A régi szép, 1989 előtti hidegháborús időket idézi a bukaresti amerikai és orosz nagykövetség: a két külképviselet önfeledten üzenget egymásnak, a másik ország katonai agresszióit hánytorgatva fel az Ukrajna miatt kirobbant újabb nemzetközi konfliktus kapcsán.
Az adok-kapokot az amerikai nagykövetség kezdte, amely Twitter-oldalán szerdán este annak kapcsán csapott oda az oroszoknak, hogy Moszkva előszeretettel nevezi agresszornak az amerikaiakat.
Olvasson még:
Az üzenetben az amerikaiak árnyalják ezt a képet.
„Oroszország lerohanta a Moldovai Köztársaságot.. és ott maradt. Oroszország lerohanta Georgiát… és ott maradt. Oroszország lerohanta Ukrajnát… és ott maradt.
Látják itt a mintát? Ki az agresszor?” – teszik fel végül a kérdést.
Rusia a invadat 🇲🇩Republica Moldova… și nu a mai plecat. Rusia a invadat 🇬🇪Georgia… și nu a mai plecat.
Rusia a invadat 🇺🇦Ucraina… și nu a mai plecat.
Vedeți un tipar aici? Cine este agresorul? pic.twitter.com/OQnRzX5MuH— US Embassy Bucharest (@AmbasadaSUA) January 12, 2022
Az orosz nagykövetség persze nem maradt adós. Facebook-bejegyzésben válaszolt, amelyben azt próbálja bizonygatni, hogy a katonai agresszió terén az Egyesült Államok sem igazán finnyáskodik.
Egy, a The Intercept című kiadványban tavaly decemberben napvilágot látott cikket idéz, amely az amerikai hadsereg azon viselt dolgait taglalja, amelyeket az amerikaiak nem szívesen tennének ki az ablakba.
A cikket azzal vezetik fel, hogy így védi az Egyesült Államok a békét és a szabadságot Afganisztánban, Irakban és Szíriában.
Az írás szerint 2001 óta a világ hét jelentősebb konfliktuszónájában az Egyesült Államok több mint 91 ezer légi csapást hajtott végre. Ezekben
legalább 22 000 civil lelte halálát, de akár 48 000 is lehet a halálos áldozatok valós száma.
A Haymaker hadműveletben pedig, amely két évig tartott, tíz dróntámadásban megölt afgán közül kilenc járulékos veszteség volt, vagyis nem olyan személy, akit eredetileg meg akartak ölni.
Szóval lelkesen zajlik a farokméregetés az amerikaiak és az oroszok között, ehhez pedig kiváló terep Románia, amely biztonságának szavatolóját kizárólag Washingtonban látja, ezért mindenben maradéktalanul kiszolgálja. Fekvése folytán viszont közel van azon területekhez, amelyeket Oroszország a saját érdekszférájának tekint.
Most egyébként azért válik egyre feszültebbé a viszony a Nyugat és Moszkva között, mert az oroszok úgy döntöttek, izmoznak egy kicsit, és több mint százezer katonát sorakoztattak fel az ukrán határ mentén.
Az Egyesült Államoknak és a NATO-nak pedig jelezték, hogy fenyegetve érzik magukat, ezért azt akarják, hogy a NATO ne vegye fel Ukrajnát, sőt a további keleti bővítésről is mondjon le, és a keleti tagállamokban se állomásoztasson csapatokat, és ne végezzen katonai tevékenységet.
A haderő átcsoportosítása ezen követelések nyomatékosítását szolgálja.
Kedden amerikai-orosz külügyminiszter-helyettesi szintű tárgyalások zajlottak Genfben, szerdán pedig Brüsszelben a NATO illetékesei egyeztettek az oroszokkal, és mindkét találkozón közölték: Moszkva ne is álmodjon arról, hogy beleszólhat a NATO bővítésébe, valamint abba, hogy mely ország kérheti a felvételét. Mint ahogy ahhoz sincs köze, hogy a NATO mennyi katonát állomásoztat a saját területén.
Vagyis egyelőre nem úgy néz ki, hogy a közeljövőben enyhül a feszültség.