Ugyanúgy, ahogyan egy lengén öltözött színésznő a sétatéri kútba.
Nem csigázzuk tovább az olvasói érdeklődést: a pópák meg a színésznő is úgy kerültek ezekre a helyekre, hogy mindannyian szerepelnek a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál idei reklámfilmjében. Mint ahogyan megszokhattuk évek óta, a kolozsvári fesztivál arculatát egy-egy ismert filmből, rendezői pályából, filmtörténeti mozzanatból inspirálódva építik fel a TIFF kreatívjai. Idén az olasz rendezőzseni, Federico Fellini életműve van terítéken, az ő filmjeiből rendeznek retrospektív összeállítást, úgyhogy a reklámfilm is fellinis motívumokra épült, elsősorban Az édes élet és a 8 és 1/2 ikonikus pillanataira.
Az alkotói válságban szenvedő, ráadásul beteg direktor (Marcello Mastroianni szerepében Alec Secăreanu) az említett klasszikusokból ismert stilizált, fekete-fehér képeken forgat(na, ha lenne ihlete), majd száguldozik át a városon (Róma szerepében Kolozsvár) egy vintage gépkocsival, megnyugvást keresve, miközben erősen erdélyies román tájszólásban töpreng az élet nagy kérdéseiről, például hitről és vallásról, na és ekkor hajt el a Farkas utcai templom mellett, ahol, a gótikus falak árnyékában maszkos (!) ortodox papok bámulnak utána, akik ezek szerint, rejtélyes okból, egy református templomban teljesítenek szolgálatot.
Ja, a sétatéri kút. Bizonyára sokan emlékeznek Az édes élet (La dolce vita) híres jelenetére, amikor a szőke és dúskeblű Anita Ekberg bemászik a római Trevi-kútba: a TIFF reklámkampányának ez is része lett, a svéd színésznő-modell szerepében Monica Bârlădeanu román színésznővel (a különbség annyi, hogy ő barna), a Trevi-kút szerepében pedig a sétatérivel. Fellinis glamúr, csillogás, szépség, életöröm.
A helyzet azonban korántsem annyira ragyogó, mint a TIFF – szokás szerint remek – vizuális kampánya. A kolozsvári szemle két hét múlva kezdődik, de szokatlanul kevés információt tudhatunk arról, pontosan mire számíthatunk, legalábbis a korábbi évek fesztiválkezdetet megelőző hírdömpingjéhez képest. Ami nem csoda: a pandémia alaposan keresztbetett a szervezőknek, mint ahogyan szinte a teljes kulturális rendezvényszcénát lenullázta – Tudor Giurgiu fesztiváligazgató és Mihai Chirilov művészeti vezető merész döntést hozott azzal, hogy idén is (késve ugyan, de) megtartják a fesztivált.
Kemény fába vágták a fejszéjüket, mert a frissen meghosszabbított veszélyhelyzet rendelkezései már-már lehetetlen kihívások elé állítják a tömegrendezvények szervezőit. Azt sem tudni egyelőre, a vetítéseket és a kísérőeseményeket milyen arányban tartják meg szabadtéren, illetve zárt térben, vagy hogy rossz, esős idő esetén (amiből elég gyakran kijutott a TIFF-nek) lesznek-e alternatív beltéri helyszínei a szabadtéri programoknak.
Az, hogy idén valószínűleg kevesebb lesz a külföldi meghívott alkotó és/vagy film, onnan is sejthető, hogy a szokásosnál is gazdagabbnak ígérkezik a román filmfelhozatal: 21 román nagyjátékfilmet tűznek műsorra, ezek közül 15-nek (köztük Cristi Puiu, Radu Jude, Dan Chișu vagy Tudor Giurgiu új opuszának) ez lesz a romániai bemutatója. Úgy tudjuk, a fesztivál hagyományossá vált magyar napja sem marad el.
Apropó magyar nap: a TIFF az augusztus második felében, idén szerényebb körülmények közt tartandó Kolozsvári Magyar Napok számára is egyfajta főpróba lehet, abból a szempontból, hogy miként lehet a hatályos járványügyi szabályozások betartásával sok embert megmozgató rendezvényeket lebonyolítani.
Elvégre ránk férne már egy kis dolcsevita.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Nem tükrözik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontját Toró T. Tibornak a Tusványosról tett kijelentései – közölte kedden Tőkés László.
A rendőrség vizsgálódik Kolozsváron egy fesztiválbelépőkkel elkövetett lehetséges csalás ügyében, a károsultak között sok a magyar diák. Közben alig néhány szavazat hiányzik egy PSD-RMDSZ-kormányhoz.
Meghalt az a férfi a kórházban, akit néhány nappal korábban egy Argeș megyei településen elütött egy autó, miközben az országút szélén közlekedett kerékpárral. A levegőbe repült, miután hátulról, teljes sebességgel elgázolták.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Egy gyermek esett ki egy országúton közlekedő járműből Tulcea megyében, a jelenetet pedig a mögötte haladó autó fedélzeti kamerája rögzítette. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.