Ja, és miként viselkedünk mi, a kivándorlók országa, a bevándorlókkal?
Jelen szöveg a Libertatea oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Fontos és hasznos könyvet kaptam egy szociológus barátomtól: A romániai bevándorlók integrációjának indexe – 2019. A kutatás készítői: Anatolie Coşciug (koordinátor), Andreea Vornicu, Bogdan Radu, Carmen Greab, Ovidiu Oltean, Toma Burean.
Egy csomó hasznos adat van a kötetben, melyek segítenek megérteni, miként zajlik a külföldiek integrációs folyamata Romániában, mivel szembesülnek, milyen típusú gondokkal találkoznak. Egyrészt. De ha belenézünk a „tükörbe”, akkor a mi saját arcunkat is megérthetjük, azt, ahogy az idegenekkel, a bevándorlókkal viselkedünk.
A mára már híressé vált „Ditró-ügy” után számtalan kérdés és értetlenség merül fel. De íme, van egy kutatásunk, amely egy csomó adatot biztosít. Az első szembeöltő dolog az intézményi impotencia és azoknak az adatoknak a hiánya, melyekkel az illetékes intézmények képtelenek szolgálni. Annál inkább fontos ez a tanulmány, mely – az intézményi tehetetlenség dacára – képes volt hasznos információkat összegyűjteni.
Egy másik megfigyelhető dolog: a híres vendégszeretetünk nem működik az idegennel szemben. Lehet, hogy mi csak a mieinkkel vagyunk vendégszeretőek. De ha alaposan megnézzük a kutatást, megfigyelhetjük, hogy a Románia különféle részeiből származó bevándorlók elég eltérően tapasztalják meg a diszkriminációt. Például: a 3. és 5. migrációs régiókban a bevándorlók (az adatok lentebb) diszkrimináltabbaknak tartják magukat, mint a más régiókból származók.
Például, a 3. migrációs régióból (Suceava, Botoşani, Iaşi, Neamţ megyék) származó bevándorlók által leggyakrabban megtapasztalt diszkriminációs forma a lakás vagy albérlet megtalálásával kapcsolatos. Az embereket elutasítják, mert idegenek. Az 5. migrációs régióban (Temes, Arad, Bihar, Hunyad, Mehedinţi és Krassó-Szörény) a legtöbben (24,4%) munkahely keresésénél éreznek diszkriminációt.
Az is lényeges, hogy milyen típusú munkárül van szó.
Jelen pillanatban (2017) a következőképpen néz ki a bevándorlók számának struktúrája: Moldova Köztársaság 16%, Törökország 14,7%, Kína 11,92%, Izrael 5,04%, Szíria 4,75%, AEÁ 3,47%.
Íme, a jelentés fő eredményei, melyek itt olvashatók el:
* A Romániában lakó bevándorlók aránya a 2005 és 2017 közötti időszakban megnégyszereződött, a lakosság nagyjából 0,5 százalékáról 2 százalékra (megközelítőleg 380 000 fő).
* A bevándorlók nagyjából kétharmada meg-, illetve visszakapta a román állampolgárságot, nagyjából egyharmada (120 399) pedig Romániában törvényesen tartózkodó külföldi állampolgár (csak egy Romániától különböző ország állampolgárságával rendelkeznek).
* Annak ellenére, hogy az utóbbi években nőtt Romániában a bevándorlók száma, a központi, regionális vagy helyi közintézmények
* A Romániában törvényesen tartózkodó külföldi állampolgárokat három kategóriába lehet csoportosítani: harmadik országbeli állampolgárok (RTT = 62 025); EU/EGT tagállamok állampolgárai (iUE = 51 217); és nemzetközi védelemben részesülők (BPI = 4157).
* 2018-ban az RTT-vel kapcsolatos első regisztrálások száma 33,12 százalékkal nőtt 2017-hez képest, a BPI-vel kapcsolatos első regisztrálásoké 45,10 százalékkal csökkent.
* Három Romániában törvényesen tartózkodó külföldi állampolgárból kettő férfi (66,45%).
* 2018-ban a harmadik országokból érkezett külföldi állampolgárok száma enyhén csökkent a Moldovai Köztársaságból származók esetében és nőtt a közel-keleti és ázsiai országokból származóké.
* 2018-ban a Romániában való letelepedés legfontosabb jogalapjai: családegyesítés (36,5%), alkalmazás (26%), illetve tanulmányok (19,5%). Ezeket az arányokat nem szabad összetéveszteni azokkal a tevékenységtípusokkal, melyekben a bevándorlók érintettek, ha már letelepedtek Romániában.
* A Romániába munkavállalási engedéllyel érkezett külföldi állampolgárok elsősorban az ország fejlett térségeiben és régióiban összpontosulnak.
* A bevándorlók a legkevésbé toleránsak a kábítószer-függő és alkoholista személyekkel szemben, akiket aztán a roma/cigány kisebbséget képviselő személyek, a HIV/AIDS-betegek és az eltérő szexuális irányultságúak követnek.
* Az 5. migrációs régióban lévő bevándorlók nagy száma érzi magát diszkriminálva a munkahelykeresésnél (24,4%), a 3. migrációs régióban pedig a bevándorlók 30,2 százaléka érzi magát diszkriminálva, amikor lakást vagy albérletet keres.
2018-ban az alkalmazás vált a második legfontosabb bevándorlási pályává (25,8%), a családegyesítés után (36,5%).
* A bevándorlók bevallott nettó átlagjövedelme az országos átlag fölötti, meghaladja a havi 4150 lejt. A romániai bevándorlók kezdenek ugyanolyan polarizálttá válni a havi jövedelmek terén, mint a lakosság többi része. A válaszolók több mint 43,7 százaléka havi 2000 lejnél kevesebbet keres, miközben 19,1 százalék a romániai átlagbérnél többet kap. A bevándorlók többsége meghatározott időre kötött munkaszerződés alapján dolgozik.
* A bevándorlók több mint 60 százaléka azt nyilatkozta, hogy részt vesz valamilyen képzési formában Romániában. A nemzetközi védelemben részesülők többsége jár román nyelvi képzésre.
* A bevándorlók iskolázottsága meghaladja a helyi lakosságét. 43 százalékuk azt nyilatkozta, hogy jelenleg egyetemi képzésre jár. Az egyetemi tanulmányokat folytató bevándorlók többsége az 1. migrációs régióban tartózkodik. A 4. régióban van a legtöbb olyan válaszoló, aki román nyelvi képzésben vesz részt. A 42 megyei tanfelügyelőség közül csak 17 szolgáltatott adatot az oktatási rendszerben regisztrált külföldi állampolgárok számára. A tanfelügyelőségek szintjén nincs egységes gyakorlat a külföldi diákok számára vonatkozó adatok gyűjtésében, így a megszerzett adatok gyenge minőségűek és nem használhatók fel statisztikai elemzésekre.
* A bevándorlók több mint 40 százaléka vett részt az oktatási rendszer valamely intézménye által nyújtott ingyenes román nyelvi kurzuson és több mint 10 százaléka civil szervezetek által szervezetteken. A bevándorlók a leggyakrabban a román nyelvet használják a munkahelyükön és a baráti beszélgetésekben. A bevándorlók leggyakrabban családi környezetben és az írott sajtó elolvasására használják az anyanyelvüket.
több mint 20 százalék pedig a következő öt éven belül vissza szeretne térni a származási országába. A román állampolgársággal rendelkező bevándorlók hajlamosabbak azt állítani, hogy terveik szerint Romániában maradnak. A migrációs tapasztalat szempontjából a bevándorlók több mint 30 százaléka már élt a származási országán kívül, mielőtt Romániába érkezett.
* A bevándorlók a helyi lakosságnál kisebb mértékben részesülnek szociális segélyekben. A gyermektámogatás a leggyakoribb szociális támogatási forma, amelyben a válaszolók nagyjából 7 százaléka részesül.
* A bevándorlók életkörülményeikre vonatkozó önbevallása és benyomása jobb a helyi lakosságénál. A megyei egészségbiztosítási pénztárak nem rendelkeznek a hatáskörükbe tartozó területen élő bevándorlók számára vonatkozó adatokkal.
* A bevándorlók 29 százaléka jövedelmük nagyjából felét a lakhatásukra fordítják. A lakás átlagos területét tekintve, a bevándorlók gyakrabban élnek túlzsúfoltságban. Az 1. és 5. migrációs régiókban élő bevándorlók állítják azt, hogy a legkisebb jövedelemmel rendelkeznek. Az EU-n kívüli bevándorlók rosszabb lakáskörülmények között élnek.
A kutatási jelentés a CRCM – Román Migrációkutató Központ – projektje keretében készült.
1. régió – Bukarest, Ilfov, Prahova, Buzău, Dâmboviţa, Argeş, Vâlcea, Gorj, Brassó, Kovászna, Giurgiu, Călăraşi, Ialomiţa, Teleorman, Olt és Dolj; 2. régió – Galați, Vrancea, Bacău, Vaslui, Brăila, Tulcea és Konstanca; 3. régió – Suceava, Botoşani, Iaşi, Neamţ; 4. régió – Máramaros, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Beszterce-Naszód, Maros, Hargita, Szeben és Fehér; 5. régió – Temes, Arad, Bihar, Hunyad, Mehedinţi és Krassó-Szörény.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.