Az óvatosságon, otthonmaradáson, sürgősségi állapoton, pánikszerű termékfelhalmozáson túl itt tornyosul a fejek fölött a nagy kérdés. Mi lesz a pénztárcákkal?
Jelen szöveg a România Liberă oldalon megjelent cikk fordítása.
A SARS-Cov2-járvány egyre több korlátozást kényszerít az emberekre. Több európai kormány meghirdette a #maradjotthon kezdeményezést a COVID-19 betegséget okozó vírus terjedését korlátozó határozott lépésként.
egyre nőnek a hitelek visszafizetésével kapcsolatos aggodalmak. Sok országban a vezetés már kedvezményeket jelentett be a közvetlenül érintett vállalkozók számára. De mi történik az otthon maradó alkalmazottakkal?
A törvény Romániában is lehetővé teszi a távmunkát. Még a szükségállapotra vonatkozó elnöki rendelet 33. cikkelye is a következőt tartalmazza: „A központi és helyi intézmények és közhatóságok, az autonóm közigazgatási hatóságok, az autonóm közhasznú szolgáltatók, a nemzeti társaságok és vállalatok és azok a társaságok, melyekben az állam vagy valamelyik közigazgatási-területi egység egyedüli vagy többségi tulajdonos, a magántulajdonú társaságok a szükségállapot idejére bevezetik a távmunkát, ahol lehetséges, a munkaadó egyoldalú lépésével.” Ez az „ahol lehetséges” az alkalmazottak jogát korlátozza, hogy otthoni munkát kérjenek. Victor Stănilă munkaügyekre szakosodott ügyvéd azonban riadót fúj. A rendelet értelmében az otthoni vagy távmunka kötelezővé válik. A munkaadóknak kell megindokolniuk a hatóságoknak, hogy ez miért nem lehetséges. Azonban nem világos, hogy a vállalkozóknak kihez kell fordulniuk.
A multinacionális cégek felkészültek ezen a téren. Kész specifikus programjaik és lépéseik vannak az otthoni munkára. De ha a kormány ilyet követel, akkor nézzünk szét a portáján.
A köztisztviselők és a szerződéses személyzet számára tavaly nyár óta bevezették a GDPR-t. Pontosabban mondva az irodai számítógépet ellátták egy áthelyezhetetlen identitással.
Amikor a kormány egyik hivatalosságától megkérdeztem, hogy miért nem lehet egy kártya segítségével otthonról dolgozni, mint az európai tisztviselők, megdöbbentő választ adott. „Az otthoni számítógép nem biztonságos. Hivatali titoknak számító információk is vannak. Mit csinálunk, ha valaki meghekkeli a számítógépet vagy valaki adatokat lop az interneten keresztül?” Az állam biztonsága felette áll a polgár biztonságának, nagyjából így lehetne értelmezni a hivatalosság szavait.
A Román Nemzeti Bank (BNR) azt közölte a kereskedelmi bankokkal, hogy ideiglenesen felfüggeszthetik a hitelrészletek fizetését a koronavírus-járvány által hátrányosan érintett sebezhető ügyfelek esetében és nem kell kötelező céltartalékokat létesíteniük az esetleges késedelmes fizetésekre és hitel-átstrukturálásokra, állítják a Profit.ro forrásai.
Mi történik a világban? Az olaszországi gazdasági miniszterhelyettes, Laura Castelli azt állítja, hogy a koronavírus-járvány miatt a kormány az egész országban felfüggeszti a jelzáloghitelek törlesztését, de más közüzemi számlák befizetését is.
A (román – a szerk.) pénzügyminisztérium bejelentette, hogy 2020. március 31-étől 2020. június 30-áig elhalasztja az ingatlanadó, a telekadó, a járműadó befizetésének határidejét.
Mi az a banki céltartalék? A fogalom nem ismerése értetlenséget szülhet. A COVID-19-válság előtti szabályozások szerint a banknak a saját tőkéjéből kell fedeznie a hitelezett által nem fizetett részletekből keletkező veszteséget, ami azt jelenti, hogy céltartalékot kellett képeznie, vagyis garanciát egy vissza nem fizetett hitellel kapcsolatos becsült veszteségre.
Hogyan történik ez konkrétan? Például, egy bedőlt, vagyis az ügyfél által visszafizethetetlen 100 000 eurós jelzáloghitel esetében a bank úgy becsüli, hogy 60 000 eurót még képes lesz behajtani, ami annak a háznak a becsült eladási értéke, amely a hitel biztosítéka volt. A hitelből hátramaradt 40 000 eurót, ami sokkal nehezebben behajtható, mint egy ingatlanbiztosíték, a bank pénzéből kellett fedezni.
A banknak most már nem kötelező fedeznie ezt a 60 000 eurós részt (valószínűleg a 40 000 a helyes szám – a szerk.).
Sőt, a bankoktól felvett hitelekre vonatkozó pénzügyminisztériumi pályázat elszalasztása miatt a BNR lépéseket készít elő, hogy készpénzt juttasson a piacra, többek között egy repóművelettel, amire ezen a héten kerül majd sor, az igényektől függően, állítják BNR-s források.
A repóműveletek olyan a pénzügyi helyzetet készpénzzel felfrissíteni hivatott visszafordítható tranzakciók, melyeken keresztül a BNR tranzakcióra alkalmas aktívumokat vásárol a hitelintézményektől, ez utóbbiak azon kötelezettségvállalásával, hogy egy későbbi időszakban és a tranzakció pillanatában meghatározott áron visszavásárolják a szóban forgó aktívumokat.
Egy hitel részletfizetésének legfeljebb három havi késései amúgy eddig is megúszhatták anélkül, hogy a banknak céltartalékot kellett volna képeznie. Arról is folynak tárgyalások, hogy elhalasszák a COVID-19-válság által közvetlenül érintett cégeknek nyújtott hitelek részletfizetését is, de ezzel kapcsolatosan még nem jelentettek be döntést.
Olaszországban és Spanyolországban a kormányok már bejelentették annak lehetőségét, hogy elhalasszák a munkaadók adóinak és járulékainak befizetését az állami költségvetésbe.
Románia kormánya még nem jelentett be ezzel kapcsolatos lépéseket. Hanem csak annyit, hogy a GDP 2 százalékát fogja ilyesmire fordítani. A HORECA (szállodák, éttermek, kávéházak – a szerk.) típusú területek, a vendéglátás, az idegenforgalom, a reklám-, a média- és az eseményszervező cégek a leginkább érintettek.
A bankok nyitottak a hitelrészletek befizetésének elhalasztására. A Raiffeisen és a BCR eddig is rendelkezett megoldásokkal a nehéz helyzetbe kerülő ügyfelek számára. Három hónapra szóló garanciát nyújtott nekik.
Két állami bank viszont rátett egy lapáttal, bejelentve, hogy akár az összes magánszemély esetében is lehetővé tesznek majd halasztást, nemcsak az elszigetelésben vagy karanténban lévőknél.
A CEC Bank azt mondja, hogy egy hónapra automatikusan felfüggeszti a visszafizetést, büntetés nélkül, minden ügyfél számára, akik a részletfizetés esedékességénél nem rendelkeznek elég pénzzel a számlájukon, a Banca Românească pedig 2 hónapra halasztja el a részletfizetést mindenkinél, aki ezt kéri.
Az emberek még nem érzik a pénzügyi visszaesést. De egy-két hónap múlva?
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Életét vesztette a Ratosnya közelében történt baleset egyik áldozata vasárnap délután, egy másik személyt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.