti Parkhoz tartozik, így nem is lehet visszaszolgáltatni, és így tovább
  • ám az örökösök fellebbeztek, az újratárgyalás első ülésén pedig a szakik észrevettek egy apróságot: a 2020-as ítélet egyik példányát a bíró elfelejtette aláírni, így aztán az ítélet nem is lehet érvényes
  • bár a Román Tudományos Akadémia és az állam kérvényezte a tárgyi hiba kijavítását, ezt elutasították

Így aztán a Kendeffy örökösök – időközben, 2016-ban Kendeffy Mária elhunyt – most újra reménykedhetnek, hogy visszakapják a család egykori birtokát, hacsak az állam ügyes jogászai nem találnak valami kiskaput a történetben.

De keresni fogják, arra mérget vehetünk: a román állam például máris egy újabb pert indított a petrozsényi bíróságon a szóban forgó terület egy része, egy 800 hektáros erdő visszaszolgáltatásának érvénytelenítésére. Mert nehogy már egy magyar nemesi családnak ilyen hatalmas birtoka legyen Románia területén…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS