Ugyanúgy, ahogyan egy lengén öltözött színésznő a sétatéri kútba.
Nem csigázzuk tovább az olvasói érdeklődést: a pópák meg a színésznő is úgy kerültek ezekre a helyekre, hogy mindannyian szerepelnek a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál idei reklámfilmjében. Mint ahogyan megszokhattuk évek óta, a kolozsvári fesztivál arculatát egy-egy ismert filmből, rendezői pályából, filmtörténeti mozzanatból inspirálódva építik fel a TIFF kreatívjai. Idén az olasz rendezőzseni, Federico Fellini életműve van terítéken, az ő filmjeiből rendeznek retrospektív összeállítást, úgyhogy a reklámfilm is fellinis motívumokra épült, elsősorban Az édes élet és a 8 és 1/2 ikonikus pillanataira.
Az alkotói válságban szenvedő, ráadásul beteg direktor (Marcello Mastroianni szerepében Alec Secăreanu) az említett klasszikusokból ismert stilizált, fekete-fehér képeken forgat(na, ha lenne ihlete), majd száguldozik át a városon (Róma szerepében Kolozsvár) egy vintage gépkocsival, megnyugvást keresve, miközben erősen erdélyies román tájszólásban töpreng az élet nagy kérdéseiről, például hitről és vallásról, na és ekkor hajt el a Farkas utcai templom mellett, ahol, a gótikus falak árnyékában maszkos (!) ortodox papok bámulnak utána, akik ezek szerint, rejtélyes okból, egy református templomban teljesítenek szolgálatot.
Ja, a sétatéri kút. Bizonyára sokan emlékeznek Az édes élet (La dolce vita) híres jelenetére, amikor a szőke és dúskeblű Anita Ekberg bemászik a római Trevi-kútba: a TIFF reklámkampányának ez is része lett, a svéd színésznő-modell szerepében Monica Bârlădeanu román színésznővel (a különbség annyi, hogy ő barna), a Trevi-kút szerepében pedig a sétatérivel. Fellinis glamúr, csillogás, szépség, életöröm.
A helyzet azonban korántsem annyira ragyogó, mint a TIFF – szokás szerint remek – vizuális kampánya. A kolozsvári szemle két hét múlva kezdődik, de szokatlanul kevés információt tudhatunk arról, pontosan mire számíthatunk, legalábbis a korábbi évek fesztiválkezdetet megelőző hírdömpingjéhez képest. Ami nem csoda: a pandémia alaposan keresztbetett a szervezőknek, mint ahogyan szinte a teljes kulturális rendezvényszcénát lenullázta – Tudor Giurgiu fesztiváligazgató és Mihai Chirilov művészeti vezető merész döntést hozott azzal, hogy idén is (késve ugyan, de) megtartják a fesztivált.
Kemény fába vágták a fejszéjüket, mert a frissen meghosszabbított veszélyhelyzet rendelkezései már-már lehetetlen kihívások elé állítják a tömegrendezvények szervezőit. Azt sem tudni egyelőre, a vetítéseket és a kísérőeseményeket milyen arányban tartják meg szabadtéren, illetve zárt térben, vagy hogy rossz, esős idő esetén (amiből elég gyakran kijutott a TIFF-nek) lesznek-e alternatív beltéri helyszínei a szabadtéri programoknak.
Az, hogy idén valószínűleg kevesebb lesz a külföldi meghívott alkotó és/vagy film, onnan is sejthető, hogy a szokásosnál is gazdagabbnak ígérkezik a román filmfelhozatal: 21 román nagyjátékfilmet tűznek műsorra, ezek közül 15-nek (köztük Cristi Puiu, Radu Jude, Dan Chișu vagy Tudor Giurgiu új opuszának) ez lesz a romániai bemutatója. Úgy tudjuk, a fesztivál hagyományossá vált magyar napja sem marad el.
Apropó magyar nap: a TIFF az augusztus második felében, idén szerényebb körülmények közt tartandó Kolozsvári Magyar Napok számára is egyfajta főpróba lehet, abból a szempontból, hogy miként lehet a hatályos járványügyi szabályozások betartásával sok embert megmozgató rendezvényeket lebonyolítani.
Elvégre ránk férne már egy kis dolcsevita.
Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.
A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.
Fejes Rudolf Anzelm és hívei hosszú időn át farkasszemet néztek a végrehajtóval, a patthelyzetet végül a polgármesteri hivatal oldotta fel, ideiglenesen.
Új árvízvédelmi rendszert építtet a román kormány 332 millió lejes beruházással a Korond-patakon, amely alapvetően befolyásolhatja Parajd jövőjét. Nyágrus Lászlót, Parajd polgármesterét kérdeztük a beruházás részleteiről és az új bánya lehetőségéről.
A kolozsvári szépművészeti múzeumban nemrég megnyílt egy kiállítás. Egy újságíró művei lepték el a falakat. Ami önmagában nem baj. A baj az, hogy az ember dilettáns. És a művészeti szakemberek beengedték.
„Lazító robbantásokat” végzett az Országos Sóipari Társaság tavaly májusban a parajdi sóbánya felszíni sórétegében, amikor új medret próbáltak kialakítani a megnövekedett hozamú Korond-patak elterelésére. A robbanások lehetséges hatásáról érdeklődtünk.
A Demokratikus Koalíció (DK) az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján is folytatta a külhoni magyarok szavazata kapcsán megkezdett uszítást. Zsigmond Barna Pál válaszában leszögezte: aki a nemzet ellen fordul, „a történelem szemétdombjára kerül”.
Könnyebb sérüléssel megúszta egy oltszemi fiatalember azt a medvetámadást, amelyben szombaton volt része a faluhoz közeli erdőben.
Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.
A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.