// 2026. október 14., szerda // Helén

Hiába vagyunk Európa egyik legszegényebb országa, az evésben élen járunk

// HIRDETÉS

Tényleg ennyire zabagépek lennénk, vagy valami más magyarázata van a statisztikának?

Végre van valami, amiben a romániai lakosság toronymagasan vezeti az európai statisztikákat: Európa tagállamai közül mi költünk a legtöbbet élelmiszerre és üdítőitalokra. A fogyasztói kiadások 27,8 %-át teszi ki a kajára fordított pénz Romániában, míg az európai átlag mindössze 12,1%. Csak miheztartás végett: a toplistán a második helyezett Litvánia (20,9%), és dobogós még Észtország (19,6%). Az európai statisztikai hivatal 2018-as adatok alapján állította össze a toplistát, melyen Magyarország a hatodik helyen szerepel 18,1%-kal. A legkevesebbet az Egyesült Királyságban fordítanak élelmiszerre és alkoholmentes italokra: az összkiadás 7,8%-át.

A fogyasztási kiadások 24%-át a lakásfenntartásra és az energiadíjakra, 13,2%-át pedig a közlekedésre fordított összegek teszik ki. Átlagosan tekintve tehát Európában többek költenek ezekre, mint élelmiszerre – kivéve Romániában.

Persze ez nem egyenesen arányos azzal, hogy a romániai lakosság eszik a legtöbbet, ugyanis az adatokat egy csomó tényező befolyásolja. Például nem mindegy, hogy mennyibe kerül egy-egy országban az élelmiszer, illetve mennyi az átlagkereset. De bizonyára az is számottevő, hogy milyen szolgáltatói árak, benzinárak, lakásbérlési díjak, stb. vannak. Az EU szintjén egyébként Romániában a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok.

A romániai fogyasztói szokások összképet egy másik adat tovább sarkítja. A szakértők szerint Romániában nagyon magas az élelmiszer-pazarlás, ami globálisan is egy fontos probléma. A decemberi hónapban különösen megy a dőzsölés: a romániai háztartásokban átlagosan négyszer több élelmiszert vásárolnak, mint amennyire szükség lenne, ebből 16 kilogramm a kukában landol. Évente egy romániai lakos 129 kilogramm élelmiszert dob el, országos szinten naponta 6 000 tonna kaját pazarolunk el, pedig még egy törvény is született a pazarlás megfékezése érdekében.

Így, ünnepek előtt nem árt átgondolni a fentebbi adatokat, és észbe vésni, a kevesebb vásárlás kevesebb pazarlást jelent.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában
Székelyhon

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában

Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS