Nem túl szívderítő: Erdélyben és a Bánságban is gyorsan terjed az új, brit koronavírus-mutáció

Nagyon úgy néz ki, hogy szépen lassan nálunk is berendezkedik, és átveszi az uralmat a koronavírus egyik új, először Nagy-Britanniában kimutatott, jóval fertőzőbb mutációja.

A MedLife magánklinika pénteken közölte, hogy 90, az ország több városából származó mintából 24 esetben mutatták ki a brit vírus jelenlétét.

Erdélyből, illetve a Bánságból Kolozsvárról, Temesvárról, Resicabányáról, Vajdahunyadról, Lugosról és Kisjenőből küldtek be január 25. és 29. között gyűjtött mintákat.

A vírusminták genetikai anyagának szekvenálása alapján megkapott eredmény szerint Bukarestből származik a legtöbb minta, amelyben kimutatták a brit vírust: szám szerint 19. Aztán Kolozsvár következik két esettel, majd egy-egy esettel Temesvár, Resicabánya és a Galac megyei Tecuci.

Ezzel már 52-re nőtt a Romániában beazonosított esetek száma.

A klinika illetékesei mindebből azt a következtetést vonták le, hogy a mutáns verzió már a közösségi terjedés fázisában van, hiszen a vizsgált minták 26,6 százalékában mutatták ki.

Ha pedig ez a trend folytatódik, akkor lényegesen megnő annak az esélye, hogy a következő hetekben az új változat váljon dominánssá.

Ennek nyomán azt javasolják a hatóságoknak, alaposan gondolják el az esetleges lazításokról szóló döntéseket.

Az új vírusmutációval az a probléma, hogy ez a fajta sokkal gyorsabban terjed, mint a régi, megszokott verzió.

Márpedig ez a megbetegítette emberek mennyisége miatt akár még súlyos problémát is jelenthet az egészségügy számára, még úgy is, hogy egyébként az eddigi kutatások szerint nem okoz súlyosabb megbetegedést, mint az eddig terjedő változat.

Fejér Szilárd vegyész, a Pro Vitam diagnosztikai központ kutatója az új változatról a Krónikának azt mondta: fontos, hogy elkülönítsék, kimutassák az új típusú koronavírus nagy-britanniai mutációját, mert ez sokkal fertőzőbb. Szerinte kiterjedtebb járványtani feltárásra van szükség, hogy a fertőzési láncot le lehessen állítani, a következő hónapokban pedig óriási jelentősége lesz világszerte az új variánsok nyomon követésének.

„Sajnos sok állami intézménynél csak kihasználatlanul tartják a jobbnál jobb, többnyire EU-s forrásokból beszerzett, méregdrága szekvenálógépeket, mert nincs megfelelő személyzet, vagy túl drága a szekvenálás, vagy mindkettő” – részletezte a kutató.

Hozzátette, nem az a kérdés, hogy lesz-e harmadik hulláma a járványnak, hanem az, hogy mikor, és ezt az angol variáns okozza-e majd nálunk, ami súlyosabb következményekkel jár.