Kétszáz éve nyílt meg az első magyar kőszínház, történetesen a kolozsvári Farkas utcában, amit az utókor most rendkívüli módon – online – ünnepelhet meg.
Ki gondolta volna 1821-ben, amikor az első magyar kőszínház megnyílt a kolozsvári Farkas utcában, hogy kétszáz évvel később egy vírus miatt csak virtuális közösségekbe szerveződve ünnepelhetik majd az alapítás évfordulóját a kincses városban? A színház telkét felvásároló erdélyi grófok és bárók, a lelkes adakozók, illetve az épületet építő önkéntes iparosok egész biztosan nem számoltak ezzel.
A magyar nyelvterület első kőszínháza a majdhogynem három évtizede különböző helyszíneken fellépő első hivatásos Nemzeti Játszó Társaság állandó otthona lett. Innen indult felívelő pályája a Bánk bánnak 1834. szeptember 6-án, de itt hangzottak el az első komolyzenei koncertek is, és 1899. januárjában itt használt először Janovics Jenő filmjeleneteket színházi előadásban – eleveníti fel a Kolozsvári Állami Magyar Színház programajánlója.
A Farkas utcai színház a Hunyadi téri színház felépítéséig, mintegy 85 éven át a színház kultúra és a szellemi élet otthona volt, a pesti mellett Magyarország Nemzeti Színháza, melynek alkotói nem egyszer a budapesti színházi élet felvirágzásához is hozzájárultak. Több jelentős színész kezdte itt a pályafutását, a legnagyobbak közül is, mint pl. Jászai Mari, Paulay Ede, Szacsvay Imre.
Az alapítás 200. évfordulója – mely nem csak a kolozsváriak, hanem az összmagyar színházi élet ünnepe is – alkalmából a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Kara, a Bölcsészettudományi Kar, a Református Tanárképző és a Zeneművészeti Kar A színház közös tere – a közös tér színháza címmel ünnepi programsorozatot szervez. Az ötletgazda Egyed Emese irodalomtörténész minderről itt nyilatkozott a sajtónak.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház négy eseménnyel kapcsolódik be:
Az esemény teljes programja elérhető a https://teatrufilm.ubbcluj.ro oldalon és a Magyar Színházi Intézet, Színház és Film Kar, BBTE (https://www.facebook.com/mszi.bbte) Facebook oldalán.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.