Honnan jönnek, mit csinálnak és hogyan élnek a külföldiek Romániában?

Jelen szöveg a Libertatea oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Fontos és hasznos könyvet kaptam egy szociológus barátomtól: A romániai bevándorlók integrációjának indexe – 2019. A kutatás készítői: Anatolie Coşciug (koordinátor), Andreea Vornicu, Bogdan Radu, Carmen Greab, Ovidiu Oltean, Toma Burean.

Egy csomó hasznos adat van a kötetben, melyek segítenek megérteni, miként zajlik a külföldiek integrációs folyamata Romániában, mivel szembesülnek, milyen típusú gondokkal találkoznak. Egyrészt. De ha belenézünk a „tükörbe”, akkor a mi saját arcunkat is megérthetjük, azt, ahogy az idegenekkel, a bevándorlókkal viselkedünk.

Hogy miként viselkedünk mi, a kivándorlók országa, a bevándorlókkal.

A mára már híressé vált „Ditró-ügy” után számtalan kérdés és értetlenség merül fel. De íme, van egy kutatásunk, amely egy csomó adatot biztosít. Az első szembeöltő dolog az intézményi impotencia és azoknak az adatoknak a hiánya, melyekkel az illetékes intézmények képtelenek szolgálni. Annál inkább fontos ez a tanulmány, mely – az intézményi tehetetlenség dacára – képes volt hasznos információkat összegyűjteni.

Egy másik megfigyelhető dolog: a híres vendégszeretetünk nem működik az idegennel szemben. Lehet, hogy mi csak a mieinkkel vagyunk vendégszeretőek. De ha alaposan megnézzük a kutatást, megfigyelhetjük, hogy a Románia különféle részeiből származó bevándorlók elég eltérően tapasztalják meg a diszkriminációt. Például: a 3. és 5. migrációs régiókban a bevándorlók (az adatok lentebb) diszkrimináltabbaknak tartják magukat, mint a más régiókból származók.

Például, a 3. migrációs régióból (Suceava, Botoşani, Iaşi, Neamţ megyék) származó bevándorlók által leggyakrabban megtapasztalt diszkriminációs forma a lakás vagy albérlet megtalálásával kapcsolatos. Az embereket elutasítják, mert idegenek. Az 5. migrációs régióban (Temes, Arad, Bihar, Hunyad, Mehedinţi és Krassó-Szörény) a legtöbben (24,4%) munkahely keresésénél éreznek diszkriminációt.

Ha valaki idegen, sokkal nehezebben talál munkát.

Az is lényeges, hogy milyen típusú munkárül van szó.

Jelen pillanatban (2017) a következőképpen néz ki a bevándorlók számának struktúrája: Moldova Köztársaság 16%, Törökország 14,7%, Kína 11,92%, Izrael 5,04%, Szíria 4,75%, AEÁ 3,47%.

Íme, a jelentés fő eredményei, melyek itt olvashatók el:

* A Romániában lakó bevándorlók aránya a 2005 és 2017 közötti időszakban megnégyszereződött, a lakosság nagyjából 0,5 százalékáról 2 százalékra (megközelítőleg 380 000 fő).

* A bevándorlók nagyjából kétharmada meg-, illetve visszakapta a román állampolgárságot, nagyjából egyharmada (120 399) pedig Romániában törvényesen tartózkodó külföldi állampolgár (csak egy Romániától különböző ország állampolgárságával rendelkeznek).

* Annak ellenére, hogy az utóbbi években nőtt Romániában a bevándorlók száma, a központi, regionális vagy helyi közintézmények

nem rendelkeznek közpolitikák kialakítására alkalmas adatokkal a romániai bevándorlókról.

* A Romániában törvényesen tartózkodó külföldi állampolgárokat három kategóriába lehet csoportosítani: harmadik országbeli állampolgárok (RTT = 62 025); EU/EGT tagállamok állampolgárai (iUE = 51 217); és nemzetközi védelemben részesülők (BPI = 4157).

* 2018-ban az RTT-vel kapcsolatos első regisztrálások száma 33,12 százalékkal nőtt 2017-hez képest, a BPI-vel kapcsolatos első regisztrálásoké 45,10 százalékkal csökkent.

* Három Romániában törvényesen tartózkodó külföldi állampolgárból kettő férfi (66,45%).

* 2018-ban a harmadik országokból érkezett külföldi állampolgárok száma enyhén csökkent a Moldovai Köztársaságból származók esetében és nőtt a közel-keleti és ázsiai országokból származóké.

* 2018-ban a Romániában való letelepedés legfontosabb jogalapjai: családegyesítés (36,5%), alkalmazás (26%), illetve tanulmányok (19,5%). Ezeket az arányokat nem szabad összetéveszteni azokkal a tevékenységtípusokkal, melyekben a bevándorlók érintettek, ha már letelepedtek Romániában.

* A Romániába munkavállalási engedéllyel érkezett külföldi állampolgárok elsősorban az ország fejlett térségeiben és régióiban összpontosulnak.

