Kétszáz éve nyílt meg az első magyar kőszínház, történetesen a kolozsvári Farkas utcában, amit az utókor most rendkívüli módon – online – ünnepelhet meg.
Ki gondolta volna 1821-ben, amikor az első magyar kőszínház megnyílt a kolozsvári Farkas utcában, hogy kétszáz évvel később egy vírus miatt csak virtuális közösségekbe szerveződve ünnepelhetik majd az alapítás évfordulóját a kincses városban? A színház telkét felvásároló erdélyi grófok és bárók, a lelkes adakozók, illetve az épületet építő önkéntes iparosok egész biztosan nem számoltak ezzel.
A magyar nyelvterület első kőszínháza a majdhogynem három évtizede különböző helyszíneken fellépő első hivatásos Nemzeti Játszó Társaság állandó otthona lett. Innen indult felívelő pályája a Bánk bánnak 1834. szeptember 6-án, de itt hangzottak el az első komolyzenei koncertek is, és 1899. januárjában itt használt először Janovics Jenő filmjeleneteket színházi előadásban – eleveníti fel a Kolozsvári Állami Magyar Színház programajánlója.
A Farkas utcai színház a Hunyadi téri színház felépítéséig, mintegy 85 éven át a színház kultúra és a szellemi élet otthona volt, a pesti mellett Magyarország Nemzeti Színháza, melynek alkotói nem egyszer a budapesti színházi élet felvirágzásához is hozzájárultak. Több jelentős színész kezdte itt a pályafutását, a legnagyobbak közül is, mint pl. Jászai Mari, Paulay Ede, Szacsvay Imre.
Az alapítás 200. évfordulója – mely nem csak a kolozsváriak, hanem az összmagyar színházi élet ünnepe is – alkalmából a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Kara, a Bölcsészettudományi Kar, a Református Tanárképző és a Zeneművészeti Kar A színház közös tere – a közös tér színháza címmel ünnepi programsorozatot szervez. Az ötletgazda Egyed Emese irodalomtörténész minderről itt nyilatkozott a sajtónak.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház négy eseménnyel kapcsolódik be:
Az esemény teljes programja elérhető a https://teatrufilm.ubbcluj.ro oldalon és a Magyar Színházi Intézet, Színház és Film Kar, BBTE (https://www.facebook.com/mszi.bbte) Facebook oldalán.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Nincs szén, emiatt nem tud teljes kapacitással működni az ország utolsó nagy szénerőműve Rovinari-on. A törvény tiltja az osztálypénz beszedését az iskolákban...
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.
Öt ember, köztük egy hétéves gyermek is megsérült a vasárnap este Nagyszebenben történt közúti balesetben, amelyben egy rendőrségi jármű is érintett volt.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) hétfőn felvételeket tett közzé a Călin Georgescu mogoșoaiai villájában tartott házkutatásról.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.