Jelen szöveg a G4Media oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

A pénzügyi piacok a koronavírus-járvány és a Szaúd-Arábia által kirobbantott olajháború következtében bekövetkező globális gazdasági recessziótól félnek. Románia szinte ugyanúgy, rendkívül sebezhetően fog bekerülni ebbe a lehetséges válságba, mint 2009-ben: nagy adósságokkal, növekvő hiányokkal és a gazdaságot megtámogatni képes beruházásokhoz szükséges pénz nélkül.

Ez a Románia zuhanórepülését megállítani képes jelentős döntések ideje. Iohannis elnöknek alkotmányos szerepe van abban, hogy közvetítőként elfogadtasson egy paktumot a fő politikai játékosok között, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a többi párt vezetőinek pedig erkölcsi kötelességük elfogadni egy paktumot, egy moratóriumot, mellyel néhány évre elhalasztják a kampányjellegű lépéseket, melyek – minden kétséget kizáró módon – egyesen egy elhúzódó recesszió falának vezetnék Romániát.

A moratóriumnak tartalmaznia kell néhány kötelező lépést:

– a nyugdíjemelések elhalasztása vagy átütemezése. A nyugdíjtörvény 40 százalékos emelést ír elő szeptember elsejétől. Az Európai Bizottság, az IMF, a Költségvetési Tanács, a Román Nemzeti Bank (BNR) véleménye egyértelmű: a nyugdíjemelésnek katasztrofális hatása lesz, 7 százalék fölé növeli a költségvetési hiányt 2021-ben és 2022-ben;

– a gyermektámogatás megkétszerezésének elhalasztása. Ennek a lépésnek a költségvetésben nincs fedezete, az Orban-kormány elhalasztotta, de a PSD az elsőként érintett parlamenti házban újra megszavazta;

– a 114-es sürgősségi rendelet eltörlésének szentesítése, melyet a PSD szintén visszacsinálna a Parlamentben;

– megállapodás egy beruházási csomagról, mely támogatni tudná a koronavírust és annak láncszerűen jelentkező bel- és külföldi hatásait megszenvedő gazdaságot. Serkenteni kell a hozzáadott értéket biztosító befektetéseket, eszközöket kell adni a koronavírusos válság által sújtott kisvállalkozóknak, meg kell oldani a fekete-tengeri ügyet – melyet felelőtlenül már 2017 óta halogatnak és közel vagyunk ahhoz a ponthoz, amikor a földgáz kitermelésének már nem lesz gazdasági értelme.

Egy ilyenfajta moratóriumhoz

nem lehetett volna a mostaninál bonyolultabb politikai pillanatot találni.

Iohannis elnök továbbra is előrehozott választást akar (időközben állítólag lemondott róla – a szerk.), hogy megszabaduljon a parlamenti PSD-s többségtől. Marcel Ciolacu el akarja nyerni a PSD vezetését és ehhez a párton belül bizonyítania kell, hogy végigviszi a harcot Iohannisszal és a PNL-vel. Ludovic Orban a Cîţu-kormány bukását akarja és az az érdeke, hogy minél alacsonyabb hőfokon tartsa a koronavírus témáját, hogy ne váljon nyilvánvalóvá egy teljes hatáskörű kormány szükségessége.

Mindezek a politikai érdekek rendkívül erősek, olyan centrifugális erők, melyek lerombolhatják az annyira törékeny gazdasági stabilitást. A politikai válságot is gyorsan le kell zárni – új kormány megszavazása, előrehozott választás kiírása vagy a választások elhalasztása, amíg véget nem ér a koronavírus-válság.

Minimális esély van arra, hogy ezek az emberek, plusz az USR, az RMDSZ, a Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja (PLUS), a Pro Románia, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) vezetői megállapodásra juthatnak, ennek tökéletesen tudatában vagyok. De még mindenkiben élénk a 2010-es mély válság emléke. Romániának elengedhetetlenül szüksége van egy olyan lépésre, amilyen a snagovi paktum volt, amikor az összes politikai vezető – még a szélsőséges Vadim Tudor is – 1995. június 21-én aláírt egy paktumot, melyben hitet tettek Románia EU-csatlakozása mellett.

A még csak az elején tartó koronavírus-válság ráébreszthet mindenkit a valóságra. Ez az érettség pillanata a politikai osztály, annak egésze számára.

Nincs már vesztegetni való idő.

A nagy tőzsdéken eluralkodott a pánik, Románia gazdasága már kezdi megérezni a sokkokat.

A kisvállalkozók, a gazdaság állapotának legjobb mutatói, már segítséget kezdenek kérni. Az európai kormányok már bejelentettek gazdasági serkentőket a válság hatásainak csillapítására. Kriminális dolog előrehozott választásdit (PNL) és gazdasági populizmusosdit (PSD) játszani.

A valóság kemény figyelmeztetést küld nekünk: ha az országot most vezető nagy államférfiak nem hozzák meg gyorsan a rendkívüli helyzet által megkövetelt érett döntéseket, a következmények kemények lesznek és egy újabb évtizedünkbe fognak kerülni. Már senkinek sincs türelme, nincs már idő politikai bandázásra. Ha pedig a jelenlegi politikai osztály nem fogja megtenni azt, ami szükséges, a válság szörnyeket fog szülni: ezzel előkészítik a terepet egy olyan populista párt számára, mely kielégíti majd a társadalom bosszúvágyát. Ahhoz képest a bohóc Dan Diaconescu néhai PPDD-je kellemes emlék lesz.