* A bevándorlók a legkevésbé toleránsak a kábítószer-függő és alkoholista személyekkel szemben, akiket aztán a roma/cigány kisebbséget képviselő személyek, a HIV/AIDS-betegek és az eltérő szexuális irányultságúak követnek.

* Az 5. migrációs régióban lévő bevándorlók nagy száma érzi magát diszkriminálva a munkahelykeresésnél (24,4%), a 3. migrációs régióban pedig a bevándorlók 30,2 százaléka érzi magát diszkriminálva, amikor lakást vagy albérletet keres.

* A bevándorlókat egyre gyakrabban tekintik megoldásnak a munkaerő-válságra.

2018-ban az alkalmazás vált a második legfontosabb bevándorlási pályává (25,8%), a családegyesítés után (36,5%).

* A bevándorlók bevallott nettó átlagjövedelme az országos átlag fölötti, meghaladja a havi 4150 lejt. A romániai bevándorlók kezdenek ugyanolyan polarizálttá válni a havi jövedelmek terén, mint a lakosság többi része. A válaszolók több mint 43,7 százaléka havi 2000 lejnél kevesebbet keres, miközben 19,1 százalék a romániai átlagbérnél többet kap. A bevándorlók többsége meghatározott időre kötött munkaszerződés alapján dolgozik.

* A bevándorlók több mint 60 százaléka azt nyilatkozta, hogy részt vesz valamilyen képzési formában Romániában. A nemzetközi védelemben részesülők többsége jár román nyelvi képzésre.

* A bevándorlók iskolázottsága meghaladja a helyi lakosságét. 43 százalékuk azt nyilatkozta, hogy jelenleg egyetemi képzésre jár. Az egyetemi tanulmányokat folytató bevándorlók többsége az 1. migrációs régióban tartózkodik. A 4. régióban van a legtöbb olyan válaszoló, aki román nyelvi képzésben vesz részt. A 42 megyei tanfelügyelőség közül csak 17 szolgáltatott adatot az oktatási rendszerben regisztrált külföldi állampolgárok számára. A tanfelügyelőségek szintjén nincs egységes gyakorlat a külföldi diákok számára vonatkozó adatok gyűjtésében, így a megszerzett adatok gyenge minőségűek és nem használhatók fel statisztikai elemzésekre.

* A bevándorlók több mint 40 százaléka vett részt az oktatási rendszer valamely intézménye által nyújtott ingyenes román nyelvi kurzuson és több mint 10 százaléka civil szervezetek által szervezetteken. A bevándorlók a leggyakrabban a román nyelvet használják a munkahelyükön és a baráti beszélgetésekben. A bevándorlók leggyakrabban családi környezetben és az írott sajtó elolvasására használják az anyanyelvüket.

* A bevándorlók csaknem 40 százaléka Romániában akar maradni,

több mint 20 százalék pedig a következő öt éven belül vissza szeretne térni a származási országába. A román állampolgársággal rendelkező bevándorlók hajlamosabbak azt állítani, hogy terveik szerint Romániában maradnak. A migrációs tapasztalat szempontjából a bevándorlók több mint 30 százaléka már élt a származási országán kívül, mielőtt Romániába érkezett.

* A bevándorlók a helyi lakosságnál kisebb mértékben részesülnek szociális segélyekben. A gyermektámogatás a leggyakoribb szociális támogatási forma, amelyben a válaszolók nagyjából 7 százaléka részesül.

* A bevándorlók életkörülményeikre vonatkozó önbevallása és benyomása jobb a helyi lakosságénál. A megyei egészségbiztosítási pénztárak nem rendelkeznek a hatáskörükbe tartozó területen élő bevándorlók számára vonatkozó adatokkal.

* A bevándorlók 29 százaléka jövedelmük nagyjából felét a lakhatásukra fordítják. A lakás átlagos területét tekintve, a bevándorlók gyakrabban élnek túlzsúfoltságban. Az 1. és 5. migrációs régiókban élő bevándorlók állítják azt, hogy a legkisebb jövedelemmel rendelkeznek. Az EU-n kívüli bevándorlók rosszabb lakáskörülmények között élnek.

A kutatási jelentés a CRCM – Román Migrációkutató Központ – projektje keretében készült.

1. régió – Bukarest, Ilfov, Prahova, Buzău, Dâmboviţa, Argeş, Vâlcea, Gorj, Brassó, Kovászna, Giurgiu, Călăraşi, Ialomiţa, Teleorman, Olt és Dolj; 2. régió – Galați, Vrancea, Bacău, Vaslui, Brăila, Tulcea és Konstanca; 3. régió – Suceava, Botoşani, Iaşi, Neamţ; 4. régió – Máramaros, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Beszterce-Naszód, Maros, Hargita, Szeben és Fehér; 5. régió – Temes, Arad, Bihar, Hunyad, Mehedinţi és Krassó-Szörény.