// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Hiába vagyunk Európa egyik legszegényebb országa, az evésben élen járunk

// HIRDETÉS

Tényleg ennyire zabagépek lennénk, vagy valami más magyarázata van a statisztikának?

Végre van valami, amiben a romániai lakosság toronymagasan vezeti az európai statisztikákat: Európa tagállamai közül mi költünk a legtöbbet élelmiszerre és üdítőitalokra. A fogyasztói kiadások 27,8 %-át teszi ki a kajára fordított pénz Romániában, míg az európai átlag mindössze 12,1%. Csak miheztartás végett: a toplistán a második helyezett Litvánia (20,9%), és dobogós még Észtország (19,6%). Az európai statisztikai hivatal 2018-as adatok alapján állította össze a toplistát, melyen Magyarország a hatodik helyen szerepel 18,1%-kal. A legkevesebbet az Egyesült Királyságban fordítanak élelmiszerre és alkoholmentes italokra: az összkiadás 7,8%-át.

A fogyasztási kiadások 24%-át a lakásfenntartásra és az energiadíjakra, 13,2%-át pedig a közlekedésre fordított összegek teszik ki. Átlagosan tekintve tehát Európában többek költenek ezekre, mint élelmiszerre – kivéve Romániában.

Persze ez nem egyenesen arányos azzal, hogy a romániai lakosság eszik a legtöbbet, ugyanis az adatokat egy csomó tényező befolyásolja. Például nem mindegy, hogy mennyibe kerül egy-egy országban az élelmiszer, illetve mennyi az átlagkereset. De bizonyára az is számottevő, hogy milyen szolgáltatói árak, benzinárak, lakásbérlési díjak, stb. vannak. Az EU szintjén egyébként Romániában a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok.

A romániai fogyasztói szokások összképet egy másik adat tovább sarkítja. A szakértők szerint Romániában nagyon magas az élelmiszer-pazarlás, ami globálisan is egy fontos probléma. A decemberi hónapban különösen megy a dőzsölés: a romániai háztartásokban átlagosan négyszer több élelmiszert vásárolnak, mint amennyire szükség lenne, ebből 16 kilogramm a kukában landol. Évente egy romániai lakos 129 kilogramm élelmiszert dob el, országos szinten naponta 6 000 tonna kaját pazarolunk el, pedig még egy törvény is született a pazarlás megfékezése érdekében.

Így, ünnepek előtt nem árt átgondolni a fentebbi adatokat, és észbe vésni, a kevesebb vásárlás kevesebb pazarlást jelent.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS