Kétszáz éve nyílt meg az első magyar kőszínház, történetesen a kolozsvári Farkas utcában, amit az utókor most rendkívüli módon – online – ünnepelhet meg.
Ki gondolta volna 1821-ben, amikor az első magyar kőszínház megnyílt a kolozsvári Farkas utcában, hogy kétszáz évvel később egy vírus miatt csak virtuális közösségekbe szerveződve ünnepelhetik majd az alapítás évfordulóját a kincses városban? A színház telkét felvásároló erdélyi grófok és bárók, a lelkes adakozók, illetve az épületet építő önkéntes iparosok egész biztosan nem számoltak ezzel.
A magyar nyelvterület első kőszínháza a majdhogynem három évtizede különböző helyszíneken fellépő első hivatásos Nemzeti Játszó Társaság állandó otthona lett. Innen indult felívelő pályája a Bánk bánnak 1834. szeptember 6-án, de itt hangzottak el az első komolyzenei koncertek is, és 1899. januárjában itt használt először Janovics Jenő filmjeleneteket színházi előadásban – eleveníti fel a Kolozsvári Állami Magyar Színház programajánlója.
A Farkas utcai színház a Hunyadi téri színház felépítéséig, mintegy 85 éven át a színház kultúra és a szellemi élet otthona volt, a pesti mellett Magyarország Nemzeti Színháza, melynek alkotói nem egyszer a budapesti színházi élet felvirágzásához is hozzájárultak. Több jelentős színész kezdte itt a pályafutását, a legnagyobbak közül is, mint pl. Jászai Mari, Paulay Ede, Szacsvay Imre.
Az alapítás 200. évfordulója – mely nem csak a kolozsváriak, hanem az összmagyar színházi élet ünnepe is – alkalmából a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Kara, a Bölcsészettudományi Kar, a Református Tanárképző és a Zeneművészeti Kar A színház közös tere – a közös tér színháza címmel ünnepi programsorozatot szervez. Az ötletgazda Egyed Emese irodalomtörténész minderről itt nyilatkozott a sajtónak.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház négy eseménnyel kapcsolódik be:
Az esemény teljes programja elérhető a https://teatrufilm.ubbcluj.ro oldalon és a Magyar Színházi Intézet, Színház és Film Kar, BBTE (https://www.facebook.com/mszi.bbte) Facebook oldalán.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.