A jelenlegi ütemben leghamarabb 2058-ra szerezheti vissza Románia a korrupció miatt elszenvedett károkat, számolta ki a Libertatea, miután egybegyűjtötte a nem is olyan könnyen elérhető adatokat az illetékes hatóságoktól. Az adó- és pénzügyi hatóság (ANAF) még csak nem is vezet központi nyilvántartást, így a korrupcióellenes ügyészség (DNA) tájékoztatásai alapján lehet összerakni, mennyivel lógnak az államnak a korrupció miatt elítélt bűnözők.

Tény, hogy másfél év alatt az adóhatóság mindössze 211,1 millió lejt, azaz 43,3 millió eurót foglalt le a korrupciós ügyekben született jogerős ítéletek nyomán, ami körülbelül a 4 százalékát teheti ki az elmúlt évtizedben lenyúlt összegeknek. Csak 2018 óta 1 milliárd euróra becsülik a román állam által elszenvedett kár összegét – csak viszonyításképpen, ez elég volna a teljes A7-es autópályára vagy Kolozsvár hőn áhított metrójára.

A zárolt javakat kezelő országos ügynökség (ANABI) az egyik, mely javíthatna a pocsék statisztikán, de kevés hatalommal bír, hiszen csak az adóhatóságtól vagy más intézményektől származó információknak megfelelően intézkedhet, és fő tevékenysége voltaképpen a különböző bűncselekmények, vagy az adófizetés elmulasztása miatt lefoglalt javak értékesítése. Az adóhatóságra hárul tehát a vagyonelkobzás nehezebb része, megtalálni és lehetőleg hiánytalanul visszaszerezni a korrupciós bűncselekményekben elítélt személyektől az elszenvedett kárt.

Noha a hatóságok akár az elítéltek családtagjainak vagyonát is zárolhatják, amennyiben bizonyítani tudják, hogy bűncselekményből származik, ezzel a lehetőséggel csak nagyon ritkán élnek, állítja a bukaresti lap által megkérdezett szakértő.

Ha csak az utóbbi idők négy legnagyobb horderejű korrupciós ügyeiben keletkezett károkat vesszük, akkor az állam 400 millió eurót zsebelhetne be, olyan nehézágyú gazfickóktól, mint Puiu Popoviciu, Radu Mazăre, Cristi Borcea, Dan Voiculescu vagy Dinu Patriciu.

Kérdés, hogy van-e egyáltalán rá szándék?