// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Ha ön 18 és 60 év közötti román állampolgárságú férfi, ennek a hírnek nem fog örülni

// HIRDETÉS

Az ukrajnai háború kapcsán a román kormány különleges törvényen dolgozik.

Az Ukrajna elleni orosz invázió, valamint az ország tőszomszédságában zajló háború nyomán a román kormány is úgy érezte, hogy valamit lépnie kell, ezért aztán a nyilvánosságra került információk szerint a rendkívüli jogrend újabb formájáról, a válsághelyzetről szóló törvénytervezet kidolgozásába kezdett.

Mint az köztudott, kedden még a rendkívüli jogrend egy, az alkotmányban már eddig is létező formája, a veszélyhelyzet van hatályban, amelyet a koronavírus-járvány miatt vezettek be még 2020. május 15-én, és amelyet mostanáig 30 naponta meghosszabbítottak. Kedden éjfélkor azonban lejár, és nem hosszabbítják meg tovább.

A rendkívüli jogrendet valamilyen válság miatt léptetik hatályba, és lehetővé teszi az állampolgárok bizonyos jogainak felfüggesztését, vagy új kötelezettségek bevezetését.

A kormány által most tervbe vett, a válsághelyzet meghirdetéséről szóló, illetve annak mibenlétét meghatározó törvény pontosan erről szól.

A tervezet szerint válsághelyzetnek minősül az olyan helyzet, amikor a társadalom jelentős nehézségekkel szembesül,

amelyeket az ország területén, a régióban vagy a nemzetközi porondon bekövetkezett incidensek idéznek elő, illetve olyan fenyegetésekkel, kockázatokkal szembesül, amelyek megingatják vagy veszélyeztetik az életkörülményeket, illetve a politikai, gazdasági és társadalmi stabilitást.

A tervezet lényeges eleme, hogy az általános tartalékállományba tartozók körét nem csupán a jelenleg hatályos törvények alapján érintett, 18 és 35 éves korú férfiakra korlátozza, hanem

ostromállapot, mozgósítás vagy hadiállapot esetén kiterjeszti a 35 és 60 év közötti korosztályra is,

a katonai szolgálatra kötelezhetőkét pedig a 35 és 63 év közöttiekre is.

A válsághelyzetet a védelmi miniszter javaslatára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) hirdetheti ki.

Vasile Dîncu védelmi miniszter szerint a rendkívüli jogrend új formáját szabályozó törvény többek között a menekültválság menedzselését és a koronavírus-járvány további kezelését – az orvosok vezénylését vagy a katonai kórházak használatát – is elősegíti majd.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS