// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Köszpénz: itt az ATOP, ami a pártkatonák sumák jutalmazásában a top!

// HIRDETÉS

A Területi Közrendvédelmi Hatóság (ATOP) tagjai nem csinálnak semmit, de havonta vastag juttatást kapnak.

Sok olyan állami intézmény van, amit csak azért hoztak létre, hogy a pártkatonák, a nyalnokok, a hűbérebek kapjanak még egy pár csontot a gazditól. Ilyen például a Területi Közrendvédelmi Hatóság (ATOP).

Igen, ez már a pofátlan közpénzlopás csúcsa: a top – de ide nagyon nehéz ám feljutni.

Ez a testület minden megyében létezik, és minden megyében 15 szerencsés flótás kap vastag pénzeket benne azért, hogy ne csináljon semmit. Ezek a szerencsés flótások amúgy is állami alkalmazottak, az ATOP csak a második munkahelyük. A szerencsés flótások között van megyénként pár megyei tanácsos, az alprefektus, a helyi rendőr- és csendőrfőnök, a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség igazgatója, és így tovább.

Az ATOP tagjainak fő feladata, hogy időnként összeüljenek.

Minden összeülésért a megyei tanácselnök fizetésének 20%-át kapják meg zsebpénznek.

Az összeülés alatt megvitatják a helyi közbiztonságot.

Tenni viszont még akkor sem tudnának érte, ha akarnának (nem akarnak), ugyanis nincs rá hatáskörük:

csak tanácsadói szerepük van.

Öröm nézni, hogy magyarázza a bizonyítványát, vagy hogy menekül egyszerűen a Digi24 kérdései elől a megszólaltatott érintettek zöme.

Köztük például Andrei Scutelnicu, Ilfov megye alprefektusa, aki havi 2 gyűlésért havi 4000 (négyezer) lejt tesz zsebre.

Persze ő nem tekinti ezt javadalmazásnak, sőt ingyen vagy akár rongyos 2000 lejért is megtenné, hiszen ez a feladata, de ha adják, hát adják.

Máramaros megye például az elmúlt évben 870 ezer lejt fizetett ki közpénzből (köszpénz) az ATOP-tagok juttatásaira.

Az ATOP elnöke Ioan Cheudan megyei tanácsos azzal utasította vissza, hogy interjút adjon kamerák előtt, hogy

ő nem fotogén.

Ami igaz, de nem is valami okos, mert lényegében elismerte a riporternek, hogy nem érdemlik meg azt a pénzt, amiért néha összeülnek, aztán később próbált magyarázkodni, de hiába.

Egyértelmű tehát, hogy a pártkatonák jutalma az ATOP-tagság.

Csak az elmúlt évben legalább 11,3 millió lejt költött az állam erre a hülyeségre.

És még rengeteget fog.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS