Ugyanúgy, ahogyan egy lengén öltözött színésznő a sétatéri kútba.
Nem csigázzuk tovább az olvasói érdeklődést: a pópák meg a színésznő is úgy kerültek ezekre a helyekre, hogy mindannyian szerepelnek a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál idei reklámfilmjében. Mint ahogyan megszokhattuk évek óta, a kolozsvári fesztivál arculatát egy-egy ismert filmből, rendezői pályából, filmtörténeti mozzanatból inspirálódva építik fel a TIFF kreatívjai. Idén az olasz rendezőzseni, Federico Fellini életműve van terítéken, az ő filmjeiből rendeznek retrospektív összeállítást, úgyhogy a reklámfilm is fellinis motívumokra épült, elsősorban Az édes élet és a 8 és 1/2 ikonikus pillanataira.
Az alkotói válságban szenvedő, ráadásul beteg direktor (Marcello Mastroianni szerepében Alec Secăreanu) az említett klasszikusokból ismert stilizált, fekete-fehér képeken forgat(na, ha lenne ihlete), majd száguldozik át a városon (Róma szerepében Kolozsvár) egy vintage gépkocsival, megnyugvást keresve, miközben erősen erdélyies román tájszólásban töpreng az élet nagy kérdéseiről, például hitről és vallásról, na és ekkor hajt el a Farkas utcai templom mellett, ahol, a gótikus falak árnyékában maszkos (!) ortodox papok bámulnak utána, akik ezek szerint, rejtélyes okból, egy református templomban teljesítenek szolgálatot.
Ja, a sétatéri kút. Bizonyára sokan emlékeznek Az édes élet (La dolce vita) híres jelenetére, amikor a szőke és dúskeblű Anita Ekberg bemászik a római Trevi-kútba: a TIFF reklámkampányának ez is része lett, a svéd színésznő-modell szerepében Monica Bârlădeanu román színésznővel (a különbség annyi, hogy ő barna), a Trevi-kút szerepében pedig a sétatérivel. Fellinis glamúr, csillogás, szépség, életöröm.
A helyzet azonban korántsem annyira ragyogó, mint a TIFF – szokás szerint remek – vizuális kampánya. A kolozsvári szemle két hét múlva kezdődik, de szokatlanul kevés információt tudhatunk arról, pontosan mire számíthatunk, legalábbis a korábbi évek fesztiválkezdetet megelőző hírdömpingjéhez képest. Ami nem csoda: a pandémia alaposan keresztbetett a szervezőknek, mint ahogyan szinte a teljes kulturális rendezvényszcénát lenullázta – Tudor Giurgiu fesztiváligazgató és Mihai Chirilov művészeti vezető merész döntést hozott azzal, hogy idén is (késve ugyan, de) megtartják a fesztivált.
Kemény fába vágták a fejszéjüket, mert a frissen meghosszabbított veszélyhelyzet rendelkezései már-már lehetetlen kihívások elé állítják a tömegrendezvények szervezőit. Azt sem tudni egyelőre, a vetítéseket és a kísérőeseményeket milyen arányban tartják meg szabadtéren, illetve zárt térben, vagy hogy rossz, esős idő esetén (amiből elég gyakran kijutott a TIFF-nek) lesznek-e alternatív beltéri helyszínei a szabadtéri programoknak.
Az, hogy idén valószínűleg kevesebb lesz a külföldi meghívott alkotó és/vagy film, onnan is sejthető, hogy a szokásosnál is gazdagabbnak ígérkezik a román filmfelhozatal: 21 román nagyjátékfilmet tűznek műsorra, ezek közül 15-nek (köztük Cristi Puiu, Radu Jude, Dan Chișu vagy Tudor Giurgiu új opuszának) ez lesz a romániai bemutatója. Úgy tudjuk, a fesztivál hagyományossá vált magyar napja sem marad el.
Apropó magyar nap: a TIFF az augusztus második felében, idén szerényebb körülmények közt tartandó Kolozsvári Magyar Napok számára is egyfajta főpróba lehet, abból a szempontból, hogy miként lehet a hatályos járványügyi szabályozások betartásával sok embert megmozgató rendezvényeket lebonyolítani.
Elvégre ránk férne már egy kis dolcsevita.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
… egy Kolozs megyei polgármestert börtönbüntetésre ítéltek okirat-hamisításért… és egy apukát nem és nem kényszerített a bíróság, hogy több tartásdíjat fizessen a megszabottnál.
Egyes töltőállomásoknál 9 banival drágult csütörtökön a standard benzin, elérve a 8 lej 40 banis literenkénti árat. De ezúttal nem önmagában a drágulás a meglepő, azt ugyanis megszokhattuk már.
A parlament két házának szerda késő délutáni együttes ülésén elfogadták azt a határozattervezetet, amely lehetővé teszi amerikai katonai erők ideiglenes telepítését a Mihail Kogălniceanu-i támaszpontra.
Lehűlés és csapadék érkezik március második felére, felváltva az eddigi igazán száraz és szokatlanul meleg időszakot – jelzik előre a meteorológusok.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.