Kétszáz éve nyílt meg az első magyar kőszínház, történetesen a kolozsvári Farkas utcában, amit az utókor most rendkívüli módon – online – ünnepelhet meg.
Ki gondolta volna 1821-ben, amikor az első magyar kőszínház megnyílt a kolozsvári Farkas utcában, hogy kétszáz évvel később egy vírus miatt csak virtuális közösségekbe szerveződve ünnepelhetik majd az alapítás évfordulóját a kincses városban? A színház telkét felvásároló erdélyi grófok és bárók, a lelkes adakozók, illetve az épületet építő önkéntes iparosok egész biztosan nem számoltak ezzel.
A magyar nyelvterület első kőszínháza a majdhogynem három évtizede különböző helyszíneken fellépő első hivatásos Nemzeti Játszó Társaság állandó otthona lett. Innen indult felívelő pályája a Bánk bánnak 1834. szeptember 6-án, de itt hangzottak el az első komolyzenei koncertek is, és 1899. januárjában itt használt először Janovics Jenő filmjeleneteket színházi előadásban – eleveníti fel a Kolozsvári Állami Magyar Színház programajánlója.
A Farkas utcai színház a Hunyadi téri színház felépítéséig, mintegy 85 éven át a színház kultúra és a szellemi élet otthona volt, a pesti mellett Magyarország Nemzeti Színháza, melynek alkotói nem egyszer a budapesti színházi élet felvirágzásához is hozzájárultak. Több jelentős színész kezdte itt a pályafutását, a legnagyobbak közül is, mint pl. Jászai Mari, Paulay Ede, Szacsvay Imre.
Az alapítás 200. évfordulója – mely nem csak a kolozsváriak, hanem az összmagyar színházi élet ünnepe is – alkalmából a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Kara, a Bölcsészettudományi Kar, a Református Tanárképző és a Zeneművészeti Kar A színház közös tere – a közös tér színháza címmel ünnepi programsorozatot szervez. Az ötletgazda Egyed Emese irodalomtörténész minderről itt nyilatkozott a sajtónak.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház négy eseménnyel kapcsolódik be:
Az esemény teljes programja elérhető a https://teatrufilm.ubbcluj.ro oldalon és a Magyar Színházi Intézet, Színház és Film Kar, BBTE (https://www.facebook.com/mszi.bbte) Facebook oldalán.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.