Ha a fogadóirodáknál tenni lehetett volna arra, vajon lesz-e magyargyűlölő hisztéria a hétfő délutáni Kolozsvári U–Sepsi OSK bajnoki focimérkőzésen, nagyon keveset nyert volna az, aki arra fogadott, hogy lesz. Ugyanis szinte borítékolható volt, hogy többek között az erdélyi magyar focitámogatások miatt a román sportsajtóban futótűzként elharapózó hergelő cikkek miatt az „élesre töltött” érzelmi fegyverekkel kivonuló román ultrák nem hagyják ki a kínálkozó alkalmat.

És pont az történt, ami borítékolható volt. A meccs kezdetétől fogva, jó 25 percen át nem is foglalkoztak saját csapatukkal, csupán a magyarokkal és Magyarországgal.

A lelátókról zúgtak a magyargyűlölő szlogenek,

aztán az elmés szurkerek több óriásbannert is kifeszítettek. Az egyiken a a trianoni békediktátum (1920. június 4.), a másikon Budapest román hadsereg általi elfoglalásának dátuma virított (1919. augusztus 4.), a harmadikon pedig a román patrióták egyik kedvenc lózungja: Székelyföld nem létezik! Egy másik szektorban totális csapásról álmodoztak: „Ahogy

Nagy-Magyarország és a Székelyföld álmát egyből meg kell semmisíteni,

úgy kell eltörölni a térképről a Sepsi, csíki és udvarhelyi horthysta csapatokat is!”

A Párizsban Bajnokok Ligája meccsen rassziszmussal megvádolt Sebastian Colțescu bíró pedig tette a dolgát, előbb a stadion bemondóján keresztül kérte a rasszista és xenofób “szurkolás” leállítását, majd 10 percre félbe is szakította a meccset, öltözőbe rendelve a csapatokat.

Az ultrákat ekkor még sem az U brazil csapatkapitánya, Romário Pires (mit tud ő a magyar-román viszonyról…), sem a meccs végleges lefújásának fenyegetése nem állította le, csupán akkor hagytak fel egy időre a magyarozással, amikor a kolozsvári közönség többi része is kifütyülte őket. Ekkor, akárcsak a meccs előtt (a klubinduló helyett) a román himnuszt énekelték. Mi más juthatott volna eszükbe.

A második félidőben már diszkrét Romániázással (ezt erősen ironikus hangnemben a busznyi Sepsi-szurkoló is átvette), és allegorikus üzenetekkel jelezték, hogy

szerintük Trianon egy román határokat szentesítő szent dokumentum,

a magyar kormány romániai sporttámogatásoknak pedig evidens célja van – csak azt nem írták ki, hogy mi ez a cél.

Mario Rondón (ex-CFR játékosként kétszeresen is fájó) gólja után pedig még egy Avram Iancu idézetet is bevetettek a hódítók elleni harcról, de az U csatárai ennek hatására sem voltak képesek gólt lőni, pedig volt helyzetük bőven. A lefújás után pedig lehetett újra szidni a magyarokat, az OSK-s drukkerek által énekelt székely himnuszt viszont a stadion DJ-e nyomta el maximális hangerőre húzott hip-hoppal.