Négy ok, amiért egyre gyakrabban találkozunk medvével

Örvendünk az újabb elemzésnek. Kérdés, hogy ettől vajon jobb lesz-e a medvéknek, no meg az embereknek?

Hirdetés
A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a pressone.ro oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség (is) adta.

A legkézenfekvőbb – és leggyakrabban adott – válasz az (ez lenne a negyedik ok, az alább felsorolásra kerülő három mellett? – a szerk.), hogy Romániában 2016 után mértéktelenül elszaporodtak a medvék.

Cristiana Paşca Palmer, a Cioloş-kormány környezetvédelmi minisztere akkor visszavont egy határozatot, melynek alapján évente ezerötszáz példányt öltek meg a védett fajokból: medvéből, farkasból és hiúzból. Azóta hazánkban leállították a védett állatok vadászatának gyakorlatát.

Ezen időszak alatt

semmilyen felmérés nem készült a barna medve populáció példányairól.

Egy több román tudós által készített és a Nature Conservation folyóiratban 2018-ban közölt tanulmányban az áll, hogy a medvék ökológiájára vonatkozó adatokat továbbra is véletlenszerűen, a táplálási állomásoknál végzett megfigyelésekkel és a nyomszámolás módszerével gyűjtik be. Ezek nem felelnek meg a statisztikai szigorúságnak, ezért a tudósok nem fogadják el őket tényként. A hatóságok viszont ugyanezeket a nem világos és nem átlátható gyakorlatokkal szerzett számokat fogadják el egyedül hivatalosnak.

Tehát jogos a kérdés, hogy vajon nincsenek-e más magyarázatok is az ember és medve közötti egyre gyakoribb találkozásokra? És vajon ennek az ellenőrzés alól kiszabadult helyzetnek nem olyan tényezők összeadódása az alapja, melyekért néhány specifikus intézmény a felelős.

Tavaly, 2019-ben – például – a Nemzeti Erdőleltár (INF) titkosítás alól feloldott egyik jelentéséből kiderült, hogy Romániában évente 20 millió köbméterrel több fát vágnak ki, mint amennyi a hivatalosan engedélyezett számokban megjelenik.

Ez azt jelenti, hogy

Románia nemcsak a faanyag illegális kivágását nem képes ellenőrizni, de a medvék élőhelyét sem.

Cristina Lapis, a Millió Barát Egyesület (AMP) elnöke, a zernesti (Zărnești) Libearty Bear Sanctuary koordinátora néhány héttel ezelőtt azt nyilatkozta a PressOne-nak, hogy az ember nemcsak az erdő kivágásával hat a medvék által lakott környezetre, hanem akkor is, amikor kereskedelmi célból begyűjti a táplálékát, az erdei gyümölcsöket és a gombákat.

Igyekeztünk megérteni, mennyire erős ez a gazdasági ágazat. Felfedeztük, hogy az állam egyik akkreditált intézete, a kolozsvári Biológiai Kutatóintézet (ICB) pénzért felméri a biológiai források állapotát azon magánmegrendelők számára, akik kereskedelmi célból gombákat és erdei gyümölcsöket gyűjtenek Románia minden megyéjében.

Azután ezeket a tanulmányokat továbbítják a Román Akadémiának, de a nemzeti parkok vagy a természetvédelmi parkok vezetőségeinek és tudományos tanácsainak is, melyek korlátozhatják a gyűjtők tevékenységét a védett területeken. Ám a valóságban senki sem ellenőrzi a Románia erdőiből begyűjtött erdei gyümölcsök, gombák és csigák mennyiségét. Márpedig ezek a medvék alaptáplálékai közé tartoznak.

Silviu Chiriac, a Life Ursus projekt koordinátora a PressOne számára írt egyik korábbi cikkében azt állította, hogy 2019-ben a termés szinte teljes hiányát tapasztalták a tölgyesekben és a bükkösökben. A medvék ezért a dombvidék felé fordultak, gyümölcsfákat és kukoricásokat keresve.

Tehát miért vannak gyakrabban jelen az életünkben a medvék?

A továbbiakban áttekintünk néhány közigazgatási döntést, melyek 2019 végére odavezettek, hogy a Parlamentben megszavazták a védett állatokra vonatkozó lista felfüggesztését a következő öt évre. A Képviselőház módosította a rendelkezést, ahol elfogadták a törvény kihirdetésre küldött végleges formáját.

A 2017–2019-es időszakban 189 medvét lőttek ki

1. Az átmeneti mentesség

Ennek ellenére a Környezetvédelmi Minisztérium még 2016 után is kiadott átmeneti mentességeket a veszélyes medvék megölésére. A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium (MMAP) a PressOne-nak küldött egyik válaszában rámutat arra, hogy „a közegészség és közbiztonság”, valamint „a termést és a házi állatokat érő súlyos károk megelőzése érdekében” két miniszteri határozatot adtak ki, egyet 2017-ben, egy másikat 2019-ben. Az 1169/2017. sz. határozat alapján 111 medvepéldányt gyűjtöttek be és 29 medvepéldányt helyeztek át. A 724/2019. sz. határozat alapján 78 medvepéldány begyűjtésére és további 8 áthelyezésére adtak engedélyt.

Másképp mondva, bár a vadászatot betiltották, 2016-tól 2019-ig 189 medvét lőttek le. Összehasonlításképpen, az átmeneti mentességi kvóták engedélyezéséről szóló 1439/2015. sz. környezetvédelmi miniszteri határozat 2015-ben 479 medve megölését engedélyezte.

A barna medvével kapcsolatos átmeneti mentességek helyzete a 724/2019. sz. miniszteri határozat alapján, megyénként, 2019. december 16-án; fejléc balról jobbra: megyék/begyűjtések: engedélyezett-végrehajtott-lejárt engedély/áthelyezések: engedélyezett-végrehajtott-lejárt eredmény; megyék rövidítése felülről lefele: AB – Fehér, AG – Argeş, BC – Bacău, BN – Beszterce-Naszód, BV – Brassó, BZ – Buzău, CV – Kovászna, DB – Dâmboviţa, HD – Hunyad, HR – Hargita, MS – Maros, NT – Neamţ, PH – Prahova, SB – Szeben, SV – Suceava, VL – Vâlcea, VN – Vrancea. A MMAP által összesített, 2019. december 16-án érvényes információk

A Prahova megyei Erdészeti Igazgatóság (DS Prahova) 2019. július 11-én 3 medve kilövésére kért engedélyt a minisztériumtól az azugai vadászterületen. Csak november 4-én kaptak választ, melynek értelmében egyetlen példányt gyűjthetnek be. A DS Prahova 2019. július 31-én egy másik medve begyűjtésére kért átmeneti mentességet a minisztériumtól, ugyanazon a vadászterületen. Augusztus 6-án miniszteri határozatban meg is kapta az engedélyt.

„A medvék nappal is az utcákon közlekednek.

Bejönnek a városba, a temetőbe, az udvarokba. Már kárt is okoznak. Egy juhászt támadás is ért, akit megharaptak. A medve közel ment az esztenához, a férfi pedig megpróbálta elkergetni. Két éve folyamatosan ilyenfajta gondokkal szembesülünk” – George Barbu, Azuga település polgármesterének 2018-as nyilatkozata a Mediafaxnak.

A DS Prahova 2019 októberében további két átmeneti mentességet kért begyűjtésre a Bâsca fără Cale vadászterületen, kettőt a Păltineţ vadászterületen és egyet a Cazacu vadászterületen. Három medvére adtak engedélyt. A DS Prahova november 28-án újra a minisztériumhoz fordult, három átmeneti mentességet kérve. Egyet kapott, a Păltineţ vadászterületre, 2019. december 10-én.

2019. szeptember 20-án a sinaiai Hubertus Feleacu Vadásztársaság is kért kilövési engedélyt három medvére, de novemberben elutasították őket, ám csak 2019. december 13-áig, amikor megkapták a miniszteri határozatot.

Hirdetés

A medvék kilövésére a legtöbb átmeneti mentességet Hargita (12), Kovászna (12), Maros (13) és Prahova (11) megyékre adták ki. De valójában csak egy részét ölték meg azoknak az állatoknak, melyeket az átmeneti mentességek érintettek. Az utasítás végrehajtási rátája nem 100 százalékos, holott az átmeneti mentességeket azok a vadászterületek kérték, amelyek meg tudták állapítani a problémás medvéket. A legtöbb medvét Kovászna megyében ölték meg, 12-ből kilencet. De Hargitában csak a felét lőtték ki, Prahovában pedig csak hármat.

Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy a vadászok és a vadászterületek haszonélvezői miért nem cselekedtek azonnal, pontosan az általuk hivatkozott sürgős helyzetnek megfelelően? Főleg, hogy ha ennyire egyértelmű a minden egyes vadászterületen lévő medvék számának nyilvántartása, amit kiegészít a részükről várható azonnali veszély, hiszen – elsősorban – ennek alapján kérték az átmeneti mentességet.

2019-ben 350 tonna erdei gyümölcsöt gyűjtöttek be Hargita megyében

2. A táplálékforrások

A kolozsvári Biológiai Kutatóintézet (ICB) minden év elején felmérő- és hatástanulmányokat készít minden megye erdős területein. A biológusok minden létező ökoszisztéma-típust számításba vesznek, azok területét, az utóbbi 3 évben hektáronként begyűjtött gomba- és erdeigyümölcs-mennyiségek átlagát minden egyes ökoszisztéma-típusra és az Országos Meteorológiai Ügynökség (ANM) által megadott féléves és éves időjárási előrejelzéseket.

„A tavaszi (március-április) fagy, valamint a nyári és őszi aszály évente nagyjából (plusz vagy mínusz) 10-20 százalékkal módosítja az általunk készített előrejelzést” – ez áll a kolozsvári ICB PressOne-nak küldött válaszában. A kolozsvári ICB által készített tanulmányokat utólag a Román Akadémia hagyja jóvá.

A szakértők körében folyamatosan felmerülő egyik gond az, állítják egyes nem hivatalos források, hogy a begyűjtési engedélyhez jutó cégek által felfogadott begyűjtők tevékenységét nem lehet a terepen ellenőrizni.

Az ICB értékeléseit az Akadémia lefele módosítja, mely a minden egyes területen lévő állatok táplálékigényeit is figyelembe veszi. De még így is az a helyzet, hogy

semmilyen hatóság nem ellenőrzi a nyaranta a hegyekben létrejött több ezer nomád tábort és a begyűjtési központokat.

Az ilyenfajta idénymunkákat végző emberek nevetséges összegeket kapnak a begyűjtött gyümölcsök és gombák kilójáért. Több tucatnyi hektár erdőből seprik ki az összes ehető gyümölcsöt.

A kolozsvári ICB-től helyzetjelentést kértünk a 11 megyére az utóbbi 4 évben, a 2016-tól 2019-ig megbecsült és kitermelt erdeigyümölcs-, gomba és csigamennyiségekről. A kiválasztott megyék a Kárpátok mentén találhatók és az utóbbi időben itt jelezték az embert és medvét érintő legtöbb incidenst és támadást. A becsült mennyiségek tonnában értendők.

Vegyük például újra Prahova megyét, az egyik legproblémásabbat a medvék és az itt található üdülőket minden idényben nagy számban látogató turisták szempontjából. Prahova megyéből 2019-ben 280 tonna gombát, 200 tonna erdei gyümölcsöt és 280 tonna csigát javasoltak engedélyezésre. A kovásznai erdőkből 315 tonna gombát, 210 tonna erdei gyümölcsöt és 250 tonna csigát igényeltek. Kovászna kisebb területű, mint Prahova, márpedig az erdei gyümölcsök mennyisége szinte azonos.

Hargita és Maros, melyek Románia legnagyobb megyéi közé tartoznak és az első helyen vannak a medvegondos megyék rangsorában, jelentős gyümölcs- és gombamennyiségeket adtak le. Hargitában 350 tonna erdei gyümölcsöt gyűjtöttek be, miközben a megye becsült medvepopulációja országosan az egyik legsűrűbb. […]

2018-ban 10,17 millió juh volt Romániában és nő a számuk

3. Több juhot tartunk, mint valaha

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR) PressOne által igényelt operatív adatai szerint 2019-ben 4,4 százalékkal nőtt a juhállomány 2015-höz képest. A múlt évre vonatkozó pontos adatokat még nem összesítették, de Romániának 2018-ban 10,17 millió juha volt, a 2015-ös 9,8 millióhoz képest.

„A juhfélék száma az ágazat fejlődését bátorító támogatások, valamint a közel-keleti juhhús iránti egyre nagyobb kereslet miatt folyamatosan nőtt” – a Mezőgazdasági Minisztérium válasza a PressOne-nak, 2019. december 2.

Az állatfarmokat ért medvetámadásokra vonatkozó tanulmányok rámutatnak arra, hogy a károkat el lehetett volna kerülni, ha a juhászok és a nyájtulajdonosok betartanának egy sor szabályt, állítja Silviu Chiriac, a Vrancea megyei Környezetvédelmi Ügynökség (APM Vrancea) nagy húsevőkkel foglalkozó kutatócsapatának vezetője.

Például ne építsék az erdőszélhez közel az esztenákat. Tisztítsák meg a legelőket a cserjéktől, hogy a medvék ne tudjanak az esztenák közelében megbújva megvárni a besötétedést. „A juhászok régen nagyon jól tudták, mit kell tenniük esztenáik védelmében. Európai szinten készült más tanulmányokból is láttuk, hogy egy esztena legjobb védelme, ha az ember az éjszakázási karám közvetlen közelében tartózkodik. Márpedig ma már nehezen lehet olyan embert találni az esztenákhoz, akik hajlandók az alvósátrakban éjszakázni és az erdő közepén megóvni az állatokat”, mondta Chiriac.

Annak tisztázását kértük a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztériumtól (MMAP), hogy az utóbbi 5 évben felmérték-e a legeltetés hatását az Élőhelyi Direktíva által védelmezett állatok élőhelyéül szolgáló területre nézve és ha igen, akkor mutassák be az ezzel kapcsolatos tanulmány következtetéseit.

„A környezetre gyakorolt hatást illetően nem történt felmérés arra a területre vonatkozóan, ahol az Élőhelyi Direktíva által védett állatok élnek” – a MMAP válasza a PressOne kérésére, 2019. december 20.

Ezzel szemben a minisztérium állítólag kérte a Rendkívüli Helyzetek Országos Bizottságának (CNSU) összehívását, mely elfogadta egy új, a nagy húsevők által okozott veszélyek kezelését biztosító kockázattípus bevezetését a jogszabályokba. Így kritikus helyzetek esetén biztosítani lehet az összes illetékes intézmény operatív közbelépéséhez szükséges jogszabályi keretet. „A különleges rendkívüli helyzetek országos tanácsának szervezetére, működésére és összetételére vonatkozó 94/2014-es kormányhatározat és kockázattípusok kezelésére vonatkozó 557/2016. sz. kormányhatározat módosításáról szóló kormányhatározatot elő fogják terjeszteni a kormányüléseken”, jegyezték még meg a MMAP képviselői.

Hirdetés